480 likes | 731 Views
Trauma és pszichoanalízis. Analitikus Szociálpszichológia Oktató: Kroó Adrienn PTE Pszichológia Szak 2011 tavaszi félév. Mi a trauma?. Mi a trauma?. „Doki, traumatizált vagyok. Kölcsönöztem egy filmet, a „Vad motoros csajok”- at, és benne volt az anyósom félmeztelenül.”. Mi a trauma?.
E N D
Trauma és pszichoanalízis Analitikus Szociálpszichológia Oktató: Kroó Adrienn PTE Pszichológia Szak 2011 tavaszi félév
Mi a trauma? „Doki, traumatizált vagyok. Kölcsönöztem egy filmet, a „Vad motoros csajok”- at, és benne volt az anyósom félmeztelenül.”
Mi a trauma? • gyökere: „seb”; „sérülés” (gr.), orvosi szakirodalom (XVII. sz.), majd (XIX. sz.) lelki/pszichés trauma fogalma (hátterében: szerencsétlenségek, háborús élmények és családon belüli, szexuális erőszak) • ma: kulcsszerep a modern pszichiátria, klinikai pszichológia és pszichoanalízis fejlődésében; részévé vált a hétköznapi gondolkodásnak, és gyűjtőfogalom lett • gyakran a sérelem szinonimája (mindkettő fenyegetést jelent az identitás szempontjából), DE: trauma mindig együtt jár a testi-lelki lét közvetlen veszélyeztetettségével, nem relatív fogalom unikális sors-esemény (Erős, 2007), a seb begyógyulhat, de a heg sohase tűnik el (Heller, 2006)
TRAUMAJ. Herman (2003) lelki törés, egy erőszakos esemény, katasztrófa, baleset vagy kényszerítés hatására olyan esemény, amely meghaladja az ember megszokott alkalmazkodási képességét megsemmisíti a gondoskodás megszokott sémáit, amelyek az irányítás, az összetartozás és az értelem érzését nyújtják
Trauma és pszichoanalízis - fantázia és a realitás köztes birodalma • Freud: csábítás elmélet és visszavonása (intrapszichés trauma) • Ferenczi: nyelvzavar a felnőtt és gyerek között, háborús neurózis interperszonális és interszubjektív élmények szerepe (korai traumatizáció és tárgykapcsolat elméletek) • Holokauszt kutatások „túlélő szindróma” (1967 - Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület kongresszusa; Chodoff, 1963; Eitinger, 1961; Krystal, 1968; Neiderland, 1969) • transzgenerációs trauma elméletek (Kestenberg, 1974, Wardi, Jucovy, Kogan, Virág, Ábrahám & Török)
Trauma és pszichoanalízis - fantázia és a realitás köztes birodalma • tudatalatti agresszív fantáziákat hoz felszínre a valós trauma • ismétlési kényszer és halálösztön • primitív elhárítómechanizmusok (elfojtás, tagadás, disszociáció, hasítás, projektív identifikáció) • regresszió a legkorábbi fejlődési szakaszba • azonosulás az agresszorral súlyos változások az áldozat én-ideáljában • omnipotens védekezés túlélő bűntudat
Egyéni, csoportos,kollektív traumák • kialakulásának, lefolyásának, hatásának mindig sok szereplője van szociális kontextus szerepe • horizontális és vertikális jellemzők: időben (generációkon át) és interperszonálisan is terjedhet (kollektív trauma) „a trauma ragályos” TRAUMA
Kollektív emlékezet és trauma • a holokauszt a kulturális emlékezet részévé vált, de súlyos csapást mért a kommunikatív emlékezetre a „csend összeesküvése” (Bar-On, 1999) kétféle csend: leírhatatlan (elsődleges fájdalom) és megbeszélhetetlen (másodlagos fájdalom: szándékos elhallgatás, a környezet közömbössége, elutasítása) • csend átörökítése a 2., 3. generációra (transzgenerációs trauma-átörökítés 7. generációig) • a normalitás visszaállításának kísérlete tagadás, csend, gyász elutasítása trauma lenyelődik és konzerválódik • elhallgatott traumák: a trauma ismétléskényszerbe zár, tünetek formájában kerülnek felszínre
A trauma transz-generációs modellje • második generációs tünetcsoport: trauma átörökítése tudattalan módon mintha maguk is megélték volna a traumatikus eseményt (képek, álmok, fantáziák kísértése) • személyiségzavarok, neurotikus, pszichotikus és pszichoszomatikus tünetek, bűntudat, kapcsolati zavarok • háterrében: szülők ambivalens viszonya a gyerekhez: túlzott óvás és leválás gátlása saját elvesztett tárgyainak pótléka, és saját sérült selfjének gyógyítására tett kísérlet gyerekre ráruházott feladatok és szerepek lappangó titok („emlékmécses szerep - Wardi, 1995) a szülő múltjához való fixálódás gátolja a self autonómiáját • lelki sérülékenység, de magasabb teljesítménymotiváció és empátiás készség szalutogén modell (Antonovsky, 1987)
A transzgenerációs fantom (Ábrahám és Török) • egyes emberek tudattalanul örökölhetik elődeik életének titkos lelki tartalmait tünet nem csak személyes konfliktusokból származhat pszichoanalitikus vizsgálódás fókuszát kiterjesztik az egyénen túlra • leszármazott tünetein keresztül több generáció analízise feltételezi az egyénen belül egy kollektív pszichológia létezését • irodalmi példa: Hamlet (Ödipusz-konfliktus) • társadalmi jelenségeket is magyaráz: pl. miért térnek vissza egyes politikai ideológiák? • a fantom a csend interperszonális és transzgenerációs következményeit képviseli
Kollektív traumák • kollektív trauma: eredete és következményei társadalmiak, a sok-sok szenvedés együttes élménnyé formálódik XX. század a kollektív traumák sorozatának reprezentációja (Erős, 2007) • kollektív sérelem (nemzeti, etnikai, kulturális): meghatározó szerepet játszik a csoport társadalmi identitásában, különösképpen ha a sérelmet identitásuk megkérdőjelezésére vagy összezúzására irányuló fenyegetésként élik meg (Breakwell, 1986; Tajfel, 1996)
Kollektív – masszív - választott trauma - Vamik D. Volkan kollektív identitás: azonosság érzése több ezer vagy millió emberben, közös tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek a történelem és mítoszok osztozott mentális reprezentációin alapszanak etnikai, nemzeti vagy vallási csoportok kollektív tevékenységek célja: a kollektív identitás integritásának megőrzése (pl. vezető-követő interakciók) sátor metafora ha sérül a sátor, kétségbeesett igyekezet a védelmére, a második réteg kerül előtérbe
Kollektív – masszív - választott trauma - Vamik D. Volkan a szeretett személyek, föld, hatalom, presztízs meggyászolása kollektív/ társadalmi szinten is megnyilvánul masszív trauma: kollektív identitást fenyegeti szégyen, megalázottság, tehetetlenség érzése kíséri kollektív identitás és nagy-csoport regresszió összefüggése („mi” és „ők” közötti hasítás outgroup dehumanizálása, „tisztítási” folyamatok, masszív introjekciók és projekciók, határok „pszichologizálása”, ellenség kollektív identitásának sértése)
Kollektív – masszív - választott trauma - Vamik D. Volkan az irredentizmus politikai ideológiája paradox egyszerre tagadja a vesztességeket és próbálja jóvátenni őket megakadályozhatja a kollektív gyászfolyamatot a trauma (pszichés sérülések és feladatok) transzgenerációs átörökítése választott trauma: egy nagy csoport közösen osztott mentális reprezentációja egy történelmi eseményről, melyben a csoport katasztrofális vesztességeket szenvedett a kollektív identitás egyik fő meghatározója lesz, és tükrözi a kollektív gyász zavarát a választott trauma reaktivációja csoportformáló és –összetartó erő politikai vezetők kihasználják saját céljaikra: új társadalmi mozgalmak megalapozása és népszerűsítése
A trauma tünettanaPTSD - Poszttraumás Stressz Zavar a 70-es évek háborúellenes civil mozgalmai, vietnami veteránok a pszichés trauma jellegzetes tünetegyüttese hivatalos diagnózissá válik (1980, DSM-III)
A trauma tünettanaPTSD - Poszttraumás Stressz Zavar a PTSD kialakulásának előfeltétele (DSM-IV, ‘A’ kritérium ): halállal vagy súlyos sérüléssel fenyegető esemény átélése + intenzív félelmet, tehetetlenséget vagy rémületet tartalmazó reakció
A trauma tünettanaPTSD - Poszttraumás Stressz Zavar • extrém módon traumatikus események egészséges személyeknél is krónikus klinikai kórképet eredményezhetnek
A PTSD tünetei Emlékbetörés (B) – flashback, rémálom, trauma újrajátszása, ismétlési kényszer, kép szavak nélkül Beszűkülés (C) – traumára emlékeztető gondolatok, érzések, aktivitások elkerülése (elfojtás, disszociáció), üresség-érzés, érdeklődés hiánya, kezdeményezőkészség ill. jövőkép elvesztése Fokozott éberség (hiperarousal) (D) – nyugtalanság, veszélyvárás, paranoid készenlét, ingerlékenység, túlérzékenység, félelmek, szorongás, koncentrációs nehézségek, alvászavar
A PTSD további feltételei • ‘E’ kritérium: tartósság a zavar tartama (B, C, és D kritériumhoz tartozó tünetek) több mint egy hónapig fennállnak) • ‘F’ kritérium : funkciózavar a tünetek szignifikáns zavart okoznak a személy jelentős működési területein (szociális, szakmai, stb.)
A trauma természete betöréses és elkerüléses válaszok váltakoznak egymással szembenálló pszichológiai állapotok közötti ingadozás kiegyensúlyozatlanság jellemző, mely mind a traumatúlélők mind a segítőkből a befolyásolhatatlanság- és tehetetlenség érzését válthatja ki poszttraumás tünetek kitartóak és sokfélék hibásan személyiségjegyeknek vélhetők fontos a poszttraumás tünetek felismerése, figyelembevétele, a stigmatizáció elkerülése
PTSD - Kiknél? menekültek és kínzástúlélők 69-92% nemi erőszak áldozatai 55% bántalmazott gyermekek 33% fizikai és fegyveres támadások áldozatai 17% súlyos balesetek túlélői 7%
A trauma tünettana – komplex PTSD / DESNOS • Herman, J. (1997); Roth,Newman, Pelcovitz, van der Kolk, & Mandel(1997) • hosszantartó, krónikus, extrém interperszonális traumák esetén • 6 fő területen okoz változást a trauma • érzelemszabályozás • tudat • önészlelés • elkövető észlelése • emberi kapcsolatok • jelentésrendszerek módosulása
Tünetek megjelennek-e? Kockázati tényezők trauma súlyossága: testi sérülést okozó/fenyegető esemény, hosszan tartó/elhúzódó trauma életkor, megküzdési kapacitás elmagányosodás, segítségkérés esetén közöny/elutasítás, rossz körülmények, unalom Védelmi tényezők személyiség: jó alapok, szociabilitás, aktív megküzdés, belső kontroll-hit, kompetenciák társas támogatás (szülővel pozitív kapcsolat, külső mentor, kortárs közösségbe tartozás), elfogadás érzése, hitbeli támasz ellenőrzés, környezet bejósolhatósága (folytonosság, szabályok)
Trauma és identitás • az interperszonális traumák radikálisan módosítják az áldozat pszichoszociális identitását károsítják a személy legjelentősebb interperszonális kapcsolatait, és az önmagáról és a világról alkotott reprezentációkat (Herman, 2003; Oravecz, 2004) • interperszonális traumák (gyerekbántalmazás, fogság, kínzás) esetén gyakori az elkövető által sulykolt énkép interiorizálása dehumanizált, megbélyegzett, lealacsonyított identitás kialakítása, amihez társulhat egy erőfeszítés a pozitív identitás megőrzésére (pl. áldozati identitás) fragmentált, hasadt én-reprezentációk integrálatlan identitás
Trauma és identitás • az eredeti pszichoszociális identitás fragmentálódik, az áldozat-lét elfedi az egyéb identitásformáló elemeket, ún. auxiliáris (helyettesítő) identitás alakul ki (Oravecz, 2004) szégyen, megalázottság, és a szociális alkalmatlanság érzete jellemzi gyakori disszociálás és diszfunkcionális magatartás tükröződik az individuális narratív élettörténetekben („narratív lyukakban”) • szabadulás után is fennmaradhatnak az identitás módosulásai („túlélő szindróma” - Chodoff, 1963; Niederland, 1969) • PTSD eredeti kategóriájának kitágítása Komplex Poszttraumás Stressz Zavar (Amerikai Pszichiátriai Társaság DESNOS) - a hosszantartó, ismételt, interperszonális trauma hatására létrejövő személyiségváltozásokat is magába foglalja
Trauma és identitás • Hogyan lehetséges az identitás megőrzése fogságban? (Ingrid Betancourt ) “I realized it was a roll call. When I had to give a number, I just couldn’t. So I gave my name. I didn’t want them to harm my soul in a way that I could play the game of being a number.We all had very deep, thorough identity crises where we didn’t know if we had any value,if we meant something to our loved ones.” • http://bigthink.com/ideas/24697
Trauma és emlékezet (van der Kolk, 1995) • nem önmagában a traumatikus esemény a patogén, hanem az élmény struktúrája, a rá való emlékezés (traumatikus emlékezet) • megszállva tartja az egyént, miközben elbeszélhetetlen • jellemzői: • emocionális és perceptuális tényezők túlsúlyban a deklaratív komponensekkel szemben szemantikus, verbális reprezentációk hiánya; szomatoszenzoros flashback-ek • narratív koherencia hiánya peritraumatív disszociáció szerepe trauma emlékezeti reprezentációja fragmentált • állapotfüggés tudatos kontroll hiánya a felidézésben • időbeli fragmentáció trauma során és azt követően átélt időtorzulások szerepe (felgyorsulás örökkévalóság) • én-referencialitás hiánya, vagy negatív ön-ábrázolás
Trauma és emlékezet (van der Kolk, 1995) • pszichobiológia: a szimpatikus idegrendszer magas gerjesztettségi szintje csökkenti a hippokampusz alapú emlékezeti rendszer működését traumás emlék feldolgozása zavart szenved emlék affektív és perceptuális síkon tárolódik (van der Kolk, 1994) bizonyíték: hippokampusz csökkent térfogata és csökkent aktivitása a traumás esemény felidézésénél (Bremner et al.,1999, Shin et al., 2004) • Traumatic Memory Inventory: 60 itemes strukturált interjú a traumatikus emlékezet felderítésére
Traumatikus emlékezet • http://www.youtube.com/watch?v=njYFgnvJFSA&feature=related • http://www.youtube.com/watch?v=BzNuW4yZDuQ&feature=related
A traumatikus emlékezetés narratíva rekonstrukciója (Auerhahn & Laub, 1998) • „nem tudás”: primitív védekező mechanizusmusok (tagadás, hasítás, amnézia, derealizáció, deperszonalizáció) • fedőemlékek • újraélés: fragmentált érzések, élmények disszociatív módon megelevenednek • foszlányos, töredékes emlékezés: izolált, dekontextualizált, szétszakadozott történetek • transzfer-jelenségek: a múlt nem integrált töredékei a tárgykapcsolatok szintjére kerülnek • túlburjánzó narratívumok: emlékek elöntik a tudatot, eredeti élmény intenzitás • élettémák: az emlékek a személyiség, kapcsolatok és élethelyzetek fő meghatározói • tanúságtétel: önéletrajzok, memoárok, stb. • trauma mint metafora: kreatív felhasználása • cselekvéses tudás: kulturális, társadalmi, és politikai cselekedetek
Trauma és narratívum • a trauma 2 szinten okoz zavart a narratívában: a traumatörténet és az általános élettörténet szintjén • trauma esetén egy összefüggő narratívum kidolgozása segít az értelem, folyamatosság és koherens én-identitás visszaállításában és újraalakításában pozitív összefüggésben az adaptív megküzdéssel és gyógyulással (Pennebaker & Susman, 1988; Pennebaker & Seagal, 1999); csökkenti a PTSD tüneteket (Foa, Molnar, and Cashman 1995) • traumatikus esemény észlelésében és magyarázatában megfigyelhető különbségek hátterében: személyiségjegyek, helyzeti tényezők, fizikai sérülés, háttér tényezők
Trauma és narratívum (Tuval-Mashiach et al., 2004) • 5 terrortámadást túlélő személy vizsgálata 4 szakaszban • mérőeszközök: • The Clinician Administered PTSDScale (CAPS) - (Blake et al. 1995) • World Assumption Scale (WAS) - (Janoff-Bulman, 1985) • félig strukturált narratív kérdőív (traumatikus esemény és feldolgozása) koherencia, értelem, és identitás alapján értékelték
Trauma és narratívum(Tuval-Mashiach et al., 2004) eredmények: • közvetlenül a trauma után: fragmentált, intenzív beszámolók, kétértelműség, nem igazi „történetek” „We went to the celebration. To the soldiers. We were shot. I heard explosions. I saw like a light, like a fire. Suddenly—I felt a stab in my back. Suddenly a terrible pain. I got a bullet in my throat. I felt wetness. Blood. I looked back. I saw my brother. It was terrible. I jumped out and I yelled: help for my brother.„ (n. 2.) “We drove. A car blinded us from behind, and then there was gun firing. We all lay down, and a few moments later we arrived at the soldiers, and then went out of the car.” (n. 4.)
Trauma és narratívum (Tuval-Mashiach et al., 2004) eredmények: • 1 héttel a trauma után: koherensebb és stabilabb beszámoló, értelemkeresés elindulása “We went in the Rabbi’s mission tomake people happy, and celebrate with thesoldiers, and suddenly we were shot from behind,and we heard explosions, and then I felta heat in my back, and I felt the bullet in thethroat, I turned and I saw my woundedbrother bleeding all over, like water, G-d forbid.I screamed, ‘help him.” (n.2.) “I would say that we went to celebratewith the soldiers, and make them happy, andthe atmosphere was good, and before we arrivedthere was shooting, and we simply hadmany miracles. The most important thing tosay is that it was a great miracle that the bulletspassed by some people, and didn’t hurtthem.” (n.4.)
Trauma és narratívum(Tuval-Mashiach et al., 2004) eredmények: • 1 hónappal a trauma után: értelemkeresés folytatódik “I see it as an observant Jew, who knows thatsomeone who does a good deed will not behurt: That is my explanation to the miracleswe had. Why it happened? Because the terroristsfeel more free to do what they want.Why did it happen to us? I have noexplanation.”(n. 5.)
Trauma és narratívum(Tuval-Mashiach et al., 2004) eredmények: • 4 hónappal a trauma után: koherensebb történet, önészlelés differenciáltabb, értelemadás személyesebb és világosabb “(I would say that) we went to make the soldiers celebrate, and suddenly we were shot from behind 13 bullets. Three friend were wounded, and until we went off the car, we didn’t really know what happened. We thought it was stoning, and eventually it became clear that it was shooting and there are people who were injured . . . I remember I then felt a great responsibility for my friends, since I brought them to this activity, but today I can say that my functioning there was excellent. I’m proud that we kept on and did what we planned to do with the soldiers. I feel that life now has a much more valued meaning, and believe that what happened will have a positive impact on my life from now on.” (n. 5.)
Trauma és narratívum(Tuval-Mashiach et al., 2004) eredmények: • 4 hónappal a trauma után: PTSD tünetek hatása a narratívára “We went to give holiday treats to theIDF soldiers near Hebron. Before we evengot at the army base, we were shot with a hailof bullets. We heard explosions, then weheard the window smashed, and I heard mybrother throwing up blood, bleeding all over. . . indeed I can’t understand why and whathas happened there. What should I have done differently?Is there something else I could do? Mybrother, when he heard my screams there, hewas frightened because he heard me screamingwhile he was in a terrible condition. Onthe other hand, he understood that it helpedbecause it brought the soldiers. What happenedshould in principle help me use everyminute better, but now, since then, I don’tsleep well, my day is a waste, and it affectsother things like my mood, my ability toconcentrate.” (n. 2.)
Trauma és narratívum(Tuval-Mashiach et al., 2004) eredmények összefoglalás: • narratív beszámoló jellemzői és PTSD • trauma utáni periódusban intenzív feldolgozás narratív szinten traumatörténet formálódik, gazdagodik, integrálódik, ön-referencialitás fejlődik
Trauma feldolgozása (Herman, 2003) • A biztonság megteremtése • Emlékezés, gyász • Visszakapcsolódás a mindennapi életbe
Trauma feldolgozása A biztonság megteremtése kontroll visszaállítása (fizikai, érzelmi) biztonságos környezet kialakítása Emlékezés, gyász szembenézés a múlttal, traumaemlékek átalakítása traumatörténet rekonstrukciója és integrálása az élettörténetbe veszteség meggyászolása vs. bosszú, kárpótlás, megbocsátás a traumás feldolgozás sosem teljes: későbbi veszteségek, konfliktusok újra felszínre hozhatják a traumás élményeket
Trauma feldolgozása 3. Visszakapcsolódás a mindennapi életbe Jövő megteremtése Megbékélés önmagával, új én/új identitás Új kapcsolatok kiépítése, bizalom helyreállítása, intimitás Küzdés megtanulása, testi/lelki önvédelem kiépítése
Kollektív traumafeldolgozás • hogyan lehetséges a gyász? • hiány veszteséggé való átalakítása (tagadás felszámolása) nincs abszolút megsemmisülés, van mire emlékezni, van, ami megmarad a túlélők számára (LaCapra, 1998) • történetfilozófia reflexió létrehozása a trauma narratívumok tanúságtételt szolgálnak „törvényformáló szellemi erő” létrehozása (Kertész, 2001)
Trauma-terápiák • szupportív belátás-orientált terápia (Somnier & Genefke, 1986; Vesti & Kastrup, 1992); • pszichodinamikus trauma-terápia (Allodi, 1998; Bustos, 1992); • narratív tanúságtétel terápia (Agger & Jensen, 1990; Cienfuegos & Monelli, 1983); Narratív expozíciós terápia - NET (Schauer, Neuner, Elbert, 2005) • kognitív-viselkedéses trauma-terápia (Basoglu, 1992; Keane, 1992); • EMDR - Eye Movement Desensitisation and Reprocessing (Shapiro, 1995)
Pszichodinamikus trauma-terápia (Allodi, 1998; Bustos, 1992) • a trauma intrapszichikus feldolgozása és integrációja • ősbizalom helyreállítása • self-identitás újraalkotása • páciens-terapeuta kapcsolat áttétel-viszontáttételi érzések szerepe
Narratív terápia a kliens élettörténete a fő eszköz a terápiában menete: a történet koherenciájának és folytonosságának akadályozásáért felelős tényezők felkutatása; alternatív történet közös kidolgozása, jól kidolgozott élettörténet és identitás megalapozása (Omer and Alon 1997; Schafer1981; White and Epston 1990). tanúságtétel (testimony) terápia - Chile (Cienfuegos & Monelli, 1983): traumatörténet és én-referencialitás kidolgozása, végső tanúvallomás aláírása és átadása a traumához kapcsolódó tehetetlenség érzésének transzformálása aktív ellenállássá új értelmet nyer a trauma
Narratív expozíciós terápia - NET (Schauer, Neuner, Elbert,2005) • VIVO (victim’s voice), Németország • szervezett erőszak okozta PTSD kezelésére rövid terápiás módszer • alapja: tanúságtétel (testimony) terápia és kognitív-viselkedéses (expozíciós) terápia • cél: PTSD tünetek csökkentése expozícióval emocionális válaszok habituaciója, emberjogi sérelmek dokumentálása, önéletrajzi emlékek kidolgozása és integrációja, koherens narratíva (tanúvallomás) kialakítása