Korunk rezsimjeinek átalakulása, a politikai átmenet jellemzői

2. Korunk rezsimjeinek átalakulása, a politikai átmenet jellemzői Előadásvázlat

3. Az előadás vázlata • Tranzitológia – Változáselmélet • A változás 5 mozzanata • A változások okai • A változások esetei • Reform • Puccs • Forradalom • Átmenet • Az átmenetek összehasonlítása • Az átmenet formáinak összehasonlítása • Az Dél- Kelet Európai Átmenet • A kelet közép európai átmenetek eredményei

4. Bevezetés • Előzmények: A rezsimek statikus vizsgálata (Lijphardt) • Most rezsimeket mozgásában vizsgáljuk - Tranzitológia Totalitárius • Autoriter Demokratikus • Totalitárius ►►Autoriter ►►Demokratikus (Mill, Tocqueville) • Minden mai rendszer egy korábbi változás eredménye – vagyis a változás állandó A Változás 5 mozzanata • Válság/ Kihívás • Összeomlás • Átmenet • Megújulás • Konszolidáció

5. Milyen tényezők idézik elő a belső változásokat? Mitől stabil, és mitől omlik össze egy rendszer? A gazdasági és politikai hatalom súlypontjainak eltolódása Pl.: a gazdaságilag egyre jelentősebb polgárság igényt tart a döntéshozatalba való beleszólásba ►► Polgári forradalmak A lakosság összetételének és mobilitásának megváltozása Háború és más külső beavatkozások Pl.: Argentína 1982 A vesztes Falklandi háború után meginog a kormányba vetett bizalom Pl.: USA bábkormányt hoz létre Granadában ►► a baloldali pártokat visszaszorítják A változás okairól

6. A kormányzat rossz hatékonysága: • Pl.: 1933 A gazdasági világválságot kezelni képtelen Németországban hatalomra kerülnek a nácik • Egyének, csoportok, és a politikai elitek hatalmi törekvései, vagy azok kudarcai • A történeti személyek szerepe, illetve különbségeik • Pl.: Trockij ↔ Sztálin • A politikai-hatalmi törekvéseket meghatározó ideológiák • Pl.: Megjelenik a marxista ideológia a 19. század végén ►► Erőre kapnak a munkásmozgalmak • Pl.: Nacionalizmus megjelenése a 19. elején-közepén ►► Létrejön az egységes Itália és Németország • Nemzetközi erőviszonyok változásának hatása • Pl.: Kétpólusú világ felbomlása, Szovjetunió összeomlása

7. A politikai változások • Hogyan jöhetnek létre demokratikus politikai rendszerek?

8. 1. A Reform és annak típusai • A reform olyan változás, mely fokozatosan és a törvényes politikai rend alkotmányos folytonossága, töretlen legitimitása mellett zajlik le, akár felülről, akár alulról kezdeményezzék is a változásokat A Reformok Típusai • A politikai változás, mint felülről bevezetett reform: • Forradalompótlék – Az uralkodó osztály vezeti be, a hatékonyabb kormányzás érdekében • Pl.: Felvilágosult abszolutizmus, vagy Bismarck szociális reformjai, • Ha sikertelen, elő is mozdíthatják a forradalmakat

9. Politikai változás, mint a protestálóknak tett engedmény • A társadalmi egyenlőség irányába tett lépések: női választójog • Jogkiterjesztés: Sztrájkjog megadása • Egyes új népcsoportok mozgósítása politikai célokra • Korábban politikailag passzív csoportok mozgósítása, támogatói körbe való bevonása a politikai erőviszonyok megváltoztatása érdekében • Pl.: Bill Clinton „szivárványkoalíciója” • A politikai fejlődés és politikai modernizáció modelljei • Az elmaradott országokban az utoléréshez, felzárkózáshoz szükséges reformintézkedések • Pl.: Afrikában új intézmények létrehozatala

10. 2. A Puccs • Coup d'état ~ államcsíny • A hatalom megragadására irányuló tevékenység, többnyire erőszakosan, katonai erőt alkalmazva • Az irányító hatalmat egy szűk réteg ragadja magához törvénytelenül, a többség akaratának mellőzésével. • A hadsereg mindig jelentős szerepet játszik.

11. 3. A Forradalom • A politikatudományban: • mélyreható társadalmi-gazdasági és a hatalmi viszonyokat egyaránt átrendező átalakulás, • jelentős tömegek részvételével és gyakran erőszakos eszközökkel megy végbe. • Egyik értelme a társadalmi viszonyok átrendeződése, ha csak a hatalom pozícióiban történik változás, az csak puccs, államcsíny

12. A Forradalom jellemzői • Gyökeresen átformálja a politikai rendszert • Új intézményeket teremt • A régi hatalom képviselőivel való éles konfrontációban új képviseleti és legitimációs alapokra helyezi a hatalmat • A történelemben kevés az igazi sikeres forradalom Pl.: 1789, 1830, 1848

13. 4. A demokratikus átmenet • tekintélyuralmi rezsimek demokratikus átalakulása • Elsőként a 70’es - 80’as években a latin-amerikai és dél európai diktatúrák gyors átalakulása • 1989-90 közép és kelet európai szocialista rendszerek összeomlása

14. Különbségek a Közép –Kelet Európai és a Dél Európai átmenetek között

15. A Politikai Átmenet folyamata • 2 végpont:tekintélyuralomból ►► pluralista demokráciába • Menete: • A válságban lévő diktatúra lazít a régi szigoron, a növekvő támogatás reményében több politikai engedményt tesz • dialógust kezdeményez az ellenzékkel, • széleskörű demokratizálódási folyamat kezdődik • kényes hatalmi egyensúly alakul ki, a siker azon múlik, sikerül e mind az hatalmi oldalon a konzervatívokat, háttérbe szorítania a reformereknek • A demokratikus választáson új kormányzat - stabilitáshoz két választás

16. A szereplői • Az eddigiekből következik, az elitek kitüntetett szerepe a változásokban • Az elitek részvétele szempontjából az átmenet 3 fajtáját különböztetjük meg: • Transformation: A régi elit kezdeményezi a változást, és végig döntő szerepet játszik abban. Pl.: Magyarország • Transplacement: A régi és az új elit összjáték szabja meg az átalakulás forgatókönyvét Pl.: Lengyelország, Replacement: • A régi elit képtelen a változásra, így a változások elsöprik, egy új elit veszi át a helyét Pl.: NDK, Románia

17. A politikai változások

18. A politikai változások összehasonlítása

19. Az Átmenet eredményei • A kelet-európai átmenetek jellemzője, hogy nem korlátozódik a politikai berendezkedés megváltoztatására, hanem annál mélyebb – a társadalmi és gazdasági rendszer is átalakult • A demokratizálódás csak egy eleme, és kiinduló feltétele a változásoknak, melyek végül a kapitalista piacgazdasághoz vezetnek – a két folyamat egyidejűsége azonban számos (szociális) problémát, feszültséget vetett fel • A térségben minden rendszerváltó kormányt leszavaztak a következő választásokon • Forradalmi jelentőségű változások, de nem forradalmi formában, legtöbbször sem széles tömegmozgalom, sem erőszak nem kíséri ►► ”Refolution”

20. Az átmenetek tanulságai • Szoros kapcsolat mutatható ki a régi rendszer természete és a politikai változás típusa között. • Minél inkább korlátozta a korábbi rezsim az emberi szabadságjogokat, vagy az életkörülmények romlása már elviselhetetlen, annál drasztikusabb volt a szakítás. Pl.:Románia • Az u.n. „puha diktatúrák” hamarabb és békésebben változtak Pl.: Kádár-rendszer, Lengyelország