260 likes | 401 Views
A földkérdés és a katolikus egyház a Horthy-korszak második felében. Csíky Balázs előadása. Földkérdés. birtokmegoszlás aránytalanságai mezőgazdaságban dolgozók nagy száma szegényparasztok helyzete mezőgazdasági munkások helyzete gazdálkodási problémák
E N D
A földkérdés és a katolikus egyház a Horthy-korszak második felében Csíky Balázs előadása 2009. március 25.
Földkérdés • birtokmegoszlás aránytalanságai • mezőgazdaságban dolgozók nagy száma • szegényparasztok helyzete • mezőgazdasági munkások helyzete • gazdálkodási problémák • paraszti életszemlélet és életmód átalakulása 2009. március 25.
Egyházi birtokok 1935-ben • 877294 kh katolikus földbirtok (katolikus alapok birtokai nélkül számítva, római és görög katolikus együtt) • ebből 20% haszonbérletben • 85% 1000 kh-on felüli birtok • ennek 15%-a haszonbérletbe adva • 36% erdő • 123810 kh református és evangélikus földbirtok együtt • ebből 18% 1000 kh-on felüli birtok 2009. március 25.
Egyéb adatok • 115135 kh Vallás- és Tanulmányi Alapok birtokai • ebből 73% haszonbérletben • 16081844 kh magyarországi földbirtokok összterülete • ebből 9762974 kh szántóföld • 2798477 kh haszonbérletben • 4860622 kh korlátolt forgalmú birtok • ebből 20% haszonbérletben 2009. március 25.
Általános áttekintés 1. • katolikus nagyjavadalmasok • püspökségek és érsekségek • káptalanok • szerzetesrendek • katolikus egyházi nagybirtokok között is jelentős különbségek: • pl. 1935: egri főkáptalannak 67447 kh, szombathelyi káptalannak 5285 kh • az egyházi birtok kötött (korlátolt forgalmú) birtok • egyházi elöljárók engedélye • főkegyúri jog vagyonfelügyeleti jogosítványa: VKM gyakorolta 2009. március 25.
Általános áttekintés 2. • célvagyon: • a jövedelem meghatározott célokat szolgált: egyházi intézmények és iskolák fenntartása, kegyúri terhek, kongrua-hozzájárulás, papság és alkalmazottak személyi és dologi költségei, nyugdíja, egyéb kiadások (pl. segélyek) • de nem fedezi a jövedelem a kiadásokat: eladósodás, korszerűtlen gazdálkodás • egyházi célok fedezésére más források: Vallás- és Tanulmányi Alapok jövedelmei, állami költségvetésben szereplő egyházi és iskolai segély, egyházi adók 2009. március 25.
Általános áttekintés 3. • egyéb terhek a birtokokon: • vagyonváltság • illetékegyenérték • belső kölcsön (1933) • milliárdos beruházási hozzájárulás (1938) • nagyfokú eladósodottság (1928-as adatok) • a 2000 kh-on felüli egyházi birtokok közül csak a váci és kassai székeskáptalan esetében haladta meg a tiszta jövedelem a pénzintézeti terhet • de nincs pénzintézeti teher 6 egyházi nagybirtokon • legnagyobb összegű terhek: egri székesfőkáptalan, kalocsai érsekség, pannonhalmi főapátság, jászóvári premontrei kanonokrend birtokain 2009. március 25.
Általános áttekintés 4. • Piarista birtokok példája (1938) • művelés alatt álló terület: 20280 kh • irányítás: 20 okleveles gazda (3 rendtag), 1 erdőmérnök • állandó cselédek száma: 676 fő; a tisztikar és az állandó cselédcsaládok létszáma: 2616 fő • sokgyermekes cselédcsaládoknak családi pótlék; tiszti nyugdíjintézet; cselédeknek kegydíj; • 2 uradalmi elemi iskola, 10 középiskola, kegyúri terhek, rend fenntartása, karitatív és szociális segítség • a nagybirtok példája a kisbirtok számára • a birtok jövedelme a rend fenntartásához és kulturális kötelezettségeihez nem egészen 50%-kal járul hozzá 2009. március 25.
1930-as évek • előtérbe kerül a földkérdés • falukutató mozgalom • népi írók faluszociográfiái • Gömbös találkozója a népi írókkal (1935) • katolikus oldalon • Szent Imre Szenátus beadványai a püspöki karhoz (1935-1936) • cikkek a Katolikus Szemlében (1934-1935) • KALOT: 1935 őszén, Szegeden Kerkai Jenő megteszi az első lépéseket • 1936-os katolikus nagygyűlés témája a magyar falu 2009. március 25.
Katolikus Szemle tanulmányai (1934-1935) • másfél év alatt 5 cikk és egy recenzió a telepítésről és a hitbizományi reformról • Egyházi birtokokkal kapcsolatban mit írnak? • amiben egyetértenek: a szerzők ellene vannak a radikális megoldásnak, azaz egy nagyarányú és rövid idő alatt végrehajtott földosztásnak, amely nincs tekintettel a gazdasági szempontokra • az egyháznak magának kell megoldania birtokai megreformálását • nemcsak az egyházi birtokokat, de a katolikusok kezén lévő világi birtokokat is védeni kell • egyházi közterhek: évente 6-7 millió P egyházi közadótól mentesülnek a hívek • kegyúri terhek: világi nagybirtokok viselik; földdel váltsák meg a telepítés során; • a közép- és nagybérlők kezén lévő területeket kisbérlőknek adni • kisbirtok nagybirtok, kisüzemi nagyüzemi forma • katolikus szempontból nem az a lényeg, hogy melyik jobb, hanem melyik tart el több családot • elaprózott plébániabirtokok összevonása középbirtokká 2009. március 25.
KALOT • agrárifjúsági mozgalom • programok • Vezérkönyv (1937): földreform, minimális munkabér, családi bér, szövetkezeti földbérlés, mezőgazdaság iparosítása • Magyar Cél röpirat (1938), majd könyv (1939): radikális földreformprogram • népfőiskolák: 1940-től; egegi KALOT-falu; 2009. március 25.
Földbirtokpolitikai eszközök • parcellázás • tartós haszonbérletek alakítása • földbérlőszövetkezetek • telepítés 2009. március 25.
Keresztény párt(ok) programjai • kevés konkrétum • ellenzékben az 1930-as években • Keresztény Ellenzék programja (1931): telepítés • Keresztény Gazdasági és Szociális Párt agrárprogramja (1932): • mezőgazdasági cikkek értékesítésének biztosítása, mezőgazdaság átszervezése, termelési költségek csökkentése, hitelek rendezése, munkanélküliek elhelyezése • telepítés, kisbérletek (földbérlő szövetkezetek) • Egyesült Keresztény Párt programnyilatkozata (1937) • szóvá teszik, hogy nem történt semmi a telepítés ügyében 2009. március 25.
Gömbös-kormány telepítési tervei • Nemzeti Munkaterv (1932) 51. pontja • földbirtokpolitika: • hitbizományi reform • telepítés • gazdaadósságok rendezése • szövetkezeti mozgalom • 1935: telepítési törvényjavaslat 2009. március 25.
Telepítési törvényjavaslat 1. • egyeztetés az egyházi nagyjavadalmasokkal • Serédi tárgyal a miniszterelnökkel, a kultuszminiszterrel • megbeszélés a miniszterelnökségen (1935. december) • belső egyházi egyeztetés a nagyjavadalmasok képviselőivel • püspöki kar tájékoztatása • kormányzati javaslatok: • püspöki kar önként ajánljon fel birtokokat: elutasítják • az egyházi nagyjavadalmasok egymás közötti megegyezéssel egyenlítsék ki a vagyoni aránytalanságokat 2009. március 25.
Telepítési törvényjavaslat 2. • egyházi nagyjavadalmasok szempontjai: • elvileg nem igényelnek különleges elbánást • eddig is kivették részüket: jobbágyfelszabadítás, hadikölcsön, földreform • célvagyon: egyházi birtokot csak utolsó sorban vegyenek igénybe, terhek beszámítása • katolikus birtokra katolikusokat telepítsenek, egyvallású telepes községek; kegyúri terhek áthárítása; • a jogviszony ne a földbirtokos és a telepes között létesüljön: az állam szavatolja a telepes fizetési kötelezettségeinek teljesítését • nagybirtokosok szempontjai • törvényjavaslat végrehajtása 40 év alatt • az állam csak annyi birtokot vegyen igénybe évente, amennyinek a forgalmi értékét azonnal ki tudja fizetni készpénzben • közterheket a bérlők viseljék • ipari vállalatok és pénzintézetek vegyék ki részüket • szociális szempont: sokgyermekes családok előnyben részesítése 2009. március 25.
Telepítési törvényjavaslat 3. • egyházi birtokok érintettsége az átengedésnél (terv) • csak a katolikus birtokok estek a törvényjavaslat hatálya alá • 1000 kh-on felüli katolikus birtokok 5%-a • összes katolikus birtok 4,5%-a • nem minden egyházi nagyjavadalmast érint • leginkább érintettek: • egri főkáptalan, kalocsai érsekség, ciszterci rend • a három nagyjavadalmas által átengedett terület a katolikus egyháztól igénybe vett összes terület 70,5%-át tette volna ki 2009. március 25.
Telepítési törvényjavaslat 4. • a javaslat parlamenti tárgyalása • képviselőházi tárgyalás: elsősorban kereszténypárti képviselőkön keresztül szól bele a püspöki kar: Túri Béla, Esterházy Móric, Gyömörey Sándor, stb. • felsőházi tárgyalás: • katolikus nagyjavadalmasok nem szólnak hozzá a vitához • lényeges kérdések eldőltek az informális egyeztetéseken • Felsőház szerepe csekély • 1936: XXVII. törvény • 1936. júl. 15-én hirdetik ki, de csak 1937. aug. 1-jén lép hatályba • kedvezmények az egyházi nagybirtokoknak • Országos Telepítési Tanácsban erős képviselet • katolikus telepítési bizottság: a törvény végrehajtási rendelete konkretizálja jogkörét: a földművelésügyi miniszternek tájékoztatási kötelezettsége van, ellenőrzik, hogy ne vegyék igénybe nagyobb arányban az egyházi birtokot, mint a világit 2009. március 25.
Egri főkáptalan telepítési ügye • 1936 októberében pattan ki az ügy • ORLE közlönyében felhívás: kifejezetten református telepeseket toboroznak az egri főkáptalan birtokára • Serédi a miniszterlenökhöz fordul, de nem történik semmi, ekkor Czapik Gyula lép: sajtó nyomása • a telepítéssel kapcsolatos adatok valószínűleg az FM-ből kerültek ki: a protestánsok adatai egyeznek a hivatalos adatokkal • kínos időzítés: 1936 novemberében megy Horthy a Vatikánba • minisztériumi vizsgálat: • nem a minisztériumi előadóktól jutottak ki az adatok • egyetlen református lelkész akciója, nem szervezett összeesküvés • Nem lehet vallásfelekezet alapján senkit előnyben részesíteni? hivatalos állaspont miniszterelnöki ígéret 2009. március 25.
Új Nemzedék ügye • 1938. december 30.: Fehértájy Tibor cikke a földformról: • egyházi és iskolai birtokok érintetlenül hagyása • összesen 5 millió kh igénybe vétele 3 év alatt • lakóépületek és gazdasági épületek felépítéséhez az állam ad pénzt • kártalanítás államkötvények formájában • Glattfelder püspök felháborodása: túlhaladja a Károlyi-kormány elképzeléseit, bolsevik programban van ilyen • Serédi: amíg nem tesznek közzé „ellenkező, iiletve helyes felfogású” cikket, KSV püspökkari segélye visszatartható • 1939. január 14-én megjelenik Kossuth Lajos cikke • csak az jusson földhöz, akinél adottak a művelés feltételei; középbirtok védelme; • a földreformmal együtt a gazdasági cselédség javadalmazását és biztosítását is rendezni kell • az Új Nemzedékhez érkezett olvasói levelek radikálisabb hangvételűek 2009. március 25.
Újabb reformelképzelések 1. • 1938: Imrédy kaposvári beszéde • kishaszonbérletekről szóló törvényjavaslat • 1939: kormányváltás, választások csak 1940-ben születik meg a törvény • egyházi nagyjavadalmasok szempontjai, észrevételei: • a javadalmas ne az egyes kisbérlőkkel, hanem az állammal léphessen szerződéses viszonyba; bérbe adott birtokok után kivetett adók csökkentése; • 1939. jan. 13.: rendkívüli püspökkari ülés: az egyház nem ellensége a szociális reformnak; kegyúri terhekre földrész biztosítása; kártalanítás: állampapírokban nem bíznak; sokgyermekesek előnyben részesítése; • 1939 ősze: későn kapja meg Serédi a törvényjavaslatot, kifogásolja az egyházi birtokok hátrányos sorolását; 2009. március 25.
Újabb reformelképzelések 2. • Serédi beszéde a Felsőházban 1939. december 12-én: • a püspöki kar hajlandó birtokaival a reformokhoz hozzájárulni • egészséges házhelyakció, többgyermekesek előnyben részesítése • az egyházi birtokosok a múltban is hozzájárultak a reformokhoz • célvagyon: teherviselő képességét biztosítani akarják • jövedelmük csökkenni fog kérik az illetékegyenérték és a milliárdos beruházási kölcsön arányos csökkentését • a földművelésügyi miniszter ellenőrizze a kisbérlők okszerű gazdálkodását, hogy a föld termőereje ne csökkenjen • kisbérek összege ne csökkenjen • nagybirtokosoknak fizetett bérek összege hatással van a kisemberek kisbérlői által fizetett összegre • igénybevétel határidejének rögzítése • másvallású birtokosok felekezeti iskolaadó veszélybe kerül 2009. március 25.
Újabb reformelképzelések 3. • 1940: IV. tv. • telepítési törvény fokozottabb ütemben való végrehajtására • kivétel: kishaszonbérletbe átengedésre kijelölhető területcsökken, ha a tulajdonos feladata tanítás vagy a nemzeti közművelődést elősegítő cél megvalósítása • 1940. október: Keresztényszocialista Földmunkások és Földművesek Országos Szövetségének kérelme a püspöki karhoz: • földbérlőszövetkezetek alakításával katolikus kisemberek kezébe juttatni az egyházi birtokokat, mint az egyháztól elismert szervezet • püspöki kar: a szervezet nem alkalmas, de helyette a katolikus érdekeket képviselő bizottságot alakítanak 2009. március 25.
Jogszabályi áttekintés • 1936: XXVII. tv. • 25 év alatt 34-35 ezer 8-10 holdas családi birtok létrehozása és kishaszonbérletek alakításának támogatása • 1939: IV. tv. második zsitótörvény • kb. 5 ezer zsidó birtokot köteleztek több mint 400 ezer kh átengedésére • 1940: IV. tv. • 10-15 év alatt évi 1000 ezer kh föld szétosztása bérletek és házhelyek formájában • 1942: XV. tv. • zsidók birtokainak elvétele: ingatlanszerzési tilalom, átengedésre kötelezés 2009. március 25.
Problémák a telepítés végrehajtása során • vallási kérdések: egyvallású telepek legyenek • földművelésügyi miniszter megígéri, de jelzi a problémákat • egyházak földhöz juttatása • egyházi célú ingatlanok kijelölése és ingyenes juttatása • ha kisebb ingatlanokról van szó, azok elvonása a földművelők elől nyugtalanságot keltene • kegyúri terhek • visszacsatolt területeken • a földreform során kegyurak birtokainak felosztása • Összes kegyúri váltságföldet egy tagban kijelölni? • Serédi: kezelés kevésbé ellenőrizhető, nagyobb kiadások • plébániai javadalmi földek igénybevétele házhelyek céljára • javadalmast tekintsék földművesnek • Csereterületként zsidóbirtokok? 2009. március 25.
Kérdések, következtetések • Egyházi birtok célvagyon jellegét hogyan lehet összeegyeztetni a szociális érzékenységgel? • nagybirtokok integritásának védelme, rossz gazdálkodás miatt is • bérbeadás gazdasági kockázatai • pápai enciklikákban kifejtett szociális szempontok • mezőgazdasági munkanélküliek többsége is katolikus • a hívektől vállal át terheket az egyházi birtok • mezőgazdasági nagyüzem versus kisüzem • nagybirtok elsőbbsége gazdaságtalan működés • óriási aránytalanságok az egyházi birtokok kategóriáján belül is • politikai alkufolyamat jellemzői • informális, háttéregyeztetések; Országgyűlés két házának szerepe • kommunikáció • szóban támogatják a reformokat a nagyjavadalmasok kedvezményeket akarnak kiharcolni • felekezeti szempontok 2009. március 25.