Lifelong Learning Strategies for Competence-Based Education Promotion

1. Kinek használ, kinek jó, kinek az érdeke a kompetencia alapú oktatás elterjesztése?

2. Kihívások előtt a világ, az EU. • Stratégiák az 1970-es évek eleji válság-kihívásokra • Lifelong learning - LLL (OECD) piac felőli megközelítés: cél az egyén munkavállalói kompetenciáinak folyamatos fejlesztése • Lifelong education -LLE (UNESCO) társadalmi megközelítés: cél az aktív és kritikus egyénekre építő tanuló társadalom formálása PREKOG PSZI, Budapest

3. Lifelong learning – Lifelong education 1996-ban megszületik Jacques Delors-nak, azEurópai Bizottság leköszönő elnökének nagyhatású tanulmánya, amely nemcsak • a foglalkoztatás, a gazdaság, de • a társadalom és az egyén számára is létfontosságú tanulási formákat, tevékenységeket, valamint készségek fejlesztését értékelte fel. PREKOG PSZI, Budapest

4. A lisszaboni csúcs Memorandum (2000) A tanácsülés határozata alapján az Európai Bizottság által elfogadott munkaanyag 6 legfontosabb üzenete: • Új ismeretek és készségek hozzáférésének biztosítása mindenki számára • Nagyobb befektetés az emberi erőforrásokba • Innováció az oktatásban, tanulásban • A tanulás értékelésének a javítása • Az útmutatás és tanulási tanácsadás újragondolása • Közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz PREKOG PSZI, Budapest

5. A barcelonai csúcs A 2002. évi barcelonai európai tanácsi ülés döntése alapján egy konkrét (Oktatás és képzés 2010 c.) munkaprogram született: Fontossá vált a foglalkoztathatóság és az aktív állampolgársághoz kapcsolódó kulcskompetenciák fejlesztésétösztönözni. PREKOG PSZI, Budapest

6. 3 stratégiai cél, 13 célkitűzés 1. Az EU-soktatási és képzésirendszerek minőségének és hatékonyságának javítása • A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése • A tudás alapú társadalom által megkívántismeretek fejlesztése • Az infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés biztosítása mindenkinek • A tudományos és műszaki tanulmányok vonzóbbá tétele • Az erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználása 2. Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára • Nyitott tanulási környezet • A tanulás vonzóbbá tétele • Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása PREKOG PSZI, Budapest

7. 3 stratégiai cél, 13 célkitűzés 3. Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása szélesebb közönség számára • A kapcsolódási pontok erősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában • A vállalkozó szellem fejlesztése • Az idegennyelv-tanulás fejlesztése • A mobilitás erősítése • Az európai együttműködés erősítése PREKOG PSZI, Budapest

8. Az Európai Bizottság elvárásai a tagországokkal szemben 2003-ban fogalmazódott meg: • a nemzeti lifelong learning stratégiák elkészítésének a szükségessége, • a felsőoktatás bevonása a tanulás fejlesztésébe, • a szakképzés gyökeres megújításának az igénye, és • az európai nyelvek tanulásának ösztönzése hatékony eszközökkel. PREKOG PSZI, Budapest

9. A Magyar Köztársaság Kormányának lifelong learning stratégiája (2005) Az LLL paradigmája: • Középpontban a tanuló állampolgár és a tanulás • Születéstől idős korig • A tanulás legyen mindenki számára elérhető • Sokszínű tanulási célok • A hangsúly a kompetenciák fejlesztésén • Az iskola is építhet az iskolán kívül megszerezhető tudásra - formális, nem-formális és informális tanulás • Új tanulási kultúra PREKOG PSZI, Budapest

10. A Magyar Köztársaság Kormányának lifelong learning stratégiája (2005) Fő stratégiaiirányok: • az európai fejlett országokhoz való felzárkózás, a tudásalapú társadalom eszközeivel; • a gazdasági versenyképesség folyamatos javítása a potenciális munkavállalók tanulásához és foglalkoztatásához szükséges kompetenciáinak és képzettségének a megszerzésével; • a területi munkaerő-ellátottsági és minőségi különbségek mérséklése érdekében az oktatás, képzés feltételeinek differenciált fejlesztése; PREKOG PSZI, Budapest

11. A Magyar Köztársaság Kormányának lifelong learning stratégiája (2005) Fő stratégiaiirányok: • a leghátrányosabb helyzetű rétegek jobb munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedése, a foglalkoztatásukhoz szükséges készségek és képzettség megszerzésével; • az eredményesebb oktatási, képzési, intézmény-, eszköz- és módszer-fejlesztés, • a tanulási lehetőségekhez való fizikai és virtuális hozzáférés támogatása mindenki számára. PREKOG PSZI, Budapest

12. Az egész életen át tartó tanulás stratégiájának prioritásai • Az oktatás, képzés esélyteremtő szerepének erősítése • Az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatainak erősítése • Új kormányzási módszerek, közpolitikai eljárások alkalmazása • Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése • Az oktatás, képzés minőségének javítása PREKOG PSZI, Budapest

13. A 2008-as kompetencia-mérés (matematika, szövegértés a 6., 8., 10. évfolyamon) után: • Egy kivétellel (6. évf. szövegértés) nincs változás az adatokban: az 500-as átlag körül mozog az érték • Még mindig funkcionális analfabéta minden ötödik 15 éves korú gyermek • A matematika terén is az átlag körül stagnálnak az eredmények PREKOG PSZI, Budapest

14. Magyarországi negatív jellemzők • Nálunk vezethető vissza leginkább az iskolák közötti és a családi háttérből adódó különbségekre a tanulók teljesítménye • A tanulók a tantárgyi tudás adatszerű ismeretében viszonylag jók, a probléma ott van, amikor az ismereteket alkalmazni kell. • Nálunk világviszonylatban is óriási iskolai szelekció jellemző PREKOG PSZI, Budapest

15. A PISA felmérések hatása, következményei • Magyarországon nem váltott ki sokkhatást, hogy egyes területeken jóval az átlag alatt teljesítünk • Lengyelországban 2000 után megszüntették a szelekciót – javuló tendencia mutatkozik • Németországban tudományos kutatás és társadalmi vita indult meg – jelentős változás következett be PREKOG PSZI, Budapest

16. A pedagógusokat érintő kihívások: • A tanulók tanulási képességének fejlesztése • A tanuló önálló tevékenységére alkalmas tanulási környezet kialakítása • A tanulói motiváció fejlesztése - fenntartása • Az „iskolába kívülről behozott” előzetes tudás rendszeres felhasználása • Az együttnevelés kultúrája és módszertana Mást és másképpen kell tanítani! PREKOG PSZI, Budapest

17. Oktatásfejlesztési előzmények: HEFOP 2.1. Nyitott tanulási környezet, aktív állampolgárság, társadalmi kohézió és inklúzió HEFOP 3.1. Kulcskompetenciák Hat kompetenciaterület (+ NAT műveltség-területek) 12 évfolyam, 39 programcsomag, A, B, C típusú csomagok három év alatt (2005 – 2008) PREKOG PSZI, Budapest

18. Kulcskompetenciák és programcsomagok Szövegértés – szövegalkotás Idegen nyelv Matematika, gondolkodás IKT Szociális, életviteli, környezeti Életpálya-építés Anyanyelven folytatott kommunikáció Idegen nyelveken folytatott kommunikáció Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén Digitális kompetencia A tanulás (meg)tanulása Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia Vállalkozói kompetencia Kulturális kifejezőkészség Óvodai nevelés PREKOG PSZI, Budapest

19. Az egyén szintjén a kompetenciáknak öt összetevőjét határozhatjuk meg: • 1. Ismeretek, a tudás (knowledge): információk, amivel a személy rendelkezik; • 2. Készségek, jártasságok (skills), melyek bizonyos fizikai és szellemi feladatok teljesítésének képességét adják; • 3. Önértékelés, szociális szerepek, melyek személyes értékek (value) mentén szerveződnek, tehát olyan attitűdök, értékek, melyeket a személy fontosnak ítél, hogy legyenek vagy megtegye őket pl. siker, karrier; • 4. Személyiségvonások (character), vagyis pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre, információkra adott válaszok; • 5. Motivációk (motivation), irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé. PREKOG PSZI, Budapest

20. A kompetencia jéghegy modellje PREKOG PSZI, Budapest

21. 2007 – 2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP - 3.1.4, 3.1.6, 3.2.2 (pályázati konstrukciók) PREKOG PSZI, Budapest

22. Minőségi oktatás és hozzáférés mindenkinek • 2007-13 időszakban ~ 255 Mrd Ft keret • Két éves teljes keret: ~ 100 Mrd Ft • ~3500 intézmény; 50-55000 pedagógus • 4 intézkedés – 18 konstrukció (4 kiemelt projekt + 14 pályázat) PREKOG PSZI, Budapest

23. A 3.1.4.-es projekt pénzügyi kerete: • 5-7 millió Ft • óvoda • többcélú intézmények óvodai feladatellátási helye • 5-15 millió Ft • nevelési-oktatási intézmények 8 tanulócsoportig • többcélú intézmények egyéb feladatellátási helye 8 tanulócsoportig • diákotthon, kollégium • 15-25 millió Ft • nevelési-oktatási intézmények 9 tanulócsoporttól • többcélú intézmények egyéb feladatellátási helye 9 tanulócsoporttól 1020 feladatellátási hely (6 régió) PREKOG PSZI, Budapest

24. A pályázat alapvető céljai: • A munkaerőpiac igényeinek való megfelelés • Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek megalapozása • A kompetencia alapú oktatás elterjesztése PREKOG PSZI, Budapest

25. A pályázat alapvető céljai: • A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése • A tanulók kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, megerősítése PREKOG PSZI, Budapest

26. A pályázat alapvető céljai: Komplex módon segítse a minőségi oktatás elterjesztését infrastrukturális és szakmai fejlesztések párhuzamosan PREKOG PSZI, Budapest

27. PREKOG PSZI, Budapest

28. A pályázók legfontosabb céljai: • A kompetencia alapú oktatás implementációja (bevezetése) • Hátrányos helyzetű (HH és HHH) és SNI tanulók esélyegyenlőségéneka javítása • Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése révén, önálló intézményi innováció megvalósítása PREKOG PSZI, Budapest

29. A kompetencia alapú oktatásimplementációja: A NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, • újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató • oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja. PREKOG PSZI, Budapest

30. Az implementáció kötelező elemei: • Szövegértés – szövegalkotás kompetenciaterület • Matematika kompetenciaterület • Egy választott kompetenciaterület: szociális-életviteli-környezeti, életpálya-építési, vagy idegen nyelvi PREKOG PSZI, Budapest

31. Az implementáció kötelező elemei: • Tantárgytömbösített oktatás egy választott műveltségterületen • Egy műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása • Óvodákban – komplex óvodai programcsomag bevezetése, alkalmazása PREKOG PSZI, Budapest

32. Az implementáció kötelező elemei: Új tanulásszervezési eljárások bevezetése: legalább egy • három hetet meghaladó projekt • témahét, • moduláris oktatási program kidolgozása, megtervezése, lebonyolítása PREKOG PSZI, Budapest

33. Az implementáció kötelező elemei: Innovációt, fenntarthatóságot támogató tevékenységek: • Innovatív oktatásszervezési eljárások módszertanának beépítése az intézmény pedagógiai programjába, helyi tantervébe • Jó gyakorlatok átvétele PREKOG PSZI, Budapest

34. Az implementáció kötelező elemei: • Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való eredményes használata (pedagógusok kompetenciája), • digitális technikák használatához szükséges tanulói készségek fejlesztése (tanulók kompetenciája) PREKOG PSZI, Budapest

35. Azeredményes implementáció érdekében A pedagógusok felkészítése a fentiek megvalósítására: • továbbképzésekkel, • szaktanácsadói támogatás igénybevételével • eszközök biztosításával. PREKOG PSZI, Budapest

36. Az implementációhoz szükséges eszközök beszerzése: • A kompetencia alapú oktatás eredményes bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges tanulói és tanári taneszközök beszerzése, valamint • az óvodai program moduláris nevelési eszközeinek beszerzése (komplex óvodai csomag). PREKOG PSZI, Budapest

37. Az esélyegyenlőség javítása érdekében: • A HHésSNI gyerekek, tanulók integrálását elősegítő programok alkalmazása,intézményi adaptációja. • A lemorzsolódás és kirekesztés megelőzését támogató egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása. • Ahol szükséges, ott a tanulók integrációját elősegítő célzott fejlesztési programot kell megvalósítani. PREKOG PSZI, Budapest

38. Önálló intézményi innováció megvalósítása érdekében: • A tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja (jó gyakorlatok átvétele). • Az intézmény saját innovációjának megvalósítása. • Az intézmények pedagógiai programjának és informatikai stratégiájának összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival. PREKOG PSZI, Budapest

39. Választható tevékenységek : • A kompetencia alapú oktatáshoz szükséges szoftverek beszerzése • További „ jó gyakorlatok” átvétele • További pedagógustovábbképzések elvégzése (pl. mérés-értékelés) • További innovációt segítő szolgáltatások tervezése, igénybe vétele • Helyi társadalom szereplőivel közös programok szervezése PREKOG PSZI, Budapest

40. Mit várhatunk a kompetencia alapú oktatás bevezetésétől? • Új módszerek, tanulásszervezési eljárások elsajátítása • Az önálló intézményi innovációképességének a kialakulása • Szemléletváltás a pedagógiai munkában • Eredményesebb, a gyermeki együttműködésre épülő pedagógiai munka PREKOG PSZI, Budapest

41. Mit várhatunk a kompetencia alapú oktatás bevezetésétől? • Javuló partneri elégedettségi és önértékelési mutatók • Javuló kompetenciamérési eredmények • Jobb esélyek a gyerekeknek a csoporton, az osztályon, az országon és az Európai Unión belül PREKOG PSZI, Budapest

42. Kinek jó, kinek használ, kinek az érdeke mind ez? • A tanulónak (a majdani felnőttnek, munkaerőpiac egy szereplőjének) • A szülőknek • Az egyes pedagógusoknak és a nevelőtestületeknek • A helyi társadalomnak, a szűkebb lakóhelyi közösségeknek • Az országnak, az Európai Uniónak PREKOG PSZI, Budapest

43. Mire számíthatnak, mit tehetnek a programból kimaradt intézmények? • Az országos elterjesztésszándéka egyértelmű (fenntarthatósági elvárás) • Elébe kell (lehet) menni a változásoknak • Tájékozódás, informálódás • Kapcsolatfelvétel és -építés • Jó gyakorlatok felkutatása, megismerése • Képzés önerőből, fenntartói segítséggel • Ráhangolódás (tréning) PREKOG PSZI, Budapest

44. Mi az intézményvezető szerepe? PREKOG PSZI, Budapest

45. Mi az intézményvezető szerepe? Az, hogy egy intézményen belül, az osztályokban tanítók hogyan irányítják az osztálytermi folyamatokat, jelentős mértékben függ az iskola szervezetétől, (annak hagyományaitól, kultúrájától, működési rendjétől), amelynek alakítása és fejlesztése alapvetően az intézményvezető felelőssége. Közvetítő helyett gyakran válik ütközővé! PREKOG PSZI, Budapest

46. Mi az intézményvezető szerepe? Oktatásirányítás (országos, regionális, helyi szint) Intézményvezető (ütköző szerepben) Iskola (tanulók, szülők, pedagógusok) PREKOG PSZI, Budapest

47. Hogyan álljon a változások élére az intézményvezető? A változásirányítás 8 javasolt lépése J. Kotter szerint: • 1. a változás halaszthatatlanságának érzékeltetése; • 2. a változást irányító csapat létrehozása; • 3. jövőkép és stratégia kidolgozása; • 4. a változtatás jövőképének kommunikálása; • 5. a dolgozók hatalommal való felruházása az átfogó cselekvéshez; • 6. gyors győzelmek kivívása; • 7. az eredmények megszilárdítása és további változások elérése; • 8. az új változások meggyökereztetése a szervezeti kultúrában. PREKOG PSZI, Budapest

48. A felvetések nevelőtestületi szintű továbbgondolásához jó munkát, eredményes együttműködést kívánok! PREKOG PSZI, Budapest