CSÁBRÁGI LÁSZLÓNÉ KÖZEGÉSZSÉGÜGYI - JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELŐ ÁNTSZ PEST MEGYEI INTÉZETE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY

1. 2006. MÁJUS 24. A 47/2005. (III.11.) Kormányrendelettel módosított 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet előírása szerint a vízminőségi ellenőrzési ütemtervek elkészítése, jóváhagyása. A vízművek jelentési kötelezettségei CSÁBRÁGI LÁSZLÓNÉ KÖZEGÉSZSÉGÜGYI - JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELŐ ÁNTSZ PEST MEGYEI INTÉZETE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY

2. BEVEZETÉS 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet „az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről” A rendelet hatálya az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségi követelményeire és a vízminőség - ellenőrzés rendjére terjed ki. Az ÁNTSZ megyei intézete - szakhatóságként - meghatározza azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a fogyasztók egészségének védelmét a víz esetleges szennyeződéséből eredő káros hatásokkal szemben.

3. Ivóvíz • Meghatározott minőségű olyan víz: • amely ivásra, főzésre, élelmiszer-készítésre vagy egyéb háztartási célra szolgál, tekintet nélkül az eredetére, valamint arra, hogy vízvezetékből vagy tartályból származik, • amelyet élelmiszer előállításához használnak fel, beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, konzerválását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak; kivéve, ha az ÁNTSZ megyei intézete azt állapítja meg, hogy a víz minősége nem befolyásolhatja a késztermék (élelmiszer) minőségét; • kifogásolt minőségű ivóvíz: olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, például esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag és/vagy szervezet előfordul;

4. Nem ivóvíz • Olyan víz, amely a rendelet 1.sz. melléklet A és B táblázatában szereplő komponensek határértékeinek nem felel meg. • vízellátó rendszer: az ivóvíz beszerzését és szolgáltatását biztosító vízi létesítmények összessége; • vízellátó rendszer üzemeltetője : a vízellátó rendszer üzemeltetésére jogszabály, illetve hatósági engedély alapján jogosult személy, illetőleg szervezet; • hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálat: az ÁNTSZ által végzett ellenőrző vagy részletes vízminőség vizsgálat, amelynek célja a jelen rendeletben az üzemeltető számára előírt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése; • vízminőségi jellemzők:a víz minőségének leírására és értékelésére szolgáló mutatók (paraméterek).

5. Minőségi követelmények • Az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket a rendelet 1. számúmelléklet táblázatai tartalmazzák. • A víz akkor felel meg az ivóvíz minőségének, ha: • nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, és • b) megfelel az 1. számú melléklet A és B részében meghatározott követelményeknek, továbbá • c) teljesülnek az a) és b) pont követelményei, és minden szükséges intézkedés megtörténik annak érdekében, hogy az ivóvíz minősége megfeleljen a jelen rendeletben meghatározott előírásoknak.

6. Minőségi követelmények • Ha a szolgáltatott víz az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az 1. számú melléklet C), D) és/vagy E) részében előírt valamely határértéknek nem felel meg, akkor kifogásoltminőségű ivóvíznek kell tekinteni. • Ideiglenes határértékek: Rendelet F táblázata (kiemelt települések) • A víz minőségének az alábbi pontokon kell megfelelnie: • elosztó hálózatból származó víz esetében a létesítményen belül azon a vízkivételi helyen, ahol emberi fogyasztás céljára rendeltetésszerűen vételeznek vizet. • tartályból történő vízellátás esetén, ahol a vizet a tartályból kieresztik. • kereskedelmi forgalomba kerülő edény esetén azon a ponton,ahol a vize az edénybe töltik. • élelmiszer előállítása esetén ahol a vizet felhasználják Karszt-, talaj- és parti szűrésű vízbázisból vízkezelés nélkül szolgáltatott ivóvíz esetén minden vízkivételi pontnál külön-külön, az 1. számú melléklet D) részében meghatározott követelményeknek kell teljesülniük.

7. A vízminőség ellenőrzése Az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra kizárólag a Nemzeti Akkreditációs Testület által a tevékenységre akkreditált és az OTH megbízásából az OKK-OKI által szervezett körvizsgálatokban eredményesen résztvevő laboratórium - a 2. számú mellékletben meghatározottak alapján - az ÁNTSZ megyei intézetével egyeztetett vizsgálati program szerint ellenőrizze. Ha az ivóvizet fertőtlenítik, az üzemeltető köteles gondoskodni az alkalmazott fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzéséről és biztosítani, hogy a fertőtlenítőszer melléktermékeiből származó szermaradvány az ivóvízben - a fertőtlenítő hatás veszélyeztetésenélkül - a lehető legalacsonyabb szintű legyen, és az 1. számú melléklet B) részében megadott határértékeket ne lépje túl. Az előírások végrehajtását az ÁNTSZ megyei intézete legalább évente egy alkalommal ellenőrzi.

8. A vízminőség ellenőrzése Ahatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatok mintaszáma a 2. számú melléklet B) részében megadott értékek 5%-a Az üzemeltető az általa végzett, illetve végeztetett valamennyi fogyasztásra szánt ivóvízre vonatkozó vizsgálat eredményét negyedévenként -papíralapú adathordozón és elektronikus úton is - megküldi az ÁNTSZ megyei intézetének (negyedévet követő hónap 15-ig). Ha a vizsgálatok során az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeket meghaladó érték fordul elő, vagy az 1. számú melléklet C), D), E) részében meghatározott vízminőségi jellemzők (indikátor paraméterek) szennyezést jeleznek, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény fordul elő, a vízellátó rendszer üzemeltetője azonnal tájékoztatja az ÁNTSZ megyei intézetét annak érdekében, hogy az a szükséges intézkedést megtegye.

9. A vízminőség ellenőrzése Az ÁNTSZ megyei Intézete köteles a túllépés okát kivizsgálni, és az elrendelt intézkedésről és az alapjául szolgáló vízminőség-ellenőrző vizsgálatról a települési önkormányzatot egyidejűleg értesíteni. Az ÁNTSZ megyei intézete olyan vízminőségi jellemző vizsgálatát is elrendelheti, amelyre nincs a rendeletben meghatározott határérték, amennyiben feltételezhető, hogy olyan mennyiségben, illetőleg koncentrációban van jelen az ivóvízben, amely egészségügyi szempontból kockázatot jelenthet.

10. Vízminőség-ellenőrzési követelmények I. Ellenőrző vizsgálatok (egyszerű kémiai és bakt.) Célja: rendszeresen tájékoztasson az ivóvíz organoleptikus és mikrobiológiai minőségéről, egyes kémiai vízminőségi jellemzőkről, a vízminőség esetleges változásáról, vízkezelés hatékonyságáról. Fontos a megfelelő mintavétel! Az ellenőrző vizsgálat keretében a következő vízminőségi jellemzőket kell meghatározni: I. oszlop: mindig vizsgálandók, II. oszlop: a megjegyzésekben leírt feltételektől függően vizsgálandók, III. oszlop: a megjegyzésekben leírtaktól függő esetekben, de kisebb gyakorisággal vizsgálandók (lásd a B) rész megjegyzését).

11. Vízminőség-ellenőrzési követelmények

12. Mindig vizsgálandó:

13. Egyéb figyelembe veendő tényezők • 20 0C-ot meghaladó hálózatba táplált víz esetén mindig nézzük: • Telepszám 370C • Ps. Aeruginosa • Ha flokkulálószerként használják mindig nézzük: • Alumínium • Klórozás esetén mindig nézzük: • pH • Klórozás esetén mintaszám 20%-ában, de minimum 4 mintában vizsgáljuk: • kötött aktív klór • Szabad aktív klór • Trihalometánok

14. Egyéb figyelembe veendő tényezők • Klór-dioxidos fertőtlenítés esetén a mintaszám 20%-ában, de minimum 4 mintában • Klorit Minden hálózati víz esetén a mintaszám 20%-ában, de minimum 4 mintában vizsgáljuk: • Lúgosság • Keménység • Szulfát Védett vízadó hálózata esetén a mintaszám 20%-ában, de minimum 4 mintában vizsgáljuk: • Klorid • Nitrát • Az eddigi vizsgálatok a jogszabályban előírt kötelezőellenőrző vizsgálatokat tartalmazták.

15. Egyéb figyelembe veendő tényezők • Ha a bakteriológiai vízminőségi jellemzőkből valamelyik kifogásolt, ill. rossz, akkor az alábbi ismétlő vizsgálat szükséges: • Telepszám 220C-on • Telepszám 370C-on • Coliform bakt. • E. coli • Enterococusok • Ps. Aeruginosa • Clostridium • Ezen kívül csőtörés, egyéb beavatkozások az ivóvíz hálózatba, ill. vízszennyezés gyanúja esetén soron kívül a következő vizsgálatokat kell elvégezni: • Részletes bakteriológiai, • Egyes kémiai paraméterek • Toxikológiai (mérgezés, elhalt szervezetek esetében)

16. II. Részletes vizsgálatok Célja:annak megállapítása, hogy az ivóvíz minősége megfelel-e a jelen rendeletben foglalt valamennyikövetelménynek. A részletes vizsgálat során minden vízminőségi jellemzőt mérni kell. Az OTH - az üzemeltető kérésére - meghatározott időre felmentést ad. Ez abban az esetben lehetséges, amennyiben a kérdéses vízminőségi jellemző valószínűleg nincs jelen az adott vízellátó rendszerben olyan koncentrációban, amely a határérték túllépésének veszélyével járna.

17. II. Részletes vizsgálatok Védett vízbázisok vize esetében a peszticidek, benzol, 1,2-diklór-etán, tetraklór-etilén, triklór-etilén, cisz-1,2-diklór-etilén és - nem klórozott vizek esetében - a trihalometánok csak az első felméréskor - és ha nem voltak kimutathatók az alsó méréshatárt, illetve a határérték 10%-át meghaladó koncentrációban -, akkor utána csak 10 évenként egyszer, illetve vízszennyezés gyanúja esetén mérendők. A parti szűrésű vízbázisok vizére ugyanez vonatkozik, de5évenként kell elvégezni a mérést. Benz(a)pirént és policiklusos aromás szénhidrogéneket felszín alatti vízbázisok vize esetében ugyanilyen gyakorisággal, de csak akkor kell mérni, ha a permanganát index (KOIps) értéke a 3,5 mg/l-t (a TOC a 2,0 mg/l-t) meghaladja.

18. 1.Az üzemeltető által végzett (vagy végeztetett) vízkémiai vizsgálatok minimális mintaszáma

19. Megjegyzések: A vízmintavételi helyeket a vízellátó rendszer üzemeltetője az ÁNTSZ megyei Intézetével egyeztetve jelöli ki. Tűzcsap! Lényeges a szakszerű mintavételezés! Fontos, hogy a minta reprezentatív legyen, jól jellemezze az ivóvíz minőségét! A kijelölt hálózati pontok megváltoztatásához a megyei intézet beleegyezése szükséges. A víznyerő helyek (kutak), a vízkezelési technológia (hatásfok ), a vízellátó rendszerbe betáplálás vagy más hálózati pont (tárolók) mintázása is célszerű, azonban az itt vett minták a fenti követelmények teljesítése szempontjából nem vehetők figyelembe. A vízmennyiséget a naptári év átlagában kell számolni, ill. az ellátási zónába eső lakosságszám segítségével is meghatározható (120 l/nap/fő) Fenti táblázat ellenőrző vizsgálatokra vonatkozó mintaszám kémiai vízminőségi jellemzőkre vonatkozik, a bakteriológiai vizsgálatok mintaszáma a táblázatban szereplő értékek kétszerese. Előírásnak megfelelő vizsgálati módszert kell alkalmazni!

20. Rendkívüli esetben (pl. üzemzavar miatti tartályos ellátás) a vizsgálatok gyakoriságát és a vizsgált vízminőségi jellemzőket az ÁNTSZ megyei intézete a táblázatban foglaltaktól eltérően határozhatja meg. Az 1. számú melléklet szerinti egyes vízminőségi jellemzők esetében az üzemeltető kérésére az ÁNTSZ megyei intézetének engedélyével - az OTH előzetes hozzájárulásával - csökkenthető a táblázatban megadott mintaszám, ha: a) legalább két egymást követő éven keresztül vett minták vizsgálati eredménye állandó, és lényegesen jobb, mint az 1. számú mellékletben megadott határérték, valamint b) valószínűsíthető, hogy nincs olyan tényező, amely vízminőség romlást okozna. A legkisebb alkalmazott gyakoriság sem lehet kisebb, mint a táblázatban megadott mintaszám 50%-a. A mintavételeket időben és térben lehetőleg egyenletesen kell elosztani. A gyakoriságot, illetve a mintaszámot az ÁNTSZ megyei intézete határozza meg. A meghatározott vízminőségi jellemzők esetében (III) a mintaszám a fenti táblázatban szereplő szám kb. 20%-a lehet, de a legkisebb közüzemi vízműnél is legalább 4 mintát kell évente megvizsgálni.

21. Az előírt mintázási gyakoriság biológiai vizsgálat esetében Biológiai vizsgálatot (1.sz. melléklet E) rész) - az akut szennyezés vagy annak gyanúja esetén kívül - az alábbi esetekben kell rendszeresen végezni: ~ a parti szűrésű vízbázis vize; ~ másodlagos biológiai szennyezés kialakulásának lehetősége esetén [>20 °C, és a nyersvíz sok ammóniumot (>0,5 mg/l) vagy szerves anyagot (>5,0 mg/l KOI ps vagy 2,0 mg/l TOC) tartalmaz]; Ezekben az esetekben a mintaszám kb. 10%-át (de évente legalább egyszer; 5000 m3/nap-nál nagyobb kapacitású vízműveknél kétszer) kell vizsgálni; ~ egyéb esetekben kétévente, a mintaszám kb. 5%-át, de vízművenként legalább 2 mintát kell vizsgálni; ~ Szennyezés vagy ennek gyanúja esetén, feltehetően biológiai szennyezésre visszavezethető eredetű (íz és szag) panaszok esetén soron kívül el kell végezni a vizsgálatot. ~ Pangó vagy rossz műszaki állapotban lévő hálózat esetében e hibák kiküszöböléséig, illetve a biológiai kifogásoltság megszűnéséig a fentiekben meghatározott gyakoriság kétszeresével kell a vizsgálatokat elvégezni.

22. Ütemterv minta 2006. évi vízminőségi ellenőrzési ütemterv Jelmagyarázat: B: 12 db. bakteriológiai (E.coli, coliform, Telepszám 22 °C) K: 2 db. (ammónium, nitrit, vas, vezetőképesség, mangán, KOI) K*: 4 db. (K+ lúgosság, keménység, szulfát, nitrát, klorid, ill. vízkezelés, fertőtlenítés esetén egyéb paraméterek) R: 2 db. részletes vizsgálat (rK+rB) Bi: 2 db. biológiai vizsgálat Napi szolgáltatott vízmennyiség: 400 m3 Vízadó: védett, vagy nem védett Vízkezelés: van/nincs Jóváhagyom:

23. Összesítve, az ütemterv elkészítésénél az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: • Védett, ill. nem védett a vízadó • Napi szolgáltatott vízmennyiség • Nyers víz hőmérséklete (Telepszám 37°C, Ps. Aeruginosa) • Nyers víz minősége (szerves anyag tartalom, kifogásolt kémiai jellemzők, stb) • Történik-e vízkezelés, ill. folyamatos fertőtlenítés • Ivóvízhálózat

24. Ütemterveknél leggyakrabban előforduló problémák: • Nem megfelelő a vizsgálatok darabszáma • Nincs jelmagyarázat, ill. nem a vonatkozó jogszabály szerinti, így nem tudjuk, hogy a vizsgálatok milyen komponenseket takarnak • A vizsgálatok térben és időben nincsenek elosztva • Nincs feltüntetve a szolgáltatott vízmennyiség • Részletes vizsgálatok darabszámát hozzáadják az ellenőrző vizsgálatok számához, ill. sok esetben mellé még beterveznek ellenőrző kémiai ill. mikrobiológiai vizsgálatokat is. • Nem küldenek ütemtervet, ill. későn küldik • Szankció

25. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 4. számú melléklet

26. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Kötelezően mért paraméterek Indikátor paraméterek

27. Az összesítő jelentést évente egy alkalommal a rendelet 4.sz. melléklete szerint kell megküldeni a megyei intézet részére, minden év január 15-ig. A megyei intézet összesíti az adatokat, és továbbítja az OTH felé, ill. a területileg illetékes Statisztikai igazgatóságnak, kérelemre környezetvédelmi felügyelőségnek és a vízügyi igazgatóságoknak. Az OTH évente értékeli az ivóvízminőség országos helyzetét és az erről szóló összefoglalót közleményben közzé teszi. Negyedévente a laboratóriumi jegyzőkönyvek másolatait, és nem a táblázatot kell megküldeni! Ezen kívül elektronikus formában is (mértékegységek) ! Fontos a táblázat megfelelő értelmezése, és pontos kitöltése! Hibák: - Sok esetben hiányosan küldik be, és a vizsgálatok darabszáma helyett a komponensek száma kerül beírásra. Eddig %-ot kellett számolni, ez is sok félreértést okozott. Jelenleg db számot kérnek. - Nem küldik be, ill. határidő után - Szankció

28. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!