A Kamara szerepvállalása a duális szakképzésben

1. A Kamara szerepvállalása a duális szakképzésben Bihall Tamás MKIK alelnök Kazincbarcika, 2011. december 02.

2. A Kormány−Kamara szakképzési keretmegállapodása 125 szakmában: 2010. november 11. • Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása • Központi programok felülvizsgálata • Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása • Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás • Szintvizsgák szervezése, koordinálása • SZKTV, WorldSkills, EuroSkills szakmai versenyek szervezése • Közreműködés a pályaválasztási és tanácsadási rendszerben

3. Foglalkoztatási ráta, százalék

4. A 15–64 éves népesség munkanélküliségi adatai (2000–)Munkanélküliségi ráta, százalék

9. Fő aktivitási területek 1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet erősítése. Tanulók és gazdálkodó számának növelése

10. Szakmai fejlesztőmunka eredményei • Gyakorlati óraszámok 50%-os növelése, a gazdasági igények szerinti tartalom, nyári gyakorlat óraszámának növelése • Szakmai záróvizsga idejének csökkentése: maximum 2 nap; maximum 4 vizsgafeladat/modul • Modulok számának korlátozása: maximum 6 modul/szakképesítés • Szakmai tartalomfejlesztés: új technikák, technológiák beépítése Modulok tartalmában való duplikációk, átfedések megszüntetése • Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kulcs- és cselekvési kompetenciák hangsúlyozása • Új központiprogram-struktúra: helyi tantervi részletességgel való kidolgozás

11. Országos konzultációs fórumrendszer • Partnerek bevonása, megnyerése • Gazdaság közvetlen részvétele: 180 fejlesztő szakértő • Érdemi beleszólás lehetősége: 40 szakmai szervezet • 4 ezer gazdálkodó, 660 szakképző iskola véleménye Az ISZIIR interaktív fóruma: http://www.isziir.hu/_frontend/index.php?module=forum&pager_limit=&order=&turn=&page=1 Az MKIK által kifejlesztett szakképesítések: szvk-k, központi programok elérhetők voltak 2011. április 28-tól http://www.mkik.hu/index.php?id=5036

12. A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése 2011. április 28. 48 szakképesítés átdolgozott szakmai és vizsga-követelményének, valamint központi programjának átadása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére 2011. július 18. 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet − új OKJ (hatályos 2011. VII. 26-tól) 2011. augusztus 25. 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet az új szakmai és vizsgakövetelményekről (hatályos 2011. VIII. 28-tól)

13. Az előrehozott szakmunkásképzés • Semmi mással nem pótolható jelentősége van az idejekorán elkezdett szakmatanulásnak • Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására • Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni, a szakiskolát választják • Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása. A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességet kell állítani

14. Az előrehozott szakmunkásképzés • A 14 éves korosztály rendkívül fogékony a cselekvésközpontú feladatokra, valós gyakorlati tevékenységekre épülő pedagógiára. Jelentős rétegeket vesztett el a 9-10 osztály bevezetésével a magyar szakképzés, ezzel a magyar munkaerőpiac. • Egyre nehezebb éles határvonalat húzni a szakmai elmélet és gyakorlat között. A szakmai elmélet jelentős változáson ment át, gyakorlatorientáltabb lett. Az elmélet arra koncentrál, hogy megtanítsa a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges lépéseket. • A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót, a tanuló megtanulja, hogyan működik a valós gazdaság, gondolkodásában erősödik a cselekvőképesség. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalnia.

15. Lényegét tekintve vállalati képzés, amelyet az iskolai képzés egészít ki A tanulót a cég veszi fel! 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti Minél több idő eltöltése az üzemben

16. A kamara által kifejlesztett tanügyi dokumentumok bevezetésének előnyei • Iskolák és a vállalkozások közötti kapcsolat erősítése • Lemorzsolódás csökkenése, tanulók jobb elhelyezkedése • Nem lesz több éven keresztül párhuzamos képzési forma • Kevesebb modul, egyszerűbb a „tantárgyiasítás”: • (46 szakmában 271-ról 203-ra csökkent a modulok száma) • Gyakorlatorientált, felhasználóbarát központi programok

17. Gazdálkodók érdekeltségének növelése a gyakorlati képzésben Cél: gazdálkodók számának növelése 9 ezerről 20 ezerre Eszközök: • Adminisztratív terhek csökkentése • Egyszerűbb finanszírozási rendszer • Törvényi szabályozás módosítása

18. A képzési hajlandóságot leginkább befolyásoló tényezők a jelenleg képzők körében bonyolult, időigényes adminisztráció éves visszatérítés esetén jelentős az előfinanszírozás költségeink nem térülnek meg alacsony a gyakorlati órák száma sok a munkafegyelmi probléma a tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő sok a tanulói hiányzás az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg nincs elég tanuló MKIK felmérés 2011.

19. Köszönöm a figyelmüket!