150 likes | 767 Views
Az idegrendszer mozgató működése. Izomműködés= összehúzódás és elernyedés Szívizom: autonóm működésű Simaizom: vegetatív idegrendszer működteti Harántcsíkolt izom: szomatikus idegrendszer mozgató neuronjai működtetik
E N D
Izomműködés= összehúzódás és elernyedés • Szívizom: autonóm működésű • Simaizom: vegetatív idegrendszer működteti • Harántcsíkolt izom: szomatikus idegrendszer mozgató neuronjai működtetik • A harántcsíkolt izom egy ingerre egy összehúzódással válaszol, ez az izomrángás • Az izomrángás • Kisfokú megnyúlás • összehúzódás • elernyedés • Az összehúzódott állapotban az izom újra ingerelhető
Ha az ingerek túl gyorsak, az elernyedés egyre rövidebb, tartós izomösszehúzódás alakul ki • Szervezetünkben az izmaink állandóan kicsit összehúzódott állapotban vannak – izomtónus • Így könnyebben indul az izmok működése • Test megtartás a gravitációval szemben • Az egyszerű mozgások reflexek segítségével valósulnak meg • A bonyolultabb mozgásokat az agykérgi mozgató központok irányítják
A térdreflex • Receptor: izomban • Bevezető szár: érző idegsejt nyúlványa lép be a hátsó szarvon keresztül • Központban: • Mozgató neuronra kapcs. - ennek nyúlványa megy vissza a feszítő izomba, az összehúzódik • Gátló neuronra kapcs, ez egy másik mozgató neuronra, aminek a nyúlványa a comb hajlító izmához megy, így az elernyed • Felszálló pálya az agyvelőbe, így a reflex tudatosul
Agykérgi befolyás alatt álló mozgások • Helyzet és helyváltoztató mozgásokért felelős • Központ: • Az agykéreg homloklebenyének hátsó területén található = mozgató vagy motoros mező • Itt minden egyes izomnak egy kis terület felel meg • Innen két mozgatópálya indul: • Piramis pálya • Extrapiramidális pálya
A harmonikus mozgások kialakítását az két rendszer egysége hozza létre • Az elsődleges mozgató kéreg előtt található a másodlagos mozgató kéreg, ez az automatizált felelős • A mozgások kivitelezésében fontos szerepe van a kisagynak is
A szív működése • Összehúzódás és elernyedés • A szív önmagát vezérli, működéséhez nem kell külső inger • Saját ingerületképző és vezető rendszere van: • Szinusz-csomó: jobb pitvar falában, percenként 72X generál ingerületet • Pitvar-kamrai csomó: pitvar és a kamra határán van, ingerülete alacsonyabb frekvenciájú, ha működik a szinusz csomó, nem érvényesül • Ingerületet vezetik: Tawara szárak és Purkinje rostok
Működése: • Szinusz csomó akciós potenciált hoz létre • Ez végigterjed a pitvarok izomzatán, ezért azok összehúzódnak • Az akciós potenciál ráterjed a pitvar-kamrai csomóra, majd a Tawara szárakon és a Purkinje rostokon keresztül a kamrák izomzatára is, így azok is összehúzódnak • Az összehúzódás után kialakul a nyugalmi állapot • A szívizom repolarizációja elhúzódik, ez alatt nem ingerelhető az izom (ezért nem jöhet létre tartós izomösszehúzódás) • A szív működése elektromos változásokkal jár – ez a bőr felületéről elvezethető – EKG (elektrokardiogramm)