Olvasás, értés, megértés? Hogyan fejleszthető a szövegértési képesség?

1. Olvasás, értés, megértés?Hogyan fejleszthető a szövegértési képesség? Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna 2013. március 12.

2. Miért kell nekünk szövegértés? • rosszak a nemzetközi mérési eredmények • a fiatalok egyharmada képtelen bármilyen szakmát is elsajátítani – szövegértési deficit • az érettségi része lett • az országos kompetenciamérés ennek alapján minősíti az iskolákat • pályázati „árukapcsolás” – tartalmi modernizáció kényszere

3. Miért kell nekünk szövegértés? • szöveget mindenki olvas, értelmez és ért • minden tanulás alapja a szövegértés • a szövegértési és gondolkodási képesség összefügg • a jó szövegértő • hatékonyabban képes tanulni, szakmát, diplomát szerezni • nagyobb esélye van a munkaerő-piacon • sikeresebb életpályát futhat be • hatékonyabban intézheti állampolgári, közéleti ügyeit

4. A szövegértési és gondolkodási szintek kapcsolata Gondolkodás: az elme alkotó, megítélő, gondolatokat létrehozó, értelmező képessége, • összetett, fejleszthető • a tanulási tevékenységeket szervező kérdések, feladatok támogathatják – fejleszthetik, vagy hátráltathatják – elfojthatják • a minőségi feladatok, minőségi kérdések, a termékeny kérdezés fejlesztő hatású • a tények világán túl alternatív válaszok is lehetségesek

5. A gondolkodás szintjeinek Bloom-féle modellje

6. A gondolkodás szintjeinek Bloom-féle modellje

7. „Az írásbeliséget nem ismerő kultúrákban az emberek öntudati szintje alacsony.” (A. R. Luria) Olvasás Írás Hallgatás Beszéd (megértés) (receptív) (expresszív)

8. Miben áll a szövegértési kompetencia? „Az írott szöveg megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.” (PISA Kutatási Terv)

9. Mire képes a jó olvasó? • hosszabb szövegek, ábrák • napilapok, népszerű regények, ismeretterjesztő szövegek • környezet megismerése, tájékozódás • olvasmányok tanulmányozása (több szempont) • szerzői vélemény, állásfoglalás felismerése, tény, vélemény elkülönítése

11. A hatékony olvasási stratégia feltételei Pethőné Nagy Csilla előadása nyomán 1) Széleskörű tudásbázis • deklaratív tudás = tudni a célt, a feladat szerkezetét, azt, hogy mit kell, érdemes tenni, keresni, vizsgálni • procedurális tudás = tudni, hogyan kell egy problémát lépésről lépésre megoldani (folyamat) • feltételismeret= tudni, hogy mikor és miért lehet sikeres egy adott megértési stratégia 2) Motiváltság, stratégiák alkalmazására Megtapasztalni, hogy a jól választott problémamegoldó stratégia javítja a teljesítményt, sikerélményt ad

12. A hatékony olvasási stratégia feltételei 3) Metakogníció kulcskompetencia, a saját gondolkodási folyamataink megfigyelésének képessége, arról való gondolkodni tudás, hogy: • hogyan gondolkodom, • milyen megértési problémáim vannak, • hogyan lehetnék jobb megértő, • mennyire hatékonyak ismeretszerzési műveleteim, problémamegoldó és ismerethasznosító stratégiáim, • mennyire használhatóak értelmező kereteim, sikeresek tervező – kivitelező - értékelő folyamataim, döntéseim stb.

13. Olvasási stratégiák: a narratív séma működtetése A hatékony szövegértő például tudja, hogy: A történeteknek meghatározott narratív szerkezetük van: • elbeszélő, (ki, hogyan, miért úgy?) • szereplő, (ki, kik?) • helyszín, (hol?) • probléma (cél, hiány), (mi, miért?) • probléma-megoldási kísérletek (események, eszközök, kifejlet), (hogyan? miként? mi? miért? milyen következménnyel?) • időbeli lefolyás (mennyi idő alatt?) Ezeket igyekszik megkeresni és megérteni az elbeszélő szövegben

14. Szövegpélda: Kinizsi Pál két kardot vesz a kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerreront, feltarthatatlanul mindent, amit talál letipor, széles sorban hatalmas öldöklést, mészárlást visz végbe. Most azt harsogja, hogy utolsó szálig vágják az ellenséget, majd övéinek dühét lobbantja lángra, s úgy dörög, hogy még a küszködők és hátrálók is meghallják. Mikor már látta, hogy megsegíti őt Jézus Krisztus szentséges neve, s feltűnt előtte a győzelem reménye, megkettőzött erővel és bátorsággal az ellenség seregén át széles utat vág, s így kiáltozik: …” (Bonfini: Rerum Ungaricarum Decades – a kenyérmezei csata)

15. A leíró szöveg A nőkviselete a férfiakénál is pompázatosabb volt. Gyöngyvarrottas vagy pitykével díszítettingük fölött négyzetes veretekkel vagy préselt rozettákkalszegélyezett kaftánt viseltek, amelyet derekukon ugyancsak fémdíszes, olykor csüngős veretekkelkivert öv fogott össze. Brokátból, selyemből készültköntösük fémdíszeihez hasonló ékítmények szegélyezték a leányok pártáját és az asszonyoksüvegét, s díszes fejű szögecsekkel volt kiverve csizmájuk is (Dienes István: A honfoglaláskori nők viselete)

16. A meggyőző szöveg A szónoknak terve van embertársairól, s ezt embertársaival el akarja fogadtatni. A szónoklás tudománya: a rábeszélés tudománya. Könnyű belátnod, mily fontos a tudomány az életre. A görögöknél, a rómaiaknál ez volt az élet iskolája. De a szó hatalma azóta sem csökkent, mert a szóval a gondolat harcolt; s van-e hatalmasabb a gondolatnál? De jegyezd meg: csaka jó gondolat harcolhat jó szóval. Be tudsz-e bizonyítani valamit, ami nem igaz? Csak gyengeelméjűeknek. Rá tudsz-e bírni valamire, ami nem helyes? Csakgyenge jelleműeket. Az igazi szónok nem gyengeelméjű, nem gyenge jellemű hallgatókra számít. Nagy szónok nemlehet hamis ügy szónoka: tudatosan soha. A jó szónok elsősorban igaz ember; vir bonus dicendi peritus mint a rómaiak mondták. Rossz gondolatból nem eredhet jó szó.

17. A szövegértés egy lehetséges általános stratégiája (folyamat jellegű tudás) ELŐTTE • Előre elolvastam a címet, grafikai szervezővel összegyűjtöttem a témával kapcsolatos előzetes tudásomat. • A cím és előzetes tudásom alapján előfeltevéseket fogalmaztam, vagy kérdéseket tettem fel magamnak a szöveggel, illetve a témával kapcsolatban. • Előzetesen áttekintettem a szöveg tagolását.

18. ALATTA • Szakaszosan olvastam, egy-egy bekezdés után megálltam, összefoglaltam a saját szavaimmal, vagy a megértést ellenőrző kérdéseket tettem fel a magam számára, vagy grafikai szervezővel jegyzeteket készítettem. • Ha valamit nem értettem, azonosítottam a problémámat, és megoldást kerestem (pl. megnéztem a szó jelentését a lábjegyzetben vagy a szótárban, kikövetkeztettem a szövegkörnyezetből, utánanéztem a világhálón stb.)

19. UTÁNA • Újraolvastam, majd összefoglaltam az egész szöveget. • Elérési útvonalat (vázlatot) készítettem a magam számára vagy elkészítettem a szöveg gondolkodástérképét. • Meggondoltam, mire tudom használni a szövegben olvasottakat, véleményt formáltam.

20. A folyamat jellegű szövegértést támogató módszertani eljárás

21. Korrekciós stratégiák • Újraolvasás • Kérdésföltevés, önellenőrzés • Előreolvasás-visszaolvasás a szövegben a tisztázás érdekében • Megbeszélés másokkal (osztálytárs, testvér, szülő, tanár)

22. A szövegértési képesség fejlesztésének lehetőségei I. A szöveg formája – vizuális tájékozódás • Folyamatos-e a szöveg? • Van-e címe, alcíme? • Tagolódik-e bekezdésekre? • Tagolódik-e hasábokra? • Több kisebb szövegrészletből áll? • Vannak-e alcímei az egyes szövegrészleteknek?

23. A szövegértési képesség fejlesztésének lehetőségei II. A cím, a téma vizsgálata - kérdésekkel: mire várok választ a szövegtől Cél: a cím, téma alapján előzetes elvárások: szövegtípus, háttér-információk mozgósítása RÁHANGOLÓDÁS

24. A szövegértési képesség fejlesztésének lehetősége II. A cím, a téma vizsgálata – a háttértudás mozgósítása pókhálóábrával esőerdők

25. A szövegértési szintek II. • A szöveg értelmezése • Miért?” típusú kérdések • Ok-okozati összefüggés feltárása • Egy-egy gondolatsor összegzése • Egy-egy gondolat részletes kifejtése • Kulcsszavak keresése, a szöveg felfűzése • Vázlatírás

26. Az értelmezési szint fejlesztéséhez kapcsolódó technikák Igaz-hamis állítások A logikai képesség, a mérlegelés, a döntés képességének fejlesztéséhez tanulói közreműködéssel • alkoss néhány igaz-hamis állítást a könyv valamelyik fejezetéből! • A mélyebb megértés ellenőrzéséhez

27. Összehasonlítás halmazábrával Akhilleusz Agamemnon tulajdonságai Közös tulajdonságai

28. Összehasonlítás szemponttáblázattal

29. IGEN Az atomerőmű megújuló energiaforrás NEM Az atomerőmű nem megújuló energiaforrás T-táblázat ellentétes információk - érvek, motívumok, vélemények, feltételek gyűjtése

30. Aranykor, Boldogok szigete Elsüllyedt világ, Atlantisz Letűnt korok világa Varázslás, bűbáj SZIGET Szellemek, holtak birodalma Társadalomból való kivonulás Civilizációtól mentes világ Utópia Magány, menedék Ősparadicsom

31. Az értelmezési szint fejlesztéséhez kapcsolódó technikák Gondolkodástérkép sémája

32. A szövegértési szintek III. III. Reflektálás – az olvasottakra való tárgyszerű vagy személyes reagálás • Bíráló, kritikai értékelés • Személyes vélemény, viszonyulás kifejezése Szövegalkotási feladat – a szöveg tartalmától való eltávolodás, a szöveg problematikájának továbbgondolása vagy más élethelyzetben való felhasználása

33. Összegzés • A szövegértési képesség minden tanulás alapfeltétele • Minden tantárgy tanulása során fejleszthető • Csak aktív tanulói tevékenységben fejlődik • Fejlesztése hosszú, időigényes folyamat • Fontos szerepe van a rendszeres ismétlődésnek • Személyes természetű folyamat • Rendkívüli tudatosságot, tanári szerepváltást igényel • Felkészít az élethosszig tartó tanulásra