Botosné Bónis Zsuzsanna Óvoda pedagógus

1. Egyénre szabott fejlesztő módszerek a pedagógiai gyakorlatban Botosné Bónis Zsuzsanna Óvodapedagógus 1 Jánkmajtis, 2013.10.28.

2. Keresem minden gyermek sajátos titkát, és azt kérdezem, hogyan segíthetném abban, hogy önmaga lehessen” Janus Korczak 2

3. Megfelelő minőségű • Megfelelő időtartamú • Megfelelő támogatás ÓVODÁZTATÁS Sikeres iskolakezdés Csökkennek az iskolai kudarcok 3

4. Elmarad az ösztönzés • Szülők korlátozott erőforrása • Megélhetési nehézségek • Otthoni környezet hiányossági 4

5. Hátrányok csökkentése • Érzékeny pedagógiai szemlélet, módszer • Kapcsolatfejlesztés, párbeszéd a szülővel, mint partnerrel • Óvodapedagógusok szerepe, felelőssége 5

6. EGYÉNI FEJLESZTÉS DIFFERENCIÁLÁS A gyerekek eltérő képességeinek pedagógusok által történő elfogadása, az eltérő képességekhez történő alkalmazkodás, a differenciált fejlesztés hatékony megtervezése. A differenciálásnak két jelentést tulajdonítunk: Pedagógiai elmélet: amely az óvodapedagógus érzékenységét fejezi ki a gyermekek egyéni különbségei iránt. Pedagógiai gyakorlat: amely a különbségekhez való illeszkedést /adaptáció/ próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel. 6

7. A differenciálás A hátrányokkal és az előnyökkel rendelkező, különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése-oktatása az egyéni sajátosságokat figyelembe véve, azokhoz alkalmazkodva. A nevelési-oktatási folyamat olyan speciális tervezése, szervezése, megvalósítása, amikor a folyamat egy részében a különböző egyéni sajátosságokkal rendelkező gyerekek párhuzamos, eltérő módon, testre szabott, speciális feladatokat végeznek. 7

8. Az egyének differenciált megközelítése Az óvodába érkező gyerekek: nem egyforma előélettel érkeznek. Nagy a különbség: tapasztalatok érzelmi élet tevékenységhez való viszony szocializáció Eltérőek: motiváció szükségletek

9. Eltérések megkülönböztetése 1. normál eltérés 2. kritikus eltérés Normál eltérés: a pedagógia általános hatásrendszerben differenciált fejlesztéssel kezelni tudja. A normál eltérések okai: 1. eltérő adottságok, hozott diszpozíciók 2. a vérmérsékletbeli eltérések – tempó, aktivitás, kontaktus, kommunikáció, szokások, társas-, érzelmi és egyéb megnyilvánulásai 3. az érés egyéni eltérései 4. nemek eltérései 9

10. A közvetlen környezeti hatás által előidézett eltérések • Életritmus/bioritmus • A gyermeki kapcsolatrendszer kiegyensúlyozottsága vagy zavarai • A szülők:A család: • mintája - szerkezete • követelmények - szociális helyzete • életkora - a szülők egészségi • nevelési stílusa mentális állapota • nevelési kultúrája • értékrendje 10

11. A kritikus eltérések A kritikus eltérésekkel való foglalkozáshoz már un. speciális pedagógiai hatásrendszerre van szükség a megfelelő szakértői csoport együttműködésével. A kritikus eltérések okai keletkezhetnek: születés előtt születéskor születés után Eredetüket tekintve: genetikaiak adottságbeliek fizikai hatásra bekövetkezett enyhe vagy súlyos sérülések /értelmi, látás, hallás, mozgás, kommunikáció, beszéd/ 11

12. A differenciálás helyes szemlélete • Ha elfogadjuk az egyéni eltéréseket. • Toleráljuk. • De nem mondunk le a fejleszthetőségről. • Feladat: • a gyermek megfigyelése • a követelmények gyermekhez igazítása – a gyenge pont nem hiba, hanem a lassabb fejlődés jelzése • esélyteremtés a továbblépésre – ösztönzés, motiválás • tévedéseket természetes jelenségnek tekintjük és segítünk a helyes megoldás felfedezésében, • aktivizálunk, és nem lezárt megoldásokat közlünk. 12

13. Mivel differenciálhatunk? • Időtartammal • Eszközökkel • Technikákkal • Tartalommal • Követelményekkel • Szervezeti keretekkel • Munkaformákkal – egyéni, mikrocsoportos: • együttműködéssel, munkamegosztással. 13

14. Pedagógiai folyamat A megismerés-fejlesztés stratégiai lépései 1. Adatgyűjtés (védőnő, családlátogatás, anamnézis) 2. Elemzés (adatok rendezése, elemzése) 3. Tervkészítés (egyéni fejlesztési terv) 4. Fejlesztés (pedagógiai folyamat, gyakorlati megvalósítás) 5. Értékelés (mérések, kimeneti mérés) 14

15. AA fejlesztés a gyermeki tevékenység oldaláról A fejlesztés helye, ideje • a szabadon választott önálló és a társakkal • folytatott játékok • a nevelővel folyó közös játékok • a képességfejlesztő (szabály) játékok • a játékok és a tanulás-tanítás kapcsolata • játék – foglalkozás - munka kapcsolata • a szabadon választott és a kötelező • tevékenységek közötti kapcsolata • Fontos nevelői feladat: • a kedvelt tevékenységek feltételeinek megteremtése minden gyerek számára!!! 15

16. Képességek rendszere • Testi érettség, motoros képesség • Értelmi képesség • Érzelmi- akarati képességek • Szocializációs képességek • Anyanyelvi képességek 6.Kimenet-iskolakészültség 16

17. Mérési naptár 17

18. Az óvodapedagógus feladata Fejlesztés: program specifikus tevékenységek eszközként kezelése • Évszakhoz, jeles naphoz kapcsolódó ütemterv szerinti(mit, mivel, fejlesztő hatás, kinél) • Tevékenység-fejlesztőeszköz (projekt módszer, drámapedagógia, kooperatív tanulási technika. • Speciális képességfejlesztő tevékenységek Gyakoriság:naponta

19. Az óvodapedagógus feladata Értékelés, beavatkozás Egyéni (csoport, óvodai szintű eredmények) Az elért eredményekre épített újabb, magasabb szintű tervezés, folyamatkövetés Idő:program szerint -3 havonta és június 30- ig Szint:egyéni, összesítés alapján csoport, óvodai

20. Egész életünkön át nem tanulunk annyit és olyan rövid idő alatt, mint születésünktől az iskolakezdésig tartó időszakban” Francz Sedlak, Brigitte Sindelár Köszönöm a figyelmet! Botosné Bónis Zsuzsanna e-mail: ovodajmajtis@freemail.hu Tel: 06-44-566-155, 06-70-333-9915 20