A fiatalok foglalkoztatása

1. A fiatalok foglalkoztatása Tripartit szeminárium Legjobb gyakorlatok a világ minden tájáról foglalkoztatáspolitikai igazgató Budapest , 2013. január 11.

2. A fiatalok foglalkoztatási válsága • A fiatalok foglalkoztatási válsága példa nélküli arányokat öltött. • 2013-ban közel 75 millió fiatal van munka nélkül világszerte. • A fiatalok felülreprezentáltak a NEET-ben , a fekete foglakoztatásban, a határozott idejű foglakoztatásban, a szegény és alacsony fizetésű munkavállalók között. • Európában 14 millió 15-29 éves fiatal NEET. • Afrikában 10-ből 9 munkavállaló a feketegazdaságban dolgozik. • Európában 10-ből 4 fiatal munkavállalót határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatnak. • Világviszonylatban a dolgozó szegények 23,5%-a fiatal. • Az USA-ban és Európában a legkisebb jövedelműek 50%-a fiatal. Az oktatási rendszerből a munka világába való átmenet lassú és bizonytalan. A munkaerő-piac elbátortalanítja és elereszti a kezüket. A NEET or neet is a young person who is not in education, employment, or training = olyan fiatal, aki nincs az oktatási rendszerben, nem foglalkoztatják és nem vesz részt szakképzésben – a ford. megj.

3. Az ILC 2012-es határozata: A fiatalok munkanélküliségi válsága, felhívás akcióra • Az ILC 2012-es határozata azonnali és célzott akcióra hív fel, amely többrétegű stratégián alapul, és az alábbiakat foglalja magában: • A fiatalok foglalkoztatását célzó foglakoztatási és gazdaságpolitika. • Foglakoztathatóság – oktatás, képzés és kompetenciák, iskola-munka átmenet. • Munkaerő-piaci politikák. • Fiatalok vállalkozóvá válása és önfoglalkoztatása. • A fiatalok jogai – jogokat a fiataloknak.

4. A fiatalok foglalkoztatását célzó foglalkoztatási és gazdaságpolitika

5. A fiatalok foglalkoztatását célzó foglalkoztatási és gazdaságpolitika • Koherens makro- és mikroszintű gazdaságpolitikára van szükség: • Foglalkoztatást elősegítő makrogazdasági politikák, amelyek támogatják az össz-szükségletet és javítják a forrásokhoz való hozzáférést; • ágazati és szektorális politikák, amelyek megkönnyítik a strukturális átalakítást; • munkaerő-intenzív állami infrastrukturális beruházások foglalkoztatási programok. • A kormányok és a szociális partnerek vállaljanak kötelezettséget: • tripartit konzultációk folytatására a foglakoztatási és gazdaságpolitikákról; • szektorális és vállalati szintű konzultációkra, olyan stratégiák kezdeményezésé, amelyek a fiatalok speciális szükségleteinek felelnek meg.

6. 1. Makrogazdasági és ágazati politikák Jó gyakorlat Brazíliából • A globális gazdasági és pénzügyi válság hatására a munkaerő-piac viszonylag enyhe hullámvölgybe került. • Az expanzív makrogazdasági politikák fontos szerepet játszottak a fogyasztás és az aggregát szükséglet beindításában: • expanzív monetáris és hitel politika (pl. alapkamat-csökkentés); • expanzív fiskális politika ( pl. adócsökkentés, az eredeti többletcél csökkentése).

7. 2. Makrogazdasági és ágazati politikák (folytatás) • A kormány 2011-ben elindított egy olyan iparpolitikát, amely a strukturális átalakítást célozta: • csökkentette célzott intenzív szektorok adóját; • új hitelvonalat hozott létre a Nemzeti Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Bank innovációs portfóliójának szélesítésére. • Jogszabályok a feketegazdaság kifehérítésének elősegítésére • A minimálbér emelése

8. 2. Foglakoztathatóság – oktatás, képzés és kompetenciák, iskola-munka átmenet

9. 2. Foglakoztathatóság – oktatás, képzés és kompetenciák, iskola-munka átmenet • Az oktatás, a képzés és készségek fejlesztése fontos a fiatalok foglakoztatásának és hatékonyságának javítása érdekében. • A „ második esély” kezdeményezések hatékonyak az iskolát korán elhagyók elérésére. • TVET-reformok kellenek a minőség, a finanszírozás, a koordináció és az utókövetés javítása érdekében. • Azokban az országokban (pl. Ausztriában, Dániában, Németországban, Svájcban), ahol a fiatalok magas aránya vesz részt a duális rendszerű szakképzésben, alacsonyabb az ifjúsági munkanélküliség. TVET = Technical and Vocational Education and Training = Műszaki és Szakoktatás és Szakképzés

10. Duális szakképzési rendszerek • A duális szakképzési rendszerek elősegítik mind az iskola-munka átmenetet, mind a fiatalok foglalkoztatását. • A szakképzési helyek kontingense a munkáltatói szükséglet függvénye. • Az általános oktatási komponens és a tudás átválthatósága növeli a tanulók foglakoztathatóságát . • Jogszabályban kell rögzíteni • a különböző szereplők, nevezetesen a kormány, a szociális partnerek és a szakmunkás tanulók felelősségét; • a szakmunkástanulói jogviszony általános feltételeit.

11. Duális szakképzési rendszerek (folytatás) • A szociális partnerek bevonása életbevágó a szakképzési rendszerek sikere szempontjából, mert • hozzájárulnak a VET tervezéséhez, kivitelezéséhez és utókövetéséhez; • részt vesznek a szakmunkástanulói jogviszony általános feltételeiről szóló kollektív alkuban; • szerepet játszanak a szakmunkástanulók jogainak tudatosításában. A kormány, a munkavállalói és a munkáltatói képviseletek közötti együttműködés mindhárom fenti területen alapvető fontosságú.

12. Duális szakképzési rendszerek (folytatás) • A 16-24 éves korosztály 62%-a vesz részt a szakmunkásképzésben. • Finanszírozás: a költségek 77%-át a vállalkozók állják. • Iskola-munka átmenet : a német szakmunkás tanulók közel kétharmadát főállásos munkaviszonyba veszi át az őket kiképző vállalat a képzést követően. Jó gyakorlat Németországból • Szociális párbeszéd • A VET-ről szóló döntések többségét a német kormány akkor hozza meg, ha azokkal a szociális partnerek egyetértettek. • A szakképzési rendszer hangsúlyozza a munkáltatói felelősség elvét, ugyanakkor garantálja a munkáltatók és a szakmunkás tanulók jogait és kötelezettségeit is.

13. 3. Munkaerő-piaci politikák

14. 3. Munkaerő-piaci politikák • A munkaerő-piaci politikák főszerepet játszanak a következőkben: • A fiatalok munkaerő-piacra belépésének és újbóli belépésének megkönnyítése; • az elszakadás megelőzése; • a tartós munkanélküliség megelőzése korai intervenciókkal. • Az alábbiakat foglalják magukban: Karrierirányítás és álláskeresési segítségnyújtás, képzés és továbbképzés, elhelyezkedési támogatás, állami és önkormányzati foglalkoztatás, vállalkozások támogatása, társadalombiztosítás. • A hatékony programok kombinálják a fenti intézkedéseket, hogy megfeleljenek a fiatalok eltérő szükségleteinek.

15. 3. Munkaerő-piaci politikák (folytatás) • A szolgáltatáshoz intézményi kapacitásra és a megfelelő források kihelyezésére van szükség. • A jó gyakorlatok demonstrálják, hogy a feltételek megléte, aktiválása és a kölcsönös kötelezettségek elősegíthetik a munkanélküliségből való kilépést. • A célzott és meghatározott időre szóló bértámogatások felerősíthetik a fiatal munkavállalók iránti szükségletet. • A kormány és a szociális partnerek közötti együttműködés kulcsfontosságú az alábbiak miatt: • a munkaerő-piaci politikák és programok hatékonyságának növelése; • a hátrányos helyzetű fiatalok foglakoztatási lehetőségeinek növelése.

16. 3. A fiataloknak nyújtott garanciák • A fiataloknak szóló garantált képzés/foglakoztatás kombinációja, előre meghatározott kritériumok alapján • Ez érvényesül Ausztriában, Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban Jó gyakorlat Svédországban • A fiataloknak szóló garanciákat 1984-ben vezették be és 2007-ben vizsgálták felül. • Igényjogosultság: 16-24 éves munkanélküli fiatalok, akik négy hónapon belül legalább 90 napig voltak regisztrálva az állami foglalkoztatási rendszerben. • 53.000 fiatal vett részt 2010-ben a garanciarendszerben. • Több hatásvizsgálatra van szükség, az ilyen és hasonló programok hatékonyságának kiértékelésére.

17. 3. A fiataloknak nyújtott garanciák Jó gyakorlat Svédországban Folyamatábra 3 hónap max. 12 hónap Munkanélküliség garancia kezdete garancia vége Kezdete Standard foglalkoztatási alapos felmérés általános oktatás Szolgáltatások oktatási és szakképzési irányítás szakmunkásképzés és gyakorlat álláskeresés + coaching munkaerő-piaci tréning elhelyezkedési támogatások kezdési ösztönzők 4 hónapon belül legalább 90 nap

18. 4. A fiatalok vállalkozóvá válása és önfoglalkoztatása

19. 4. A fiatalok vállalkozóvá válása és önfoglalkoztatása • A fiatal hölgyekben és urakban óriási vállalkozói és munkahely-teremtési potenciál van, beleértve a közösségi gazdálkodást és a szövetkezeteket. • A főbb gátak: • a munkatapasztalat hiánya ; • tőkehiány; • kompetenciahiány illetve nem megfelelő vállalkozói ismeretek. • Fontos kihívások a kedvező üzleti környezet teremtése a fiatal vállalkozók számára, valamint a bedőlés magas kockázatának csökkentése. • Külön hangsúlyt kell helyezni a fiatal nők vállalkozásának elősegítésére.

20. 4. A fiatalok vállalkozóvá válása és önfoglalkoztatása (folytatás) • A fiataloknak szóló vállalkozásfejlesztési programok akkor a legsikeresebbek, ha: • a magán szektorral partnerségben kerülnek megtervezésre és végrehajtásra; • integrált csomagok formájában jelennek meg; • a vállalkozói ismereteket már a korai iskolai években beépítik a tantervbe. • Szigorú monitoringozásra és értékelésre van szükség a vállalkozásfejlesztési programok hatékonyságának vizsgálatához.

21. 4. A fiataloknak szóló vállalkozásfejlesztési programok „Gondolkodj nagyban” • Célcsoport: 13-25 év közöttii fiatalok, akiknek legalább 50 %-a hátrányos helyzetű • Képzést és ösztöndíjat biztosít 300 vagy 2500 GBPösszegben • Eddig 39.890 résztvevő „Hercegi Skót Ifjúsági Vállalkozási Alap” • Cél: a pénzügyi kockázat kiegyensúlyozása és a hátrányos helyzetű fiatal vállalkozók elérése • Célcsoport 18-28 éves munkanélküliek • Finanszírozás: • skót Kormány 30% ; • európai strukturális alapok 14 %; • magánszektor adományai 45 %; • saját bevétel 11 %. Jó gyakorlat az Egyesült Királyságból

22. 4. A fiataloknak szóló vállalkozásfejlesztési programok Jó gyakorlatok Franciaországból és Finnországból Franciaország „ DEFijeunes” • Mikrofinanszírozás, oktatás és tanácsadás maximum 6000 euró értékben. • Célcsoport: 18-30 éves korosztály. • 2010-ben több mint 6000 fiatalt és több mint 3500 projektet támogattak. • Az értékelés szerint a program minden végzettségi szintet elér, a fiatalok kb. egy harmada volt munka nélkül. Finnország: Iskolarendszerű vállalkozói képzés • A vállalkozói ismereteket kifejezetten elismerik és kötelező tárgyként integrálják a kereszt- tantervekbe. • Célok: vállalkozásfejlesztés, illetve az oktatási rendszer és a munka világa közötti együttműködés javítása. • Közzétették a végrehajtási utasítást, amely tartalmazza 2015-re szóló célokat is.

23. 5. A fiatalok jogai – jogokat a fiataloknak

24. 5. A fiatalok jogai – jogokat a fiataloknak • A fiatalokat különösen érintik a munkahelyi instabilitás, a szegény-munkavállalói státusz és az alacsony fizetés • Európában 10 fiatalból négyen határozott idejű munkaviszonyban vannak. • 10 alacsony bérű állás közül ötöt fiatalok töltenek be. • 10 fiatal munkavállalóból négyen tartoznak a szegényekhez.

25. 5. A fiatalok jogai – jogokat a fiataloknak (folytatás) • A munkaügyi jogszabályokat és kollektív szerződéseket ki kell terjeszteni a fiatalokra is, mégpedig ugyanazokkal a feltételekkel, mint amelyek a munkavállalókra általában vonatkoznak. • A fiatalok foglakoztatását elősegítő politikák támogassák a méltányos munkába való átmenetet. • A szakmunkásképzést, a szakmai gyakorlatokat és más munkatapasztalat-szerzési rendszereket rendszeresen szabályozni és követni kell, hogy azok valódi tanulást és tapasztalatszerzést biztosítsanak, és ne a normál munkavállalók helyett foglakoztassák őket. • A szociális párbeszéd elengedhetetlen a konzisztens bérpolitikai keret kialakításához.

26. 5. Munkerő-piaci reform A legújabb olaszországi gyakorlat • Az olasz fiatalok a kétszintű munkaerő-piac csapdájába estek. • Az alsó szinten a bizonytalan foglalkoztatás dominál. • A „ Riformafornero” című munkaerő-piaci reformot 2012. júniusában fogadták el a munkaerő-piac dualitásának csökkentésére.

27. 5. Munkerő-piaci reform (folytatás) A legújabb olaszországi gyakorlat • A reform legfontosabb újításai: • A társadalombiztosítás és a munkanélküliségi támogatások kiterjesztése, beleértve a szakmunkásokat, a szezonális munkásokat és a korlátozott munkatapasztalattal rendelkezőket. • A fiatalok munkaerő-piacra lépésének megkönnyítése szakképzéssel. • A határozott idejű munkaszerződések határozatlan idejűre való átváltásának ösztönzése, olyan intézkedésekkel, amelyek meggátolják mind a határozott idejű foglakoztatással való visszaélést, mind az adó csökkentést. • A munkáltatóknak kevesebbe kerül a korábban magas védettséget élvező felsőszintű munkavállalók elbocsátása. • Adókedvezmények és egyszerűsített követelmények fiatal vállalkozókkal szemben.

28. Felhívás sürgős teendőkre • Sürgős akcióra van szükség, amely csak akkor lehet hatékony, ha célzott és arra tervezték, hogy a fiatalok különböző csoportjainak jól körülhatárolt sérülékenységét ellensúlyozza. • A fiatalokat is bevonó szociális párbeszéd és partnerség fontosak a fiatalok foglakoztatási válságának kezeléséhez. • Az átfogó munkaerő-piaci programok célozzák meg a fiatalokat, közülük is különösen a hátrányos helyzetűeket. • Bár „mindenkire jó méret” nem létezik, a jó gyakorlatok lehetővé teszik, hogy egymástól tanuljunk és mind államközi, mind nemzetközi szinten együttműködjünk.