390 likes | 483 Views
Az Európai Unió költségvetése 2007-2013. EU költségvetés vs. Nemzeti költségvetés. Nemzeti költségvetés: • Eléri az adott ország GDP-jének 40-50%-át (GNI-jének 35-65%-át ) • Saját forrásai vannak • Kiadási oldal hagyományos négy funkciója:
E N D
EU költségvetés vs. Nemzeti költségvetés • Nemzeti költségvetés: • • Eléri az adott ország GDP-jének 40-50%-át (GNI-jének 35-65%-át ) • • Saját forrásai vannak • • Kiadási oldal hagyományos négy funkciója: • – Állami feladatok és fejlesztések finanszírozása • – Közjavak és közszolgáltatások vásárlása, nyújtása • – Gazdaság szabályozása • – Jövedelmek újraelosztás • • Kohéziós jellege van • • Magyarországon bázis alapú tervezés
EU költségvetés vs. Nemzeti költségvetés 2 • Nemzetközi szervezetek költségvetése: • Alapvetően tagállami befizetések • ( GDP %-ában megállapított „tagdíj” ) • Az EU valahol e kettő között helyezkedik el • Program alapú tervezés • Kiadási plafon az Unió GNI-jének 1,24%-a
EU költségvetés feladatai • 1. A közös politikák támogatása(automatizmus – fair részesedés kérdése) • 2. Az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyensúlyozása (nettó pénzáramlás – nem költségvetési jelleg előnyök) • 3. Kohézió erősítésének igénye (kritérium a relatív fejlettségi szint) • 4. Tagok bizonyos szolgáltatásokat várnak el (megfelelő egyensúly)
Költségvetés funkciói • Elvi kormányzati/költségvetési funkciók: • 1. Allokáció • 2. Redisztribúció (jövedelem újraelosztás) • 3. Stabilizáció (gazd pol.) • 4. Szabályozó szerep (adók, transzferek) Az Európai Unió költségvetése jelenleg nem tölti be a föderális ktgvetések szerepét és nem tud meghatározó szerepet játszani sem a stabilizációs sem a redisztribúciós politikában.
EU költségvetés elvei • Elvek: • 1. Egységesség és pontosság elve • egyetlen dokumentum) • 2. Éves költségvetés elve • (teljes naptári év) • 3. Költségvetési egyensúly elve • (se többlet, se hiány, átvihetőség kérdése) • 4. Számbavételi egység
EU költségvetés elvei 2 • 5. Globális fedezet elve • (bevétel – kiadás nem köthet össze, nincs beszámítás) • 6. Gondos pénzgazdálkodás elve • (takarékos bánásmód) • 7. Nyilvánosság elve • (közzététel) • 8. Részletesség elve
EU költségvetés elvei 3 • 9. Kohézió elve – Egységes Európai Okmány rögzítette • a „tagállamok közötti gazdasági és szociális kohézió és szolidaritás” elvét • 10. Szubszidiaritás elve • 11. Kofinanszírozás vagy társfinanszírozás elve • 12. Automatikus finanszírozás (tagországok automatikus be- és kifizetési kötelezettsége)
EU költségvetés bevételei • • Hagyományos saját források (TOR): • – Vámbevételek, • – agrár- (cukor is) illetékek, - lefölözések • • Hozzáadott érték adó (VAT) bevételek %-a • 1971-től fokozatosan • • GNP alapú befizetés (1988 óta)
EU költségvetés kiadásai • 1. Közös Mezőgazdasági politika • 2. Strukturális Alapok • 3. Belső politikák • 4. Külső politikák • 5. Adminisztratív kiadások • 6. Tartalékok • 7. Előcsatlakozási segélyek
EU költségvetési reformok • EGK megalapítása után ->kiadások nagy része: közös agrárpolitika finanszírozása • 1980-as évek második fele: strukturális alapok szerepének megerősödése • 2000-től a kiadási plafon a GNI 1,24%-a
A költségvetés elfogadása • Pénzügyi előterv (‘80-as évek végtől) • 6 év • Európai Tanács • Éves költségvetés • Költségvetési eljárás során • (szeptember október)
Költségvetési eljárás • Európai Bizottság Európai Tanács költségvetés Európai Parlament
Agenda 2000 • Pénzügyi keretterv 2000-2006 (1999-es árakon) (kötelezettségvállalási szinten)
Agenda 2000 • A KAP-ra fordított kiadások csökkenésének ellenére az agrárpolitika maradt a legnagyobb kiadási tétel • Strukturális műveletek előtérbe kerülése • 2000-től új fejezet: előcsatlakozási támogatás
Előcsatlakozási alapok • A csatlakozó országok számára a szükséges finanszírozási keretet az Agenda 2000 teremtette meg -> 2000. jan. 1-jével : Előcsatlakozási Alapok • Részei: ISPA (infrastruktúrális fejlesztések), SAPARD (mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és PHARE
Strukturális alapok • A Strukturális Alapok általános, a 2000-2006. közötti időszakra érvényes szabályozását a Tanács 1260/1999/EK rendelet biztosítja. A rendelet meghatározza az alapok működésének alapelveit, ismerteti a négy strukturális alap feladatait. • A 2000-2006 os programozási időszakban 195 Mrd Euro áll rendelkezésre a Strukturális Alapoknak, amelyek megoszlása az egyes alapok között az alábbiak szerint alakul:
Agenda 2000 tapasztalatai • Reform helyett inkább a status quo megőrzésére irányultak • Költségvetés elvei, céljai, hatásköre még mindig nem egyértelmű • Agrárpolitika jelentős reformjának elmaradása: csökkent a szerepe a kiadásokban, de az alapvető problémák megmaradtak
Agenda 2000 tapasztalatai(2) • Nem került sor a költségvetés szerepének meghatározása az EMU létrejöttével kapcsolatban -> fiskális politikai ellentmondások • Az újonnan csatlakozó országok segítése a felzárkózáshoz
Viták a készülő költségvetésről • Költségvetéssel kapcsolatban éles viták • A nettó befizetők a „teherelosztásért” küzdenek, míg a fejletlenebb országok ragaszkodnak a korábbi években elért transzferekhez és pozíciókhoz • Nettó finanszírozók: legalább a kiadások „befagyasztása” • EMU és a kibővülés kapcsán az érvek a inkább a ktgvetés bővülése mellett szólnak
Viták a készülő költségvetésről (2) • Költségvetési terhek nettó befizetői és haszonélvezői közötti megoszlásról szóló viták félrevezetőek • Ktgvetési transzferek = közösségbeli tagság költség-haszon mérlege • A közösségi kiadások az összes tagország érdekeit szolgálják akkor is, ha a kapcsolódások bizonytalanok és közvetettek -> versenyképesség, ktgvetésen kívüli költségek és hasznok
Változások 2007-től • Az Agenda 2000-hez képest más prioritások • Már nem a közös agrárpolitika jelenti az első számú kiadási tételt -> a versenyképesség javítása a fő cél • Új kiadási szerkezet • Az új fejezetek jelzésértékűek, kijelölik a főbb célokat, fejlesztési irányokat
Változások 2007-től Unió versenyképességének javítása mellett a gazdasági növekedés, több és jobb munkahely teremtése is előtérbe került. Strukturális Alapok és célkitűzések módosítása Ami változatlan: a tagállamok közös költségvetésbe irányuló éves befizetéseinek felső határa
EU költségvetés 2007-2013. 2006-hoz képest 2013-ban a Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért lett a pénzügyi terv elsődleges prioritása, az erre rendelt kiadások 2006-hoz képest 2013-ra 194%-al nőttek!
Költségvetés 5 fejezete • 1. Fenntartható növekedés • 2. Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás • 3. Állampolgárság, szabadság, biztonság és igazságosság • 4. EU, mint globális partner • 5. Adminisztráció
1. Fenntartható növekedés • 2 alfejezete: • - Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért • - Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért
1.a) Versenyképesség javítása • K+F támogatása • Transzeurópai hálózatok kiépítésének támogatása • Oktatási-képzési politika • Szociálpolitika
1.b) Kohéziós politika • Cél: növekedés alapjainak a megteremtése (nem jövedelem-újraelosztásról szól) -Konvergencia célkitűzés -Regionális versenyképesség és foglalkoztatás -Területi együttműködés
2. Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás • Költségvetés kiadásainak több, mint 40%-a • Részei: - Közös agrárpolitika - Halászati politika - Környezet védelem • Nagy része piachoz kapcsolódó és közvetlen kiadás
3. Európai állampolgárság • Tartalmában új és lényeges együttműködési területeket érint • 3 alfejezete: - Bel- és igazságügyi együttműködés • Fogyasztóvédelem - Információs és kulturális politika
4. Az Európai Unió, mint globális partner • Költségvetés kiadásainak 5,4%-a • Alfejezetei: a) Szomszédságpolitika b) Fejlesztési és gazdasági együttműködés c) Az EU, mint globális szereplő
4.a) Szomszédságpolitika • Új Előcsatlakozási Eszköz (IPA-> Phare, ISPA, SAPARD helyett) • Európai Szomszédsági és Partner Eszköz (ENPI) • 4. fejezet 15-15%-át fordítanák EPI-re és ENPI-re
4.b) Fejlesztési és gazdasági együttműködés • Fejlődő országok támogatására • Fejlesztési Együttműködési Eszközzel (DCI) • Fejezet kiadásainak 32,4%-a
4.c) az EU, mint globális szereplő • Humanitárius segély- és válságkezelés (esetleges természeti katasztrófa esetére) • Makroszintű pénzügyi segítségnyújtás
5. Adminisztratív kiadások • Közös intézmények fenntartására (Iskolák, nyugdíj, egyéb intézmények) • Több, mint 40%-a Bizottság kiadásaira • 2006-hoz képest előirányzott kiadások nőnek, oka: Románia Bulgária csatlakozása-> bürokratikus apparátus felduzzad
6. Ellentételezés • Románia és Bulgária csatlakozásának segítésére 2009-ig • Költségvetés 0,4%-a • Előirányzott összeg 70,9%-át Románia, 20,1%-át Bulgária kapja
Új Magyarországi Fejlesztési Terv Magyarország 2007-2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap keretében 2 fő cél: a) foglalkoztatás bővítése b) tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése.