Az európai kohéziós politika jövője az Európa 2020 Stratégia tükrében

1. Az európai kohéziós politika jövője az Európa 2020 Stratégia tükrében Illés Dóra 2012. November 23. Generációk diskurzusa a regionális tudományról, Győr

2. Az előadás felépítése • Az Európa 2020 Stratégia • A kohéziós politika 2014-2020 • Európa 2020 és kohéziós politika kapcsolata, a kapcsolat értékelése • A területi kohézió érvényesülése az Európa 2020 Stratégiában és a kohéziós politikában, értékelés • Javaslatok az Európa 2020 és tagállami fejlesztéspolitika összeegyeztetésére

3. Az Európa 2020 Stratégia

4. Az Európa 2020 Stratégia és Lisszaboni Stratégia összehasonlítása Lisszaboni Stratégia Európa 2020 Stratégia • Túl sok és néha ellentmondó célkitűzés • Elsősorban versenyképességi és foglalkoztatási stratégia • Eszközök hiánya • Kormányzás: • a„nyitott koordináció módszere” nem bizonyult elegendőnek • Szankciók hiánya • Elkötelezettség hiánya • Kevesebb, fókuszáltabb célkitűzés • Összehangoltabb eszközrendszer (bár saját eszközei most sem lesznek) • Kormányzás: • top-down megközelítés • tagállamok nagyobb elkötelezettsége • Integráltabb megközelítés: • több gazdaságpolitikai, makro dimenzió • nemcsak versenyképesség  szegénység csökk., korai iskolaelhagyás Legfontosabb cél mindkét stratégia esetében: gazdaságpolitikák összehangolása, a versenyképesség és foglalkoztatás növelése

5. Fő célja: gazdaságpolitikák összehangolása versenyképesség és foglalkoztatás növelése Prioritások: innováció és tudásalapú növekedés, fenntartható növekedés befogadó társadalom erősítése integrált stratégia, amely így kezelni kívánja a versenyképességi szempontokat, innovációt, a környezeti fenntarthatóságot, a társadalmi felzárkózást, a szegénységben élők csökkentését

6. Uniós szinten meghatározott számszerű célok A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; Energia/klíma: • ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökk. • Energiahatékonyság 20%-os növelése • Megújuló energia részaránya 20%-os növelése Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel; 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát

7. A kohéziós politika 2014-2020

8. Kohéziós politikai jogszabálycsomag 1. Meghatározó elemek: • Források csökkenése, kiemelten érinti Magyarországot • Európai Bizottság szerepe: nő, tagállami kompetencia csökken, több szankcionálási lehetőség • Stratégiai programozás: stratégiaibb szemlélet • Tematikus koncentráció: Európa 2020 stratégia céljaihoz kapcsolódó, fókuszált témák

9. Kohéziós politikai jogszabálycsomag 2. • Kondicionalitások rendszere: COM a támogatásokat bizonyos feltételekhez köti, mint szakstratégiák, koncepciók megléte • Területi dimenzió: helyi fejlesztések és a városfejlesztési dimenzió hangsúlyos megjelenése • Connecting Europe Facility (infrastruktúra-alap): nagyobb összeurópai közlekedési, távközlési és energetikai beruházások számára

10. Európa 2020 és kohéziós politika kapcsolata, a kapcsolat értékelése

11. Európa 2020 Stratégia: Prioritásai, céljai nagymértékben befolyásolják a kohéziós politika megvalósítását Kohéziós politikai jogszabálycsomag: A 2014-2020-as költségvetési időszak kohéziós politikájáról szól Európa 2020 céljaihoz kapcsolódik, beruházási prioritásai az Európa 2020 Stratégia céljain alapulnak Hazai tervezésnek is a Nemzeti Reform Programon kell alapulni

12. Strukturális Alapok szerepe elsődleges fontosságú az Európa 2020 Stratégia (célok, kezdeményezések) megvalósításában • Másrészről a kohéziós politika nagy mértékben támaszkodik az Európa 2020 célokra, végrehajtására

13. Problémák • Versenyképesség vs. Kohézió → visszatérő probléma: ellentétes vagy kiegészítő fogalmak? a felzárkózásnak és versenyképességnek ki kell egészíteni egymást • Felzárkózási szempont hiánya az Európa 2020 Stratégiában • Területi dimenzió hiánya az Európa 2020 Stratégiában

14. Európa 2020 Európa 2020 Stratégia nem korlátozható csak a fejlett területekre. Olyan tevékenységeket kell támogatni, amelyek a regionális és helyi lehetőségeket a legjobb mértékben használják ki. Kohéziós politika Nem lehet szigorúan csak támogatáspolitikává, segélypolitikává csökkenteni. Minden országban, régióban vannak feladatok, amelyeket a kohéziós politika keretein belül szükséges megoldani

15. Aggodalmak • Fejletlenebb régiók felzárkózását nem tartalmazza az Európa 2020 (A kohéziós politika „eredeti” célja: a szegényebb országok, régiók felzárkóztatása) • Tagállamoknak más prioritásaik is lehetnek, mint az Európa 2020 céljai (pl.alapinfrastruktúra, egészségügy)

16. Az Európai Szociális Alap 1. • Az új fejlesztési programban az Európai Szociális Alap a korábbiaknál nagyobb szerepet fog játszani • A városok és régiók képviselői az infrastrukturális programokra többet költöttek, mint az emberi erőforrások fejlesztésére

17. Európai Szociális Alap 2. • A következő programozási időszakban a Szociális Alap aránya az EU alapok között 25%-ra, 84 milliárd euróra növekszik. A legnagyobb aránya -55% - a fejlett országokban és régiókban lesz. • Az ESzA-n belül 20%-ot minden országban a társadalmi befogadás, a legszegényebb rétegek, ill. más hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására kell fordítani.

18. A területi kohézió érvényesülése az Európa 2020 Stratégiában és a kohéziós politikában, értékelés

19. Kohéziós politika, Európa 2020 és területi kohézió • “Területi kohézió”: a kohéziós politika új horizontális eleme • Minden tevékenység térben valósul meg, figyelembe kell venni a térbeli környezetet • → Európa 2020 Stratégia integrált stratégia, s nem ágazati célok gyűjteménye, amelynek magába kell foglalnia a területi kohéziós szempontokat 19

20. Európa 2020 területi dimenziója • Európa 2020 céljait csak úgy lehet megvalósítani, ha figyelembe vesszük a területi célokat mind uniós szinten, mind tagállami szinten • A zászlóshajó kezdeményezések szintén rendelkeznek területi elemekkel (pl. iparpolitika)

21. Európa 2020 célkitűzéseinek területi vonatkozásai Foglalkoztatás • nagyobb városok szociálisan hátrányos részei, • hátrányos helyzetű vidéki térségek • EU szinten: Közép-Kelet-Európa, Dél-Európa alacsony fogl. • Mo.-n: Észak-Alföld, Észak-Mo. K+F • nagy városok, egyetemi központok • EU-ban: legfejlettebb régiók • Mo.-n:KMR régió (kisebb mértékben egyetemi központok)

22. Foglalkoztatás arány az EU-ban…

23. K+F a fővárosokban és a nagyobb városokban koncentrálódik

24. Európa 2020 célkitűzéseinek területi vonatkozásai Korai iskolaelhagyás • hátrányos helyzetű vidéki térségek, szociokulturális tényező meghatározó • EU-szinten:Dél-Európa, Kelet-Európa • Mo.: Észak-Alföld, Észak-Mo. Felsőfokú végzettség • nagyobb városok, egyetemi központok; • vidéki térségekben meg kell teremteni a diplomások foglalkoztatását, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a területi megoszlás

25. Korai iskolaelhagyók a hátrányos helyzetű régiókban koncentrálódnak

26. Európa 2020 célkitűzéseinek területi vonatkozásai Szegénység számának csökkentése Mo.-n: • leghátrányosabb helyzetű térségek • Cigányok által magas arányban lakott térségek Energia: • Kevésbé területspecifikus • Energiahatékonyság különösen lakóépületek, panelházak esetében fontos  Mo. esetében különösen fontos a lakóépületek felújítása, amely ennek kapcsán támogatható

27. Új város- és területfejlesztési konstrukciók A Bizottság olyan új konstrukciókat ajánl, amelyek jobban illeszkednek az országok fejlesztési céljaihoz: • Integrált területi fejlesztések, városfejlesztés, - Integrált Területi Beruházások, - Közösségvezérelt Helyi Fejlesztések, • Európai Területi Társulás, • Európai Területi Együttműködés

28. Területi kohézió a kohéziós politikában 2014-2020 között 1. Integrált területi beruházások • egy vagy több OP különböző prioritási tengelyeinek támogatásai kombinálhatók • meglévő területi stratégiák végrehajtását szolgáló eszköz • MO-n például városfejlesztés,Balaton, Duna, Tisza, városfejlesztések Közösségvezérelt helyi fejlesztések • LEADER-modell • Alulról jövő kezdeményezés, közösségi részvételen alapul, valós partnerség • Régió alatti, helyi szint, régióhatárokon átnyúló • MO-n például LHH kistérségek

29. Területi kohézió a kohéziós politikában 2014-2020 között 2. • Előrelépés a 2007-2013-as programidőszakhoz képest • Európa 2020-nak és a Nemzeti Reform Programoknak is integrálni szükséges ezeket a területi beruházásokat, városfejlesztéseket • Több tagállam nemzeti reform programja tartalmaz számos területi intézkedést ↔ a magyar NRP-ben nagyon kevés területi kapcsolódás, intézkedés található, az egyik legkevesebb

30. Területi kohézió a kohéziós politikában 2014-2020 között 3. Városfejlesztés • Területi kohézióhoz és Európa 2020 stratégiához egyaránt hozzájárul • Eszközei: • Városfejlesztési platform • Fenntartható városfejlesztési kezdeményezés • Tagállami nemzeti ERFA allokáció 5%-át kellene ITI keretében városfejlesztésre fordítani

31. A Közép-Magyarországi Régió esete 1. • Az EU szabályai szerint a KMR fejlettsége alapján csökken a rendelkezésre álló forrástömeg, • Beruházásainál maximum 50%, a többi 6 régió 85% EU támogatásra jogosult, • Az ország termelő, de különösen fejlesztési és innovációs kapacitásának nagy hányada a KM régióban van, • A régió fejlesztése igen nagy saját hozzájárulást igényel, ami a költségvetés számára is nagy terhet jelentene, • Veszélyezteti a nemzeti EU 2020 célok megvalósítását és a felzárkóztatást különösen a K+F és a felsőoktatás területén.

32. A Közép-Magyarországi Régió esete 2. • A célkitűzések közötti átcsoportosítási lehetőség csak 2%, • A régiók közötti határ megváltoztatása bürokratikus hosszú folyamat, • Mivel az ország teljes támogatása a kezdettől rögzített, a problémát a belső határok változtatása sem oldaná meg, • Bizonyos eszköz-átcsoportosítás a KMR és a többi régió között mégis indokolt lenne a költségvetési hozzájárulás mérséklése miatt.

33. Javaslatok az Európa 2020 és tagállami fejlesztéspolitika összeegyeztetésére

34. Javaslatok az Európa 2020 és a tagállami fejlesztéspolitika összeegyeztetésére • Fókuszált beavatkozások szükségesek • Mo. számára az alábbi területeken (célkitűzéseken) van szükség leginkább fókuszált beavatkozásra: • KKV-fejlesztés • Alap infrastruktúra → az Európa 2020-ba közvetlen kevésbé fér bele • Foglalkoztatási szint növelése • Szegénység csökkentése

35. Javaslatok az Európa 2020 és a tagállami fejlesztéspolitika összeegyeztetésére • Integrált, komplex megközelítés fontos, ESZA alapok kihasználása • Földrajzi, helyi szempontok figyelembevétele • Valódi fejlesztés-központú beavatkozások, s nem mindig a top-down, Kormány által meghatározott intézkedések vezetnek az előrelépéshez • Ugyanakkor figyelembe szükséges venni a helyi, regionális alapú fejlesztések méretgazdaságosságának korlátait

36. Összegzés • Az EU kohéziós politika feladata hogy egyszerre szolgálja a tagországok és az EU Bizottság érdekeit és céljait. Ez lehet a „hozzáadott értéke” az EU szintű politikáknak általában és a kohéziós politikának különösen. • Az Európa 2020 Stratégia egy olyan eszköz, amely révén – remélhetőleg ez az európai szintű hozzáadott érték valóban hasznosítható. Az eddigi legfontosabb tanulság annak felismerése, hogy a különböző tervezési tevékenységek jobb koordinációjára és harmonizációjára van szükség, hogy e tevékenység valóban hozzájáruljon egy egységes európai jövő megteremtéséhez.

37. Köszönöm a figyelmet!