A jezsuita iskola

1. A jezsuita iskola A Jézus Társaság

2. A jezsuita rend megalakulása • A rend alapítója Loyolai Ignác • Életét A zarándok naplója c. önéletrajzából ismerhetjük meg • Fontos esemény 1521-ben bekövetkezett súlyos sérülése, ami után megírta a Lelkigyakorlatok könyvét, melynek elemei megjelennek a jezsuita oktatási rendszerben is • 33 évesen kezdi meg egyetemi tanulmányait Barcelonában, Alcalában, Salamancában majd Párizsban • 1535-ben filozófiából magisteri fokozatot szerez, majd Velencében további teológiai tanulmányokat folytat, ahol azután pappá szentelik • 1540-ben III. Pál jóváhagyja a Jézus Társaság megalakulását, amelynek első rendfőnöke lesz

3. A jezsuita rend megalakulása • A Rend az első iskolát a szicíliai Messinában nyitja meg 1548-ban • Ezt további iskolák követik Rómában, Kölnben, Prágában és Bécsben • Európán kívül 1548-ban elemi iskolát szerveztek Kongóban bennszülöttek részére • 1552-ben az indiai Goában dolgozó tanítók számára már útmutató készült , de volt iskolájuk Peruban is • A jezsuiták nagy érdeklődéssel tanulmányozták a helyi nyelveket és azokat elsajátítva, arra alapozták tevékenységüket

4. Alapelvek • Tanulás alatt értünk minden olyan tapasztalást, megfontolást és cselekvést, amely az igazságra vonatkozik, valamint minden tevékenységet, amely előkészíti és alkalmassá teszi az embert arra, hogy elhárítsa szabadságának és fejlődésének akadályait • A tanár szorosan kövesse a témát, csak rövid magyarázatokat fűzzön hozzá, hogy a tanulók maguk fedezzék fel a tananyagot, ez világosabb megértéshez vezet • A diák úgy álljon a tananyaghoz, mintha semmi más további tanulnivalója nem volna, küzdjön minden ellen, ami meggátolja a teljes igazságra való nyitottságot

5. Alapelvek • A diák tárja fel a tanár előtt nehézségeit, hogy a tanulás folyamatát a szükségleteknek megfelelően lehessen alakítani • Összefoglalva: Legfontosabb alapelvei az egyéniségnek megfelelő, sajátos egyéni oktatás, és olyan tevékenységrendszerek létrehozása, amelyben nincs felesleges időtöltés, ahol az egyén mindig alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyok hálójában találja magát, és önbecsülésére, méltóságtudatára állandóan hatást gyakorolnak.

6. A jezsuita tanár • A tanári példamutatás sokkal fontosabb, mint a tananyag • A gimnáziumi szintű oktatás tanárai azok lehettek, akik elérték a magisteri címet. Ehhez a filozófiai stúdiumok elvégzése és még egy féléves kurzus kellett, mely során átismételték az eddig tanultakat. • A filozófiai kurzus tanárai a teológiai stúdium után kétesztendős ismétlő kurzuson vettek részt. • A jezsuiták vezették be a rendszeres értekezést, a tanárok hospitálását egymás óráin, és a tapasztalatok rendszeres kicserélését.

7. A jó tanárral szembeni követelmények • Mindenekelőtt neki kell tudnia, amit másoknak meg akar tanítani. • Legyen pontos a felkészülésben. Kevés írót olvasson, de a legkiválóbbakat és huzamosan. Folyamatosan frissítse és újítsa fel ismereteit. • Minden más gondját vesse el, a neveléshez gyűjtsön testi-lelki erőt. • Ha úgy látja, hogy egy diák nem fejlődik megfelelően, kérdezze ki arról, hogyan tanul. • Ha látja, hogy egy diáknak problémái vannak, szelíden, gyengéden bánjon vele, öntsön belé erőt és bátorságot. • Helyesebb, ha diákot az igazság irányítja, a tanár ne hajoljon egy oldal felé sem, hagyja, hogy a diák az igazsággal foglalkozzon és az befolyásolja. • A tanulás során alkalmazkodjon a diák körülményeihez.

8. Iskolaszervezet és tananyag • A jezsuita rend tudatosan felhasználja a korábbi katolikus és protestáns iskolaszervezeti tapasztalatokat. A fő cél egy egységes nemzetközi érvényességű iskolaszervezet létrehozása. • Újításnak számított a különböző tagozatok elkülönítése, valamint megjelentek a mai felfogáshoz hasonló osztályok, ahol közel azonos korú gyerekek tanultak együtt egy éven át. Új elem még a gimnáziumi és akadémiai tagozat közé illeszkedő, 3 évig tartó filozófia oktatása. • Ebben az időben ez az egyetlen intézmény, ahol az egyik iskolából a másikba való átmenet az azonos tanrendszer miatt biztosított.

9. Iskolaszervezet és tananyag

10. Iskolaszervezet és tananyag • Fontos szerepe volt az időbeosztás szabályozásának is. • A délelőtti első órán a tanulók ismételtek, ezalatt a tanító az írásbeli házikat javítja. • A második órát a szabályok előadására, vagy a szónoklat magyarázatára szánják, ha mered még idő gyakorolnak és vetélkednek a tanulók. • Délután rövid ismétlést követően folytatják az új anyag tárgyalását, előadás és magyarázat útján. • Szombaton átismétlik az egész heti anyagot, szónoki gyakorlatot vagy vetélkedést tartanak.

11. Alkalmazott módszerek • Minden nap volt házi feladat, amit a tanár naponta kijavított. • Önálló feladatokat kaptak pl.: leírást készítettek, verset prózába tettek át, epigrammákat, sírverseket, feliratokat szerkesztettek, stb. • Gyakori volt a versenyszerű feleltetés, ekkor 2-2 tanuló mérte össze tudását, a jobbak jutalmat kaptak. • Az osztályokat két részre görögökre és rómaiakra osztották, élükön a legjobb tanulókkal. A csoportok is folyamatos versenyben álltak. • Délutánonként önálló program alapján önképző körök működtek a tanulók által választott vezetőkkel. • Az iskolai színjátékok lehetőséget adtak a tanult ismeretek alkalmazására, kötetlenebb gyakorlására.