1 / 19

Nehézségek és próbálkozások a profilalkotás hazai kutatásában

Nehézségek és próbálkozások a profilalkotás hazai kutatásában. Lehoczki Ágnes bv.fhdgy . klinikai szakpszichológus Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskola Alkalmazott Pszichológia Program – témavezető: Dr. Boros János. Vázlat.

reeves
Download Presentation

Nehézségek és próbálkozások a profilalkotás hazai kutatásában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nehézségek és próbálkozások a profilalkotás hazai kutatásában Lehoczki Ágnes bv.fhdgy. klinikai szakpszichológus Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskola Alkalmazott Pszichológia Program – témavezető: Dr. Boros János

  2. Vázlat • A profilalkotásról • A terület jelenlegi állása, nehézségei • A kutatás ismertetése • Nehézségek és tanulságok a kutatás során

  3. Mi a profilalkotás? • A bűnügyi profilalkotás a kriminálpszichológia egyik legígéretesebb alkalmazott területe • A módszer a pszichológiát, a pszichiátriát, a pszichopatológiát és a szociológiát használja fel az ismeretlen tettes felderítésének támogatására • A profilalkotás az elkövető legfőbb személyiség - és viselkedésbeli jellemzőinek rekonstrukciója cselekményének pszichológiai szempontú elemzése alapján

  4. Mi NEM a profilalkotás? • A profil NEM váltja ki a hagyományos nyomozati eszközöket és technikákat, nem mondja meg, hogy ki az elkövető, ám rámutat arra, hogy – nagy valószínűséggel - milyen típusú személy • NEM csak sorozatos bűncselekmények esetén használható, hanem optimális minden olyan esetben, ahol az elkövetés „szokatlan”, vagy patológiás működésből származik

  5. Mire használható a profilalkotás? • Gyanúsítotti kör szűkítése, a nyomozati források megfelelő felhasználása • Házkutatás • Esetek összekapcsolás, bejóslás • Kihallgatási stratégia megtervezése • Proaktív nyomozati technikák tervezése • Sorozatgyilkosságok • Tömeggyilkosságok, ámokfutások • Egyszeri emberölések • Szexuális bűncselekmények • Gyermekek elleni szexuális cselekmények • Gyújtogatások • Zaklatások • Emberrablások • Eltűnések • Újabban rablássorozatok is

  6. Hazai gyakorlat • Jelenleg a profilalkotó csoport az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Elemző és Koordinációs Igazgatóságán működik • Magyarországon 1996-ban kezdődött a módszer alkalmazása • A hazai módszer az USA-ból, angol közvetítéssel érkezett • Szociológiai típusú, erősen statisztikai alapú profilalkotás • Ezen kívül egyéni, informális próbálkozások • A profilalkotás használatára ugyan történtek kísérletek, de a nyomozati munkában mégsem terjedt el a rendszeres felhasználás • A profilalkotás hazai kutatása egyelőre nem létező

  7. Probléma 1. • Hazánkban csak kis számban fordulnak elő olyan jellegű és súlyosságú cselekmények, melyek indokolnák vagy kikényszerítenék a profilalkotás használatát • A ballisztika sem szükségtelen, mert relatíve kevés a lőfegyverrel elkövetett cselekmény • A profilalkotás alkalmazhatósága jóval meghaladja a rituális szexuális sorozatgyilkosságok körét

  8. Probléma 2. • Az elterjedés elmaradásának oka a nyomozó hatóságok konzervativizmusa, idegenkedése az új módszertől, másrészt a speciálisan képzett szakemberek hiánya • Mivel nálunk nincsenek ilyen cselekmények, nincs szükség ilyen területen képzett és tapasztalt szakemberekre • Amikor mégis szükség van a módszerre, akkor a képzetlen és tapasztalatlan szakemberek nem hozzák az elvárt eredményt • Ez igazolja elvárásunkat, miszerint az egész nem is jó semmire?

  9. Probléma 3. • Szükség esetén a külföldi kollégák igénybevételével orvosolható a hiány • A külföldi kutatási eredmények és tapasztalat (pl. FBI) nem ültethető át egy az egyben a hazai működésre • Pl. a roma kultúra és szimbólumvilág ismerete

  10. Javaslat • A profilalkotásra időről-időre szükség van • Az elterjedt sztereotípiánál jóval szélesebb körben felhasználható a módszer • Az elvárt eredményhez szükség van • Annak ismeretére, hogy a profilalkotás milyen területen használható • Annak ismeretére, hogy a profilalkotásról mi várható és mi nem • A területen képzett és tapasztalt szakemberekre • Hazai kutatásokra • A nemzetközi színtéren évente csak 10-15 cikk jelenik meg, és ezeknek is csak töredéke tudósít empirikus kutatásokról • Magyarországon mindezidáig nem készült a profilalkotás területén publikált, pszichológiai szempontú empirikus kutatás

  11. A poszt-offenzív szakasz pszichés történései • Sokat tudunk az emberöléshez vezető folyamatokról - de mi történik utána? • Milyen érzelmi, kognitív és viselkedéses reakciók követnek egy emberölést az elkövető esetében? • Nyomozati alkalmazhatóság – profilalkotás, nyomozati stratégiák, kihallgatási stratégiák • Terápiás használhatóság – a cselekmény beépítése az identitásba • A kutatás célja egy olyan terület kutatása, amely a tudományos vizsgálódás számára eddig feltáratlan maradt

  12. Hipotézisek

  13. A vizsgált populáció • Emberölés bűntettéért jogerősen elítéltek • Férfiak: Budapesti Fegyház és Börtön, Szegedi Fegyház és Börtön • Nők: Kalocsai Fegyház és Börtön • Emberölés bűntett gyanújával előzetes letartóztatásban lévők • Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet – elmemegfigyeltek • A cselekmény és az elfogás között eltelt idő szerint (1 hét alatt/felett) legalább 30 fős minták

  14. Adatforrások • A cselekménnyel kapcsolatban • Jogerősen lezárt esetek ítéletkiadmányai • Az elkövetési jellegzetességek jelölése statisztikailag feldolgozható formában • Változók: korábbi kutatások alapján, pszichológiai relevanciával bíró változók kiválogatása • Az FBI által használt kérdőív • Canterés mtsainak kutatásai • Modus Operandi nyilvántartás • Poszt-offenzív változók gyűjtése a feldolgozás alatt

  15. Kérdőíves adatfelvétel Általános tesztbattéria Poszt-offenzív tesztbattéria STAI állapotszorongás (Sipos, Spielberger, 1988) - módosított Észlelt Stressz Kérdőív (Stauder, Konkoly Thege, 2006) - módosított Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív (Oláh, 1986) - módosított Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív (Miklósi és tsai, 2011) - módosított A PTSD kérdőív (Foa, 1995) - módosított Kriminális Narratívák Kérdőív (Canter, 2012) Bűncselekménnyel Kapcsolatos Szégyen és Bűntudat Skála (Wright, Gudjonsson, 2007) Saját összeállítású kérdőívek a poszt-offenzív szakasz érzelmi, kognitív, viselkedéses történéseire vonatkozóan • STAI vonásszorongás (Sipos, Spielberger, 1988) • Levensohn-féle Önkitöltős Pszichopátia Skála (Levensohn és tsai, 1995) • EPQ szociális kívánatosság skála (Eysenck és Matolcsi, 1984) • Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív (Oláh, 1986) • Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőív (Kökönyei, 2008) • Büntetés-és Jutalomérzékenység Kérdőív (Kállai és tsai, 2009) • Addikciókkal és szerhasználattal kapcsolatos kérdőív

  16. A kutatás állása • Az adatok begyűjtése megtörtént • ∑ 25 nő és 110 férfi • 2013. január 31-i adat szerint 1197 fő tölti jogerős büntetését életellenes cselekményért ma Magyarországon -> a teljes populáció 10%-a szerepel • Jelenleg • Adatbevitel és feldolgozás • Kényszergyógykezeltek adatainak összehasonlítása a fogvatartotti populációval

  17. Nehézségek, tanulságok • Adatszerzés nehézségei • A mintát torzító tényezők - és mégis vizsgálni kell valahogyan • Kedvező benyomáskeltés • A bűnösség tagadása • Analfabétizmus, diszlexia, pszichózis, értelmi fogyatékosság • Előzetes vs. letöltés alatt – érdek vagy időmúlás • Az eddigi adatok alapján a cselekmény óta eltelt idő és a benn töltött idő sem korrelál semmilyen eredménnyel • Kérdőív vs. interjú - a cselekménnyel kapcsolatos szégyen jelensége • Jó hír: az együttműködési kedv a vártnál jobb

  18. Felhasznált irodalom • Boros J.: A bűnözői profilalkotástól a tanúkihallgatásig: Törekvések a modern kriminálpszichológiában. Magyar Pszichológiai Szemle, 2003, 2: 275-292. • Coupe JJ.: A clinicalapproachtodeductivecriminal profiling (Disszertáció). Chester, USA: Institute forGraduateClinicalPsychology. 2003, p. 104. • Crabé A, Decoene S, Vertommen H.: Profiling homicideoffenders: A review of assumptions and theories. Agression and ViolentBehavior, 2008; 13:88-106. • CsernyiknéPóth Á, Fogarasi M. (szerk.): Kriminálpszichológia. Budapest: Rejtjel, 2006. p. 213-217. • Douglas JE, Burgess AW, Burgess AG, Ressler RK.: CrimeClassificationManual. San Fransisco: Jossey-Bass, 2006, p. 555. • Kemény G.: A profilalkotás adaptálásáról. Belügyi Szemle, 1999; 47(3):3-20. • Kocsis RN.: Criminal profiling: Principles and practice. Totowa, New Jersey: Humana Press, 2006. p. 273. • Nagy E, Elekesné LenhardtZs.: A specifikus elkövetői profilalkotás elmélete és gyakorlata. Belügyi szemle, 2004; 52(6):51-65. • Petherick W.: Criminal profiling: A qualitative and quantitativeanalysis of process and content (Disszertáció). RobinaQueensland, Australia: Bond University, 2007. p. 291. • Ressler RK, Burgess AW, Douglas JE.: Sexualhomicide, Patterns and motives. New York: The Free Press, 1992. p. 234. • Salfati CG, Dupont F.: Canadianhomicide: An investigation of crime-sceneactions. HomicideStudies, 2006; 10(2): 118-139. • Salfati CG: The nature of expressiveness and instrumentalityinhomicide. HomicideStudies, 2000; 4(3): 265-293. • Tremmel F, Fenyvesi Cs, HerkeCs.: Kriminalisztika. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2005. p. 205-227. • Turvey BE.: Criminal profiling, thirdedition: An introductiontobehavioralevidenceanalysis. London: Elsevier, 2008. p. 753.

  19. Köszönöm a figyelmet!

More Related