A szakszervezetek szerepe a hátrányos megkülönböztetés ellen

1. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A civil társadalom szerepe az egyenlő bánásmód érvényesítésében - Az érdekérvényesítés eszközei és fórumai Dr. Gregor Katalin EBH, Jogi Főosztályvezető helyettes „Civilekkel közösen” V. Workshop 2012. január 25. Szeged, IH Rendezvényközpont Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

2. A szakszervezetek szerepe a hátrányos megkülönböztetés ellen • Együttműködés, • „Házőrző kutya” szerepe, • Áldozatok támogatása, képviselete, • Panaszkezelés, • Részvétel a peres eljárásokban az áldozat nevében, • Kollektív kereset • Közös kereset, • Stratégiai peres ügyek, • Szituációtesztelés, • Információk és párbeszéd

3. A társadalmi és érdekképviseleti szervezet fogalma • 2012. február 1-től módosul az Ebktv. 3. § e) pontja • „az az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezet, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzeti és etnikai kisebbség tekintetében a kisebbségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a szakszervezet”

4. Az Ebktv. 18. § (2) bekezdése átkerül a 2004. évi CXL. törvénybe (Ket.) • Az Ebktv. 20. § (2) bekezdése is a Ket.-be kerül. • Ket.-beli helye: X/A. Fejezet 169/D. §

5. Együttműködés • Nem kormányzati szervekkel, • Egyenlő bánásmód követelményének betarttatásáért létrehozott szervezetekkel (kormányzati vagy független szervezetek) • Más szakszervezetekkel • Módja: • Nem csak a saját területen kell dolgozni, • Nem csak hazai szinten,

6. „Házőrző kutya” szerepe • Nemzeti jogrendszer figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy az megfelel-e bizonyos jogi okmányoknak (pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió) • Jelentések, árnyékjelentések készítése nemzetközi testületek részére

7. Panaszkezelés • - a folyamatban lévő hátrányos megkülönböztetés tudatosítása az áldozatokban és a potenciális áldozatokban, • - panaszok fogadása, azok továbbítása a megfelelő fórumhoz, • - jogi segítségnyújtás az áldozatoknak, • - jogi felvilágosítás nyújtása, választási lehetőségek ismertetése, • - peres képviselet vagy peren kívüli rendezésben történő közreműködés • Kérdés: van-e minderre megfelelő forrás, tudás, szakértelem

8. Nemzetközi szabályozás, gyakorlat • 2000/43 IRÁNYELV 7. CIKKELY (2) BEKEZDÉSE • 2000/78 IRÁNYELV 9. CIKKELY (2) BEKEZDÉSE • Elismert-e a szakszervezetek jogállása, vannak-e korlátozások? • ESETJOG szerepe abban, hogy a különböző jogi fogalmak megfelelő értelmet nyerjenek, és megállapításra kerüljenek bizonyos szabványos elemek • Szlovákia: a diszkrimináció áldozatait jogi személyek (nem kormányzati szervezetek is) képviselhetik, • Olaszország: faji vagy etnikai alapú megkülönböztetések esetén a szakminisztérium által összeállított listán szereplő nem kormányzati szervezetek, szakszervezetek felléphetnek a panaszos nevében vagy támogatójaként • Cseh Köztársaság: a hát5rányos megkülönböztetés elleni küzdelem része a szakszervezet/civil szervezet tevékenységének • Ciprus: a fenti kritérium szerepeljen a szervezet alapszabályában, alapító okiratában

9. Kollektív kereset • Előnye: egyetlen áldozatnak sem kell a bíróság elé állnia, a bizonyítási eljárás nem az adott személy által elszenvedett jogsértésre fókuszál • A jogorvoslat szintjén eltérés az egyéni keresetektől, a rendszerszinten ható szankciók a megfelelőek • A benyújtás feltétele, hogy az egyenlő bánásmód elvének megsértése olyan jellemzőkön alapuljon, amelyek alapvetően jellemzik az adott személyt, és a jogsértés személyek nagyobb csoportját érinti, amely nem határozható meg pontosan

10. Közös kereset • Egyedi felpereseknek kell a bíróság elé állnia, • Bizonyítaniuk kell, hogy diszkrimináció áldozatai, • Elsődlegesen az USA jogrendszerére jellemző • EU-ban: csak kevés helyen lehet ezzel a jogi eszközzel élni (Szlovákia, Ausztria)

11. Stratégiai pereskedés • Lényege: a bíróság rendszerének használata a széles társadalmi változás elérésének céljából • A per olyan hatással bírjon, amelynek célja a konkrét ügyön való túlmutatás • A hangsúly magán a jogon, a nyilvános politika reformján van, • A konkrét ügyfél (felperes) érdeke általában háttérbe szorul, • KÖZHASZNÚ PERES ÜGYEK (polgári jogok, személyiségi jogok, esélyegyenlőség, véleménynyilvánítás szabadsága) • Fontos: megindítása előtt a szakszervezet tekintse át saját célkitűzéseit, prioritásait, mit akar elérni a perrel (pl. precedens teremtése, jogértelmezés, meglévő jogszabályok alkalmasságának próbára tevése, valamely politikai cél elérése stb.) • Figyelem: a stratégiai peres ügyek még akkor is a kormány elszámoltathatóságát hirdetik, ha a per kimenetele nem hozza a konkrét eredményeket, továbbá • Hozzájárulhatnak az egyes ügyek széles nyilvánosság számára történő ismertté tételéhez, az adott csoport támogatásához

12. Szituációs tesztelés • A módszerrel bizonyíték szerezhető a hátrányos megkülönböztetés megtörténtéről, • Olyan helyzetet kell kialakítani, amelyben kiderül, hogy adott személy részéről megvalósul-e a diszkrimináció • Célja: olyan gyakorlatok feltárása, amelyből megállapítható, hogy egy adott jellemzővel rendelkező személy kedvezőbb megítélés alá esik-e, mint az ilyen jellemzővel nem rendelkező személy • A helyzetek legyenek összevethetők • Alkalmazása csak néhány tagállamra jellemző: Magyarország, Franciaország, Belgium • Hollandia, Svédország: ha alkalmazzák, a bíróságok elfogadják, mint bizonyítékot, annak ellenére, hogy nincs nevesítve a jogszabályokban • Hátránya: adatbázis kell az alkalmas tesztszemélyekről, amelyek betanítása költségvonzattal jár, és időigényes, mert az ismeretek szinten tartása érdekében a képzéseiket időnként meg kell ismételni

13. Információ és párbeszéd • Nem egyértelműen rendelkeznek erről az irányelvek • Egyes kormányok úgy értelmezik, hogy nem is kell ezen rendelkezéseket átültetni a nemzeti jogba • Kérdés: a szakszervetek eredményes szerepet töltenek-e be a munkahelyi gyakorlatok nyomon követésében? • Eredményesen vesznek-e részt a kollektív szerződéskötés folyamatában, vagy csak aláírják a munkáltatói oldal javaslatait, elképzeléseit? • Tesznek-e lépéseket magatartáskódexek elkészítésére? • Végeznek-e kutatásokat? • Kicserélik-e egymással a jó gyakorlatokat?

14. Információk terjesztése • 2000/43/EK irányelv 10. cikke, 2000/78/EK irányelv 12. cikke • Nincs rá forrás, az esélyegyenlőségi szervek szerepe korlátozott • Egyes tagállamokban (Lengyelország, Portugália, Málta) jogszabály írja elő a munkáltatóknak, hogy tájékoztassák munkavállalóikat az esélyegyenlőséggel és a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos jogszabályokról

15. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK • www.egyenlobanasmod.hu • Telefon:+361-336-7843 • Fax: +361-336-7445 • E-mail:ebh@ebh.gov.hu • 1024 Budapest, Margit krt.85. VII.emelet • Budapest 1539. Pf.:672.

16. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!