FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME érzékenység és sérülékenység Simonffy Zoltán

1. FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME érzékenység és sérülékenység Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport

2. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME • Megelőzés, elővigyázatosság • Védelem bekövetkezett szennyezések esetén • Mindkettő esetében beszélhetünk: • Általános védelemről • Védett területek védelméről

3. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem A tevékenységekre vonatkozó szabályozás Célja a szennyezések megakadályozása -- olcsó!!!! EU Irányelv a felszín alatti vizek védelméről (1980 óta) 33/2000–es Kormányrendelet EU Víz Keretirányelv 219/2004–es Kormányrendelet Felszín alatti vizekre vonatkozó leányirányelv

4. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem • Esetenkénti elbírálás helyett az emberi tevékenység kontrollja • veszélyes anyagok listája • bizonyos tevékenységek tiltása, korlátozása • a működés szabályozása • (legjobb elérhető technológia, jó mezőgazdasági gyakorlat) • függa terület érzékenységi szintjétől, • veszélyes anyagok közvetett bevezetésének tiltása a • fokozottan érzékeny területeken, • közvetlen bevezetés sehol • (kivéve meghatározott visszasajtolásokat és talajvízdúsítást)

5. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME • Az állapotra vonatkozó szabályozás: • EU felszín alatti vizek védelme irányelv, EU Víz Keretirányelv •  219/2004-es Kormányrendelet • A ”jó állapot” fenntartása és elérése kémiai szempontból azt jelenti, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja • nem éri el a környezeti határértéket, • nem mutathat romló tendenciát. • Az EU a határértékeket még nem alkotta meg, jórészt az országok feladata lesz. • Kockázat-orientált szemlélet!

6. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME • Földtani érzékenység • Víztartók belső tulajdonsága, a mobilis szennyezőanyag továbbterjedésének lehetőségét jellemzi • Sérülékenység vagy védettség • Érzékeny közegre vonatkozik, meghatározott jellegű szennyezőforrásból származó vízminőségromlás valószínűségére utal. • Külső tényezők határozzák meg: áramlási pálya, irány, sebesség, illetve elérési idő. • Általános sérülékenység (konzervatív anyag) • Specifikus sérülékenység (az anyagra és a közegre jellemző • transzport és átalakulási folyamatok figyelembevételével) • Veszélyeztetettség • A specifikus sérülékenységgel rokon fogalom, amit általában egy adott, és nem pedig egy potenciális szennyezőforrás esetén használnak.

7. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME • 1. Független vízháztartású talajok • B = ET • Btv = ETtv = 0 • A talajvíztartó nincs veszélyben. A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok A vízzáró réteg miatt a beszivárgás nem jut le a talajvízig, hanem ideiglenesen tározódik a vízzáró réteg felett, majd elpárolog. A szennyezés a felszín és a vízzáró réteg között fluktuáló mozgást végez. Feldúsulás a gyökérzónában.

8. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok • 2. Párolgási többlet, • közepes talajvízállású terület • B  ET • Btv ETtv • A talajvízet nem éri szennyezés. Btv - ETtv Btv ETtv A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban A beszivárgási időszakokban a szennyezés nem éri el a talajvizet, a párolgási többlet miatt a szennyezés a gyökérzónában koncentrálódik.

9. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok • 3. Párolgási többlet, • magas talajvízállású terület • B  ET • Btv ETtv • A talajvízet érheti kismértékű szennyezés. Btv - ETtv Btv ETtv A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban A párolgási többlet ellenére egy beszivárgási periódus alatt a szennyezés elérheti a talajvizet, aminek a nagy része a párolgási periódusban visszajut a telítetlen zónába, a maradék elkeveredik a talajvízben. A szennyezés egyébként a gyökérzónában koncentrálódik.

10. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok • 4. Egyensúlyban lévő talajvíz-forgalom, • közepes talajvízállású terület • B = ET • Btv = ETtv • A talajvízet nem éri szennyezés. Btv - ETtv Btv ETtv A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban A beszivárgás és párolgás hosszú távon kiegyenlíti egymást. A közepes mélységű talajvíz miatt a beszivárgási időszakban nem jut le szennyezés a talajvízbe. A szennyezés a gyökérzónában koncentrálódik.

11. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok • 5. Egyensúlyban lévő talajvíz-forgalom, • magas talajvízállású terület • B = ET • Btv = ETtv • A talajvízet érheti szennyezés. Btv - ETtv Btv ETtv A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban • A beszivárgás és a párolgás hosszú távon kiegyenlíti egymást. • A magas talajvízállás miatt a felületi szennyezés egyetlen beszivárgási ciklusban is lejuthat a talajvízbe és ott elkeveredik. • A szennyezés egy része bemosódik a talajvízbe, és ott eloszlik, • a maradék szennyezés a gyökérzónában koncentrálódik.

12. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok • 6. Beszivárgási többlet • B  ET • Btv ETtv • A talajvizet szennyezés éri. Btv - ETtv Btv ETtv A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban A beszivárgási többlet miatt a víz és a szennyezési front eredő mozgása lefelé irányul, a szennyezés talajvízbe jutása csak idő kérdése. A folyamatos utánpótlódás miatt a talajvízben szétterjed.

13. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Kút nélküli természetes állapot B 1 v y v r V Kút nélküli természetes állapot y eloszlása B 2 B 1 nem sérülékeny v sérülékeny v y r V y eloszlása B 2 A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban Telített zóna: feláramlási vagy leáramlási területek

14. FELÁRAMLÁSI ÉS LEÁRAMLÁSI TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON

15. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A kút közelében sérülékeny A sérülékenység a fedőtől függ A sérülékenység értékelése vízkivétel esetén Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok változnak a depresszió miatt- párolgási többlet megszűnik a vízzáró réteggel rendelkező kivételével mind sérülékennyé válik Telített zóna: gyakorlatilag csak leáramlási területről van szó, a sérülékenységet a szennyezőforrás és a szűrő közötti elérési idő dönti el.

16. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés: • A sérülékenységet befolyásoló folyamatok: • a talajvízforgalom jellemzői • a szennyezőanyag transzportja a telített zónában • a szennyezőanyag koncentrációjának változása megkötődési • és átalakulási folyamatok révén A lényeg: a területre (országosan) ismert információk és a szennyeződési folyamat közötti kapcsolatok alapján a szennyeződés veszélyének értékelése és térképezése

17. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés • A sérülékenységet befolyásoló paraméterek: • Meteorológiai jellemzők (csapadék, sugárzás, hőmérséklet, légnedvesség) • A terep esésviszonyai • Területhasználat (min.: erdő, szőlő, gyümölcsös, szántóföld, rét-legelő, • település belterülete, iparterület) • Talajtani jellemzők (pH, mésztartalom, szervesanyag tartalom, • agyagtartalom, porozitás, szemátmérő-eloszlás)

18. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés • A sérülékenységet befolyásoló paraméterek: • Hidrogeológiai jellemzők (szivárgási tényező, tározási tényező, porozitás, • effektív porozitás, illetve makroszkópikus léptékben rétegzettség: • vastagság és átlagos horizontális és vertikális szivárgási tényező, • longitudinális és transzverzális diszperzitás) • Szivárgás-hidraulikai jellemzők (a telítetlen zóna nedvességtartalma, • pF-görbe, talajvízforgalom, talajvízszintingadozás tartománya, • talajvízszintek és nyomásszintek területi változékonysága, • sebesség mértéke és iránya) • Specifikus sérülékenységhez: • Transzportfolyamatok jellemzői (megoszlási hányados/késleltetés, • lebomlási tényező, átalakulási folyamatok paraméterei)

19. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés • Módszerek: • Az ún. overlay/index módszer: • Kiválasztott rétegek sérülékenysége különböző szempontok szerint • (pl. a fedőréteg szivárgási jellemzői, vastagsága, vízszintek, vízmozgás iránya …., a talaj kémiai jellemzői ) • Indexek (pontozásos módszer) alkalmazása a figyelembe vett összetevőkre - ezek kombinációja adja az összpontszámot • Különböző kategóriák az összpontszámok alapján a terület osztályozása (általában 3 -5 osztály, de van 14 osztályos is)

20. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés Folyamat-szimuláción alapuló módszerek: Telítetlen zónában lejátszódó transzport modellezése meteorológiailag homogén területekre, típus-talajszelvényekre: A szennyezés lehetősége, illetve a felszíntől számított elérési idő alapján

21. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés Folyamat-szimuláción alapuló módszerek: • Kategóriák a talajvíz felszíni szennyeződése szempontjából: • Nem sérülékeny, • ha 2 m-nél mélyebb talajvíz felett 1 m-nél • vastagabb agyagréteg (K < 10-3 m/nap) van • Sérülékeny, • ha az agyagréteg szivárgási tényezője • 10-2 és 10-3 m/nap között van és a talajvíz • mélysége az agyag alatt 2 m-nél kisebb • Fokozottan sérülékeny, • ha a talajvíz szintje a terep alatt 2 m-nél • kisebb mélységben van, vagy ha a • szelvényben nincs agyagréteg > 2m K < 10-3 m/nap > 1 m > 1 m K = 10-2 - 10-3 m/nap > 2m < 2m < 2m

22. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés • Folyamat-szimuláción alapuló módszerek: • Karszt és rétegvízadók sérülékenységének becslése a becsült elérési idő (sebesség) alapján és a használat fontossága alapján történik: • Fokozottan sérülékeny a vízadó az 50 éves elérési időhöz tartozó védőterületen belül, illetve nyílt karsztos területen lévő szennyezésekkel szemben • Sérülékeny a vízadó ha a mélyebb rétegbe történő leszivárgás sokévi átlaga meghaladja a 20 mm/évet • Nem sérülékenyek az egyéb vízadók

23. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Magyarország szennyeződésérzékenységi térképe Az érzékenységi kategória szerint eltérő korlátozás - 219/2004-es Kormányrendelet • Fokozottan szennyeződés-érzékeny területek • kiemelt természetvédelmi területek • állóvizek 250 m-es parti sávja • nyílt karsztos területek • vízbázisok védőterületei • Szennyeződés-érzékeny területek • egyéb természetvédelmi területek • állóvizek parti sávja 250-500 m között • porozus fő vízadó képződmény vagy karsztos • vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt • a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év Kevésbé érzékeny területek

24. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME • A megelőzés kiemelt fontosságú az ivóvízbázisok esetében • 123/1997 kormányrendelet az ivóvízbázisok védelméről • Védőidomok és védőterületek • Sérülékeny vízbázisok (amelyeknek van védőterülete) • Felszíni eredetű szennyezésekkel szemben • sérülékeny vízbázisok! 2266/1997 kormányhatározat a biztonságba helyezési programról

25. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME • Védőidom: • a vízkivételi pontot körbevevő olyan térfogat, amelyet az általánosnál nagyobb védelemben kell részesíteni • Védőterület: • a védőidom felszíni metszete • Célja: • belső védőidom: a vízkivételi mű közvetlen védelme a szennyezéstől és a megrongálódástól • külső védőidom: a bakteriális és egyéb lebomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem • hidrogeológiai védőidom: a le nem bomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem (A, B, C) • Lényege: • A vízkivétel olyan környezetének kijelölése, ahol • a veszélyes tevékenységeket tiltani vagy korlátozni kell • (minél közelebb vagyunk a vízkivételhez, a tiltás, illetve a korlátozás annál szigorúbb). • A védőidomon kívülről érkező szennyezés felfedezése esetén (monitoring a védőidomon belül) kb. az elérési idővel azonos időelőny áll rendelkezésre a beavatkozáshoz. • Utánpótlódási viszonyok, vízminőség, emberi tevékenységek feltárása. • A meglévő szennyezésekhatásvizsgálata, beavatkozások tervezése, esetleges felszámolás.

26. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME metszet a pontozott vonalon keresztül Q utánpótlódási terület határa t1,1 az 50 éves védőidom határa (t1,1+ t1,2+ t1,3 = t2,3 = 50 év) t1,2 t1,3 t2,3 vázlatos helyszínrajz Q 50 éves védőterület Az 50 éves védőidom felszíni vetülete utánpótlódási teület Vízbázisok kiemelt védelme - Védőidomok és védőterületek Alapja: Az elérési idő, T = s/(v/neff) az az idő, amely alatt egy konzervatív szennyezőanyag részecske a szennyezőforrástól a kútba jut. • belső védidom: 20 nap • külső védőidom: 6 hónap • hidrogeológiai védőidom • A: 5 év • B: 50 év • C: a teljes felszín alatti vízgyűjtő

27. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME • Magyarország ivóvízigényének • 95 %-át felszín alatti vizekből elégítik ki, ennek 100 %-a érzékeny, • 2/3-a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny, • a veszélyeztetettség felmérése most van folyamatban. Sérülékeny felszín alatti vízbázisok védőterületei

28. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A szennyezőanyagok eltérő veszélyességét a védőterületekhez tartozó eltérő elérési időkkel vesszük figyelembe Jelenleg az 50 éves elérési időhöz tartozó B hidrogeológiai védőterületet a legnagyobb jogilag védhető terület Elég-e? Nem!!! Növelni a védőterületet vagy szigorítani az általános védelmet? Az utóbbi, különösen a diffúz szennyezőforrásokkal szemben.

29. VÍZ KERETIRÁNYELV – JÓ KÉMIAI ÁLLAPOT • A VKI szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van, ha a szennyezőanyagok koncentrációja • nem éri el a környezeti határértéket (EQS), • nem mutathat romló tendenciát. A gyakorlati megvalósításra vonatkozó előírásokat a VKI-hoz kapcsolódó ún. leányirányelv fog tartalmazni, amelyet még nem fogadtak el hivatalosan.

30. Kémiai állapot A kémiai állapot értékelése a meglévő monitoringadatai alapján, az érvényben lévő jogszabályok határértékeihez viszonyítva - immissziós megközelítés Kémiai állapot értékelése terhelésekből becsült koncentrációk alapján – emissziós megközelítés terhelések szennyezőforrásokból pontszerű szennyezőforrások hulladéklerakók állattartó telepek visszasajtolás diffúz szennyezőforrások települések mezőgazdasági területek

31. megkötődés, lebomlás terep talajvíz (víztest) receptorszint Határérték feletti szennyezés nem megengedett Kémiai állapot, receptor-szemlélet Az ember mint receptor: ivóvíz célra történő vízkivételeknél Ahol potenciálisan (a jövőben) ivóvízkivétel lehetséges, azt már most úgy kell védeni, mint az ivóvízbázisokat, tehát a víztest egésze vagy egy része védendő Ún. receptorszint: Karszt és repedezett kőzet: tetőszint Porózus: utánpótlódási területen 5 m-rel az átlagos vízszint alatt egyéb helyen a fővízadó teteje

32. Keveredés, hígulás megkötődés, lebomlás Határérték feletti szennyezés nem megengedett Kémiai állapot, receptor-szemlélet Vízfolyások és tavak vízi és vizes ökoszisztémái A medernél Önmagában nehezen értékelhető, figyelembe kell venni a felszíni szennyezést meghatározó közvetlen bevezetéseket és a felszíni eredetű lefolyást is A felszíni vizek értékelésékor külön vizsgálták a felszín alatti komponenst

33. határérték feletti szennyezés nem megengedett megkötődés, lebomlás Kémiai állapot, receptor-szemlélet szárazföldi ökoszisztémák Az egyes élőhelyeknél (elvileg) Túl sok van (nem is ismerjük pontosan a helyüket), egyedileg nem vizsgálható Nem tudunk olyan esetről, amikor a felszín alatti víz kémiai állapota okozott volna növénypusztulást Specifikus vizsgálatok a tervezés folyamán

34. Pontszerű szennyezőforrások A veszélyesség értékelése számítással FAVI adatbázis (kb. 30 000 objektum, mintegy 4000 veszélyes a felszín alatti vizekre) Kárinfo adatbázis (kb. 15 000 objektum) • hulladéklerakókban, depóniákban, raktárakban elhelyezett • szennyezőanyagok • az állattartó telepeken tárolt trágya, • a szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó visszasajtolás • (közvetlen bevezetések).

35. Jelentős pontszerű szennyezőforrások

36. Pontszerű szennyezőforrások A számítás lényege: A pontszerű szennyezőforráson keresztül belépő szennyezett vízmennyiség R: beszivárgás • Vp = R.Ap = R.(1-a).Co/Ch.Asz • Vp: határérték felett szennyeződött • utánpótlódás egy év alatt • R: a szennyezőforrás környezetére jellemező beszivárgás • Ap: a határérték felett szennyeződő felszín alatti víz területe • Co: a szennyezőforráson keresztül szivárgó víz koncentrációja • Ch: környezetminőségi határérték (vagy küszöbérték) • Asz: a szennyezőforrás területe • a: a lebomlásból adódó csökkentő tényező Ap Asz Co: A szennyezett beszivárgás induló koncentrációja talajvízszint Keveredés és lebomlás, a receptor-szint felett: határértékig (Ch) szennyezett víztér Telített zóna (víztest) a receptor-szinten belépő határérték felett szennyezett utánpótlódás Receptor-szint

37. Pontszerű szennyezőforrások A receptor szennyezésének veszélyességi mutatója: az egy év alatt elszennyeződött felszín alatti víz valószínű térfogata VM = c1.c2.Vp = c1.c2.(1-a).R. Asz.Co/Ch, ahol c1: a szennyezés bekövetkezésének valószínűsége (0,1 – 1) c2: bizonytalansági tényező (1 – 2) A határérték felett szennyezett beszivárgással érintett valószínű terület: Ap’: c1.c2.(1-a).Co/Ch.Asz A módszer előnyei: eltérő anyagokra alkalmazható, könnyen összegezhető

38. Pontszerű szennyezőforrások Paraméterek: Asz: a szennyezőforrás területe Általában megtalálható adat. Ha > 1 ha, akkor korrekció, mert valószínűleg nem a teljes felület szennyez: 10000 és 100000 m2 között 75 %, 100000 m2 és 1 km2 között 50 %, míg annál nagyobb területekre 25 %. Co/Ch: a szennyezési koncentráció és a határérték aránya A szennyezés „induló koncentrációját” csak a jól feltárt helyeken ismerjük. A határértékek sem ismertek minden elemre vagy elemcsoportra. Célszerű közvetlenül a Co/Ch arányt becsülni. A következő arányokat vettük figyelembe: Kiemelten veszélyes anyagok (7-10 közötti besorolás): 1000 Közepesen veszélyes anyagok (5 – 6 –os besorolás): 100 Kevéssé veszélyes anyagok (3 – 4 –es besorolás): 10

39. Pontszerű szennyezőforrások Paraméterek: • R: a talajvízforgalom sokévi átlagos értéke • Az országos vízháztartási modellel becsült érték. • 100 % leáramlási területen és vízbázis védőterületén belül bárhol. • A víztest szintű elemzés során nem vettük figyelembe a feláramlási területekre eső víztesteket) • a: a lebomlás (kémiai átalakulás) miatt bekövetkező koncentráció-csökkenés • Állattartó telepek esetén ez a denitrifikációs képességet jelenti, amely két részből tevődik össze: • telítetlen zónában lejátszódó denitrifikáció (a1) • karszt: 0, hegyv.: 0,2, medence leáramlás: 0,3 – 0,5, feláramlás: 0,6 • a telített zónában a receptor-szintig kialakuló denitrifikáció (a2) • karszt: 0, hegyv.: 0, medence leáramlás: 0,2 – 0,4, feláramlás: 0,6 • Összesen: • a = a1 + a2 – a1.a2 • Az egyéb szennyezőforrások esetében a biztonság érdekében a = 0.

40. Pontszerű szennyezőforrások Paraméterek: c1: A szennyezés valószínűségét kifejező tényező = 0,1 ha a műszaki védelem megfelelő és sem a talaj sem a talajvíz nem szennyezett = 0,5, ha a műszaki nem megfelelő, de sem a talaj sem a talajvíz nem szennyezett = 1, ha a talajvíz vagy a talaj szennyezett, vagy nincs műszaki védelem c2: A rendelkezésre álló információkkal kapcsolatos bizonytalanságot kifejező tényező A feltárás részletessége eltérő. Az ezzel kapcsolatos bizonytalanságot fejezzük ki ezzel a paraméterrel: = 2, ha a környezet feltárása nem történt meg = 1,5 , ha a feltárás hiányos = 1, ha a feltárás megtörtént.

41. Állattartó telepek veszélyességi mutatói

42. Állattartó telepek környezetének szennyezett talajvizű területei

43. Jelentős pontszerű szenny.források veszélyességi mutatói

44. Jelentős pontszerű szenny.források környezetében szennyezett terület

45. Jelentős pontszerű szennyezőforrások hatása Szennyezett talajvizű terület aránya hegyvidéki és porózus víztestek esetében = az utánpótlódás arányával ha R a víztest átlaga Csak két víztest esetleg kockázatos!!!! Kockázatos a víztest, ha a szennyezett terület aránya > 20 % Esetleg kockázatos, ha 10 – 20 % Szakértői becslés alapján esetleg kockázatos: Tatabánya környéki karszt az öregség hatása miatt Karszt víztestek:

46. Diffúz szennyezőforrások Cél: A diffúz szennyezőforrásból származó szennyezések által érintett terület meghatározása, víztest szinten! de az adatok bizonytalansága és az állandó változás miatt nem lehet pontosan a szennyezett területet megadni, csak statisztikai értékelés lehetséges Mely víztestek esetében nagyobb a veszélyeztetett terület aránya, mint 30 %?

47. Diffúz szennyezőforrások Kiterjed: Nitrát (országos és víztestenként): Települések (szikkasztás, állattartás) Mezőgazdasági területek (szerves és műtrágyázás) Peszticid (csak országos értékelés)

48. Diffúz szennyezőforrások - nitrát Monitoring adatok, nitrát Nitát-jelentéshez mellékelt adatok, de másfajta csoportosításban VITUKI adatbázis

49. Diffúz szennyezőforrások Monitoring adatok, nitrát 424 + ? sekély kút adatai alapján

50. Diffúz szennyezőforrások Monitoring adatok, nitrát 424 sekély kút adatai alapján