1 / 48

Felszíni és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályozás

Felszíni és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályozás. FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG . Természetes vizek minősége: A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. Rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

roxy
Download Presentation

Felszíni és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályozás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Felszíni és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályozás

  2. FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG Természetes vizek minősége: A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. Rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékeléséről) MSZ 12749 (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés (EU VKI szerinti minősítési rendszer még kidolgozás alatt van)

  3. WFD

  4. FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG • Használat szerinti vízminőségi követelmények: • 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (korábban: MSZ 450:1 (1989), MSZ 450:3 (1992) • 6/2002 (XI.5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni víz szennyezettségi határértékei • 78/2008. (IV. 3.) Korm. Rendelet: Fürdővíz minőség (régi: MSZ-13690/3 (1989): Fürdővíz minősítés bakteriológiai vizsgálat alapján • MI-10 172/9 (1990) Az öntözővíz vizsgálata, minősítési rendje • MSZ-15200 (1979): Kazántápvíz, kazánvíz minőségi követelményei

  5. FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG Szennyvízkibocsátás: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól (a 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet helyett) 204/2001 (X. 26.) Kormányrendelet a csatornabírságról 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról (Hg, Cd, 1,2-diklóretán, triklóretilén, perklóretilén)

  6. Hazai szabályozás: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet „A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” A rendelet kétféle típusú határértéket tartalmaz: Technológiai határérték: egyes gazdasági, háztartási, település-üzemeltetési tevékenységek általi szennyvíz kibocsátásra a rendelet 1. számú melléklet szerint megállapított vízszennyező anyag kibocsátási koncentráció, vagy fajlagos kibocsátási érték. Területi határérték: a vízszennyező anyag közvetlen bevezetésére, a vízminőség-védelmi területi kategóriák figyelembevételével a rendelet 2. számú melléklete szerint megállapított kibocsátási koncentráció érték. Ezen felül, a hatóságoknak lehetőségük van egyedi elbírálás alapján a határértékek szigorítására vagy enyhítésére. Az egyedileg megszabott határértékek minimális és maximális értékeinek tartományát az 5. számú melléklet adja meg.

  7. A határértékek alkalmazását a 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet szabályozza: • „A felügyelőség a kibocsátási határértéket a technológiai határérték és a területi határérték alapján határozza meg a következők szerint: • ha a tevékenységre van technológiai kibocsátási határérték, akkor kibocsátási határértéknek azt kell előírni; • ha a tevékenységre vagy a kibocsátásra jellemző szennyező anyagok közül egy adott szennyező anyagra nincs technológiai határérték, akkor a vonatkozó területi határértéket kell előírni kibocsátási határértéknek.”

  8. Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek)

  9. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet fontosabb határértékei a három+1 kategóriában

  10. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti I. listába tartozó anyagok és az azbeszt kibocsátási határértékei 1. Higany 2. Kadmium 3. 1,2-diklóretán (EDC) 4. Triklóretilén (TRI) 5. Perklóretilén (PER) 6. Azbeszt Szennyvízre vonatkozó követelmények más szennyvizekkel való elkeveredés előtt

  11. Az egyes tevékenységek folytatása során keletkező használt- és szennyvizek kibocsátására megállapított technológiai határértékeket ad meg: • Szennyvízminőségre vonatkozó követelmények a felszíni vízbe történő bevezetés előtti helyen • Szennyvízminőségre vonatkozó követelmények más szennyvizekkel való elkeveredés előtt • Kőszén-előkészítés • Egyéb bányászat, beton- és cementtermékek gyártása • Húsfeldolgozás és húsipari termékek gyártása • Halfeldolgozás • Burgonyafeldolgozás • Gyümölcs- és zöldségtermékek előállítása • Olajos magvakból készült termékek gyártása, illetve étkezési zsír és étkezési olaj finomítása • Tejfeldolgozás és tejtermékek gyártása • Cukor-, keményítő- és izocukorgyártás • Alkohol és alkoholtartalmú italok gyártása • Sörgyártás • Malátagyártás • Üdítőitalok előállítása és palackozása

  12. Gyapjúfonás • Textíliagyártás • Bőr-, szőrme- és rostműbőr gyártás • Papíripari rostanyag gyártása • Papírgyártás • Kőszénkokszolás • Kőolaj-feldolgozás • Szervetlen pigmentek gyártása • Alkáli-klorid elektrolízis • Szénhidrogének előállítása • Műtrágyák gyártása, kivéve a kálium műtrágyát • Szerves vegyipari termékek gyártása • Bőrenyv-, zselatin- és csontenyvgyártás • Viszkóz alapú műszálak, szalagok és textilek, továbbá cellulózacetát rostok előállítása • Üveg és mesterséges ásványi rostok gyártása és feldolgozása • Kerámiatermékek gyártása • Vas- és acélgyártás • Vas-, acél- és temperöntés • Fémgyártás a vas kivételével • Fémmegmunkálás és fém felületkezelés • Termálvíz hasznosítás • Hulladéklerakás • Állati hulladék ártalmatlanítás és hasznosítás • Kármentesítés során keletkező ásványolajat, illetve származékait tartalmazó szennyvíz

  13. Információk a szennyezőanyag kibocsátásokról KVvM adatbázisa („VALVEL” lapok) (KöTeViFe-k hatósági ellenőrző tevékenysége (jelenleg ellenőrzött önbevallási adatok) TESZIR adatbázis (szennyvíz agglomerációk adatai, kibocsátásra is tartalmaz információt – Települési szennyvíz irányelvhez) Felszíni vizek állapota: 2006-ig: VM adatbázis OKIR rendszer FEVI (2008-tól, visszamenőleg is tartalmaz adatot)

  14. Új szempontok: az EU VKI figyelembe vétele • Minimum feltétel (technológiai határértékek a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének megfelelően); • A kibocsátott tisztított szennyvíz előírásokat terhelhetőségi számítások alapján kell megállapítani, valamint több komponensre is kiterjeszteni, és amennyiben a VKI által előírt, a befogadóra vonatkozó, víztípustól függő vízminőségi célállapot (jó ökológiai és kémiai állapot) nem teljesül, szigorítani kell; • A terhelhetőség vizsgálatát a vízjogi engedélyezés során el kell végezni, a VKI szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervek (VGT) készítésével összhangban (379/2007 (XII.23) Korm.rend.).

  15. TERHELHETŐSÉG • Ökológiai értelmezés • Emisszió → Transzmisszió → Immisszió (VKI!) • Mi a mértékadó (jellemző állapot) a befogadóban? • Átlag, medián, 90%-os tartósság, MAC • Vízhozam • Monitoring • Pontosság, megbízhatóság

  16. Definíció a tervezéshez: A terhelhetőség, vagyis az a „tartalék”, ami a befogadó öntisztulását figyelembe véve, a meglévő (kiinduló) állapot és a célállapot között egy adott vízfolyás esetében – kémiai értelemben – rendelkezésre áll, a mértékadó vízhozam és a befogadó vízminőségi (immissziós) határérték szorzatából áll elő. Mind a kiindulási, mind pedig a tervezett, jövőbeli állapotot befolyásolja a vizsgált, szabályozandó szennyvízkibocsátás mellett meglévő egyéb (pontszerű, diffúz és felvízről érkező) szennyező források megléte.

  17. Víztest jelenlegi állapota Célállapot Eléri a célállapotot? igen nem Megengedhető terhelés meghatározása Szükséges terhelés csökkenés meghatározása A meglévő pontforrások szabályozásával elérhető a célállapot? A szennyvíztisztító működésbe lépése után is elérhető a célállapot? igen Emissziós határérték szigorítása nem nem igen A diffúz terhelések csökkentésével elérhető a célállapot? igen Van-e egyéb, tervezett (új) szennyvíztisztító telep a víztesten? nem van igen A felvízi vízminőség javításával elérhető a célállapot? nincs nem A szennyvízbevezetés engedélyezése csak derogáció esetén A tisztítási követelmény megfelelő, kibocsátási engedély kiadható Szennyvízkibocsátás engedélyezése a VKI (befogadó célállapot) szerint

  18. Amire nincs szabályozás: Nem pontszerű (diffúz), időben változó szennyezések (belterületi lefolyás, autópályákról, közutakról lefolyó vizek, területi diffúz bemosódás) Hatósági gyakorlat: Felszíni vízbe vezetés esetén a felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerinti határértékeket alkalmazzák, Talajba vezetésnél a A felszín alatti vizek védelméről rendelkező 10/2000. KöM-EüM-FVM-KHVM rendelet szerinti határértékeket.

  19. Autópályáról lefolyó csapadékvizek monitorozása Budai Péter, Buzás Kálmán BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 2006

  20. Lebegőanyag, KOI: „first flush”

  21. TPH és PAH-ok • Nem minden esetben látható kifejezett „first flush” jelenség

  22. EÁK populációk - 1 • 7 db, 16 részre bontott mintasorozatból • A felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerint maximum egyedi max felső kvartilis általános védettségi kategória befogadói medián alsó kvartilis egyedi min minimum

  23. EÁK populációk - 2 • A felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerint egyedi max általános védettségi kategória befogadói egyedi min

  24. EÁK populációk - 3 • A felszín alatti vizek védelméről rendelkező 10/2000. KöM-EüM-FVM-KHVM rendelet szerint • A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 45. §-ának (1) bekezdése a C értékeket átmenetileg hatályon kívül helyezte (EU jogharmonizáció) C1 intézkedési érzékeny területre B háttér

  25. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás SimonffyZoltán BME

  26. MENNYISÉGI ÁLLAPOT

  27. Víz Keretirányelv Jó mennyiségi állapot: sokévi átlagban a vízkivételek nem haladják meg a hasznosítható készletet Hasznosítható készlet: Az utánpótlódás sokévi átlagos mértéke csökkentve a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vízigényével Utánpótlódás: A víztestbe csapadékból, felszíni vízből és a vele szomszédos víztestekből belépő vízmennyiség • Más megközelítés, szintén a VKI szerint: • A felszín alatti vizek szintjében emberi hatásra bekövetkező változások • nem veszélyeztethetik a kapcsolódófelszíni víztest jó ökológiai • és kémiai állapotát, • nem okozhatnak károsodást a szárazföldi ökoszisztéma • állapotában

  28. Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)

  29. Víz Keretirányelv • Ezenkívül: • Az emberi tevékenység nem indíthat el káros fizikai, illetve kémiai változásokat: • nagy sótartalmú rétegvizek vagy szennyezett talajvíz átszívása, • számottevő hőmérsékletcsökkenés.

  30. Hazai szabályozás 219/2004-es Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/jogszab/jogszab12/219_2004.htm • Vízkivételek nem haladhatják meg az un. igénybevételi határértéket. • igénybevételi határérték: a víztestek lehatárolt zónáiban elvonható felszín alatti víz mennyisége, • a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szerepel Utánpótlódási területeken FAV nem használható felszíni víz pótlására Jó minőségű felszín alatti víz csak kivételesen használható nem ivóvíz célra

  31. Hazai szabályozás Kiegészítő rendeletek: 72/1996 Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról http://www.vkj.hu/jogszab/75.html 18/1996 Miniszteri rendelet avízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről Előkészületben: Miniszteri rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozással és a vízkútfúrással kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról

  32. IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME

  33. Víz Keretirányelv • Prioritás: ivóvízbázisok védelme • 10 m3/napnál nagyobb, vagy több mint 50 fő ellátását szolgáló • vízkivételek regisztrációja • az ivóvízminőség biztosítása szükség esetén kezeléssel • emberi hatások miatt a kezelés nem módosulhat • védőzónákat lehet kijelölni.

  34. Hazai szabályozás Felszín alatti víz kiemelten fontos, mert Magyarországon az ivóvíz 95 %-a felszín alatti vízből származik Ivóvízszabvány: 201/2001 Kormányrendelet http://www.kvvm.hu/cimg/documents/201_2001_Korm.rendelet..... Ivóvízminőség-javító program: természetes eredetű problémák kezelése (As, NH4, Fe, Mn …) • ivóvízbázisok védelme: 123/1997 kormányrendelet • http://www.drv.hu/drv/drv_files/File/jogszabalyok/123_1997%20korm.rend.pdf • Megelőzés: felszíni eredetű szennyezésekkel szemben • sérülékeny vízbázisok  védőidomok és védőterületek • Tevékenységek tiltása zónánként • A biztonságba helyezési program: 2266/1997 kormányhatározat

  35. Sérülékeny felszín alatti vízbázisok védőterületei Hazai szabályozás

  36. KÉMIAI ÁLLAPOT

  37. EU Felszín alatti vizek védelméről (VKI, leányirányelv) • A VKI és leányirányelve szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van, ha • a határértéket meghaladó koncentrációt mutató szennyezés nem veszélyeztet receptort • (ivóvízkivétel, vízi ökoszisztéma, szárazföldi ökoszisztéma) • a víztesten belül a szennyezettség aránya nem éri el a 20 %-ot (ez kivételes esetben lehet 50 %) • nem mutatható ki romló vízminőségi tendencia • A leányirányelv jelenlegi változata két környezetminőségi határértéket tartalmaz: nitrátra 50 mg/l, peszticidre 0,1 μg/l • A többi elemre a szabályozás a tagországok feladata, • 2008 decemberig

  38. Hazai szabályozás A leányirányelv még nincs átültetve a hazai jogszabályokba A VKI jó kémiai állapotra vonatkozó előírásai megjelennek a a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004-es Kormányrendeletben http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/jogszab/jogszab12/219_2004.htm

  39. SZENNYEZŐFORRÁSOK

  40. Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem Magyarország szennyeződésérzékenységi térképe Az érzékenységi kategória szerint eltérő korlátozás - 219/2004-es Kormányrendelet • Fokozottan szennyeződés-érzékeny területek • kiemelt természetvédelmi területek • állóvizek 250 m-es parti sávja • nyílt karsztos területek • vízbázisok védőterületei • Szennyeződés-érzékeny területek • egyéb természetvédelmi területek • állóvizek parti sávja 250-500 m között • porózus fő vízadó képződmény vagy karsztos • vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt • a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év Kevésbé érzékeny területek

  41. Diffúz szennyezőforrások • Nitrát (országos és víztestenként): • Települések (szikkasztás, állattartás) • önkormányzati hatáskör • Mezőgazdasági területek (szerves és műtrágyázás) • 27/2006 Kormányrendelet http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=8319&ctag=articlelist&iid=1 3. víztest 2. víztest Peszticid A használat szabályozása

  42. Nitrát-érzékeny területek

  43. Pontszerű szennyezőforrások FAVI adatbázis: engedélyezett tevékenységek (potenciális) kb. 30 000 objektum, mintegy 4000 veszélyes a felszín alatti vizekre Kárinfo adatbázis: szennyezett területek adatbázisa kb. 15 000 objektum • Gyakori szennyezőforrások: • az állattartótelepeken tárolt trágya, • hulladéklerakókban, depóniákban, raktárakban elhelyezett szennyezőanyagok • a szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó visszasajtolás • (közvetlen bevezetések). A szabályozást ugyancsak a 219/2004-es Kormányrendelet tartalmazza

  44. Egyéb Klórozott szénhidrogének 4% Nehézfémek 22% 4% Cianidok 1% Ásványi olaj 40% Fenolok 1% Policiklikus Aromás aromás szénhidrogének szénhidrogének (BTEX) (PAH) 23% 5% Szennyezők szerinti megoszlás, talaj László ÁDÁM VITUKI Kht.

  45. Szennyezők szerinti megoszlás, felszín alatti víz László ÁDÁM VITUKI Kht.

  46. Kármentesítés A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek A kármentesítés fő lépései (219/2004 Kormányrendelet szerint): • a szennyezett állapot feltárása (jelen) • (tényfeltárási terv alapján) • az ember vagy a környezet veszélyeztetettségének értékelése (jövő) • (a receptor lehet az ember vagy a környezet) • a beavatkozás tervezése • EU Víz Keretirányelv: a szennyezés ne terjedjen tovább (ne veszélyeztessen receptorokat) • egyedileg megállapított kármentesítési határértékek • monitoring, aktív védelem vagy kármentesítés • utóellenőrzés (monitoring) 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről

More Related