Multikulturális iskola

1. Multikulturális iskola Köcséné Dr. Szabó Ildikó NyME-SEK Pedagógia Tanszék

2. A kultúra fogalma Szokások, hiedelmek,hagyományok, értékek, normák és a technika komplex egészeként, összességeként értelmezhető, amelyek az ember életét mindennapjai során körülveszik, jellemzik. • Alapvető elemei: hiedelmek, értékek, normák, szimbólumok, technológiák nyelv, tárgyi eszközök

3. A kultúra funkciói (Klein, 1993) • Szemüveg”: meghatározza az érzékelés és a kogníció mikéntjét, kereteit • Az emberi viselkedés alapját képező motívumok egy részét szolgáltatja • Meghatározza (mindenfajta) értékelés kritériumait • Az identitás alapjául szolgálhat. • Jellegzetes kommunikációs módokat biztosít.

4. Etnocentrizmus – kulturális relativizmus • A saját kulturális rendszer a kiindulási pont. • Egyedüli jó megoldásmód – szemben másokéval. • Minden kultúra csak saját kontextusában értelmezhető.

5. Akkulturalizációs stratégiák

7. Multikulturális nevelés • „…a multikulturális nevelés tágabb értelemben használatos: magába foglalja a nemi, társadalmi, gazdasági, nyelvi, képességbeli, faji és nemzetiségi különbségek által felvetett nehézségeket.” • Elizabeth A. Bruch

9. Munkák/feladatok kiosztása • A feladatok úgy vannak-e kiosztva, hogy mindenki részt tud venni bennük (terítés,intéznivalók, a berendezések kezelése, anyagok kiosztása). • Az önkéntesek kiválasztásakor van-e minden gyereknek lehetősége a részvételre?

10. Interakció • Visszajelzés, fegyelem • Kinek a viselkedését kifogásolja a pedagógus? Kit dicsér? Van-e valami tendencia a • kisebbségi diákokra való reagálásban? • Ki kap verbális vagy non verbális dicséretet a munkájáért? Kinek a munkáját éri verbális vagy • non verbális kritika? Van-e valami tendencia a dicséretekben és elmarasztalásokban?

11. Interakció c) Ha egy gyerek téved vagy hibázik, melyik gyerek esetében történik közvetlen vagy finom utalás arra, hogy a képességei megvannak, csak szorgalmasabbnak kéne lennie? d) Különböznek-e a gyerekekkel szemben támasztott elvárások? Van-e valami tendencia a kisebbségi gyerekekkel kapcsolatos elvárásokban és a pedagógus viselkedésében? e). Minden gyerek egyenlő visszajelzésben részesül-e a teljesítményével kapcsolatban?

12. Tanítás/foglalkozások • Egyenlő ideig vár-e a pedagógus a gyerekek reakcióira? • Minden gyerek egyaránt kap-e bonyolultabb kérdéseket is? • Minden gyerek kérdésére ugyanolyan alapossággal válaszol-e a pedagógus?

13. Tanítás/foglalkozások • Minden gyereket ugyanolyan gyakran felhív-e (megkér valamire)? • Minden gyerek ugyanolyan részletes és kimerítő magyarázatban részesül-e, ha szüksége van rá? • Olyan légkört teremt-e a pedagógus, mely erősíti az önbizalmat, és amelyben minden gyerek munkája és hozzájárulása egyaránt értékes?

14. Oktatási anyagok és a diákok/ gyerekek munkái • Bemutatják-e a képek, művészeti alkotások a kisebbséget? Ha igen, hogyan ábrázolják?(sztereotípiák) • A nyomtatott anyagok tartalmaznak-e nem sztereotip utalásokat a kisebbségekkel és kultúrájukkal kapcsolatban? • A kisebbségi diákok/gyerekek munkái szerepelnek-e a kiállított anyagban? • Nincs ilyen alkotás, vagy nyomtatott anyag. A képek állatokat vagy filmfigurákat ábrázolnak(multikulturális lehetőségek hiánya).

15. Oktatási anyagok és a diákok/ gyerekek munkái • Vannak e könyvek a kisebbségről? Hogyan ábrázolják a kisebbséget (sztereotípia-aktivitás • hiánya) • Milyenek a játékok? • Milyen könyveket, képeket, filmeket, nyomtatott anyagokat stb. használ a pedagógus? (sztereotípiák) • Utal-e a pedagógus spontán módon arra, ha a könyvekből hiányzanak a kisebbségi • szempontok, vagy arra, ha a könyvek elfogultak?

16. Csoportalakítás • Elkülönítve ülnek-e a diákok? Ha igen, a pedagógus ültette őket így, vagy maguktól • választották a helyüket? • A csoportalakításnál a kisebbségi reprezentációt figyelembe veszi-e a pedagógus? A • többségi és kisebbségi gyerekek kapnak-e vezető, illetve támogató szerepet a csoportokban? • Hol helyezkedik el a pedagógus? Mozog-e a gyerekek között? Melyik gyerek mellett áll • leggyakrabban? Van-e valamilyen megfigyelhető gyakorlata a kisebbségi gyerekekkel • kapcsolatban?

17. Párbeszéd Kör • Hallgasd figyelmesen a többieket! Próbáld valóban megérteni, amit mondanak, és válaszolni arra, különösen akkor, ha elképzeléseik eltérnek a tiedtől! • Próbáld elkerülni azt, hogy amíg a többiek beszélnek, saját gondolataid formálásával foglalkozz! • Gondolkodjatok közösen arról, amit a beszélgetésből mindannyian nyerni szeretnétek! • Legyél nyitott arra, hogy változtatni tudjál gondolkodásodon; ez valóban segíteni fog abban,hogy a többiek nézőpontjaira figyelj. • Ha nézeteltérés van, beszélgessetek tovább! Fogalmazzátok meg a nézeteltérést!

18. Értékeljétek mások tapasztalatait, és gondoljatok arra, hogyan jutott el saját gondolkodásához, véleményéhez. Segíts fejleszteni mások ötleteit! Hallgass figyelmesen és tegyél fel tisztázó kérdéseket! Ne vesztegess időt a tények, adatok felsorolásával; az idő tartásához arra van szükség,hogy az egyetértések és az egyet nem értések tisztázódjanak. A tényeket, adatokat a következő beszélgetés előtt lehet ellenőrizni. Beszélj szabadon gondolataidról, de ne urald, ne sajátítsd ki a beszélgetést! Kerüld a személyeskedést! Élj a humor lehetőségével!

19. A kulturálisan reaktív tanárok felismerik, hogy: • az iskola körén túl terjedő (társ.) tényezők szabják meg annak a kereteit, ami a tanteremben megjelenik, • a tanár kulturális háttere nem meghatározó a kulturálisan releváns tanári viselkedésben, • a diákok és tanárok számára gyakran más a fontos, • a diákoknak rugalmas viselkedési szabályokra van szükségük,

20. az egyéni figyelem –akár pozitív, akár negatív – nem kívánatos, • az iskolai nyelvnek és kommunikációnak kapcsolódnia kell a család és a közösség nyelvi és kommunikációs struktúráihoz, • a diákok jobban szeretnek csoportban tanulni, mint egyénileg, • a tanári hatékonyság szorosan összefügg a tanári kedvességgel és a tanulmányi szigorral, • a tanulók jobban működnek, ha a tanítás-tanulás üteme nem túl feszes, • A tantervnek a tanulók élete szempontjából relevánsnak kell lennie.

21. Jó gyakorlatok • Gandhi Gimnázium • Józsefvárosi Tanoda • Mága Erika • Lázár Péter – Kedves-ház • Kőszegi Edit: Kitörési pont az iskola • ….

22. Humanisztikus Kooperatív Tanulás (HTK) • A program alapvető célja az iskolák működési mechanizmusainak, rejtett tantervének újraalkotása, hogy a gyerekek között a teljesítmény, az együttműködés, a bizalom és a társas kapcsolatokat erősítő értékek visszanyerhessék szocializációs szerepüket. • Olyan nevelési technológia kialakítása, amely biztosítja, hogy a gyerekek ne veszítsék el uralmukat önmaguk és környezetük fölött, ne kerüljenek szembe társaikkal, a tradicionálisértékekkel, az iskolával, a tanulással.

23. A Komplex Instrukciós Program (KIP)elemei • Sokféle képességre épített tanítási egység, amely magas fokú gondolkodási képességet igényel a fő téma köré szervezett aktív csoportmunkára alapozva. • Speciális instrukciós stratégia, amelyen keresztül a tanár felkészíti a tanulókat az együttműködési normákra, valamint azokra a szerepekre, amelyek saját csoportmunkájuk vezetéséhez szükségesek. • A tanuláshoz az egyenlő hozzáférhetőség biztosítása, felkészítés az osztályon belüli státuszproblémák felismerésére és kezelésére.

24. Kérdésfelvetés és probléma-megoldás • konstruktív, nyitott végű feladatok; • csoporton belüli függőség (szükségük van egymásra a feladat sikeres elvégzéséhez,megoldásához) • központi gondolatkör (adott tanítási téma vagy témakör, amely köré a tevékenységek,feladatok rendeződnek) • többféle intelligencia, képesség alkalmazása.

25. A tananyag feldolgozáshoz szükséges(ek) • a tanulók kérdéskultúrája, • az információk hozzáférhetősége, • egyéni és csoportos válaszadás (vita, megbeszélés, közös öntéshozatal), • az arra történő ösztönzés, hogy a gyermekek egymás ismereteit is forrásként használhassák, • a tanuló-tanár interakció, • a tanulók egymás közötti interakciói, • többféle képességet igénylő feladatok, • a kölcsönös tisztelet, segítségadás és együttműködés.