A nyelvi hasonlóság okai: Genetikai Areális Tipológiai Elemi Véletlen

1. A magyar nyelv finnugor rokonsága02-15-072. A nyelvek sokfélesége: nyelvcsaládok, nyelvcsoportok. Térbeli, időbeli és strukturális összefüggések

2. A nyelvi hasonlóság okai: • Genetikai • Areális • Tipológiai • Elemi • Véletlen

3. A nyelvi hasonlóság típusai: • 1. rokonságból eredő: (szókészlet: alapszókincs nyelvtani rendszer: anyagi és típusbeli egyezés) • 2. átvételből eredő (szókészlet: nem alapszókincs nyelvtani rendszer: típusbeli egyezés) • 3. tipológiai (szókészlet: nincs nyelvtani rendszer: típusbeli egyezés)

4. Nyelvrokonság-elméletek • 1.Mítikus magyarázatok • 2. Tudományos magyarázatok • August Schleicher (1821−1868) − családfaelmélet • Schleicher gondolatai Darwin nyomán: • Darwin tanai alkalmazhatók a nyelvtudományra (Darwin:„a leszármazás közössége azon rejtett kötelék, melyet a természetvizsgálók öntudatlanul is kerestek…”) • a nyelv természeti organizmus, a nyelv fejlődésébe az emberi akaratnak nincs beleszólása, • nem volt egyetlen ősnyelv (korábban Európában a hébert − a Biblia nyelvét − tartották minden nyelvek ősének), • az eltérő nyelvi jelenségek külső körülmények hatására jönnek létre, • két rokon nyelv annál régebben vált el egymástól, minél nagyobb köztük a nyelvi távolság, • az egyes nyelvcsaládok közös ősnyelve, az alapnyelv valóban létező, beszélt nyelv volt.

5. Johannes Schmidt − hullámelmélet • : „Egy kép teheti érzékletessé ezeket a bonyolult viszonyokat. Képzeljük el magunknak a nyelvet mint egy vizet lapos tükörrel; ez úgy kerül mozgásba, hogy különböző helyeken hullámközpontok képződnek, amelyeknek rendszere, a bennük ható kisebb vagy nagyobb erők intenzivitásának mértéke szerint keresztezi egymást.” • Schmidt elméletének fő vonásai: • Az egyes indoeurópai nyelvi alcsoportok között vannak átmeneti nyelvek, illetve alcsoportok. ez ellentmond a családfának, mert azon modell szerint, ha az ágak szétválnak, utána már nincs kapcsolat köztük. • El kell vetnünk a másodlagos, köztes alapnyelvek feltételezését. • Az alapnyelv már nyelvjárásokban létezett. • A kikövetkeztetett nyelvi alakok egyidejűsége nem állapítható meg → az alapnyelvnek nemcsak nyelvjárásai, hanem története is volt. • Az alapnyelv fikció, nem történeti valóság.

6. Hugo Schuchardt (1842−1927) − szivárványelmélet • Schuchardt elméletének fő vonásai: • A földrajzilag egymáshoz közelálló nyelvek annál jobban keverednek, minél nagyobb köztük a nyelvi hasonlóság. • Sohasem létezett egységes spanyol, francia vagy pl. lombard nyelv, ezért nem tételezhetjük fel, hogy a latin feloszlott spanyolra, franciára stb., s azok tovább osztódtak. Tehát a „román” nyelvek fejlődése és kialakulása nem írható le a családfamodell segítségével. • Schuchardt a valóság sokfélesége mellett érvelt, arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenségek nem osztályozhatók egyértelműen „A román nyelvek egész területe fehér volt, amely különböző árnyalatokon, átmeneteken keresztül felvette a szivárvány összes színeit, ahogy a fehér szín is felbomlik összetevőire. Ha Dél-Olaszországból elindulnánk, eljuthatunk úgy Észak-Franciaországba, hogy sohasem érintünk két olyan szomszédos falut, amelyek egymást nem értenék. A szivárvány színei is ugrás nélkül mennek át egymásba.”

7. Nyelvtípusok izoláló (elszigetelő) pl. kínai vo ka ni ’én nézlek téged’ ni ka vo ’te nézel engem’ csungo kuo ’közép-ország (birodalom)’ kuo csung ’az ország (birodalom) közepe’ északi-kínai (pekingi) mā ’anya, öregasszony’,’len; juta’,’ló’, ’átkoz’

8. flektáló (hajlító) • pl. angol foot ’láb’, feet ’lábak’ • (to) sing ’énekelni’, sang ’énekelt’ (egyszerű múlt idő), sung ’énekelt’ (befejezett melléknévi igenév), song ’ének’

9. agglutináló (ragozó) • pl. finn talo-ssa ’ház-ban’, metsä-ssä ’erdő-ben’, talo-ssa-ni ’ház-am-ban’ • török kardeš-ler-imiz-den ’fivéreinktől’

10. poliszintetikus vagy inkorporáló (bekebelező) • pl. grönlandi eszkimó qasuiisagwigsagsingitluinagnagpuq ’vki végleg képtelen volt pihenőhelyet találni’ • qasu- ’fáradtnak lenni’ + iiq ’nem lenni’ + saq ’okozni vmit’ + wikhelyképző-elem + si ’találni’ + ngit ’nem’ + luinaq ’teljesen’ + naq ’vki’ + puq személyre utaló igei végződés • eszkimó illujuaraalummuuttuviniugaluaqpungalittauq ’de én is egyike vagyok azoknak, akik még a nagyon nagy házhoz mentek el • középső alaszkai jupik: keluqvaareniggem enlillruyukluci ’Azt hittem, hogy a házaidat a parttól távolabb építetted (de látom, hogy közel vannak a parthoz).’ • nyivh: pəi-mu-meń-vo-ńivχ (repül-csónak-kormánylapát-vesz-ember)

11. Areális csoportosítás • N. S. Trubetzkoy (1923), R. Jakobson • Sprachbund ’nyelvszövetség’ • „Az a szoros kapcsolat, amely a szomszédos nyelvek között eredetüktől függetlenül kialakul, s bennük számos szintaktikai, morfológiai és fonetikai egyezést hoz létre.” • Izoglosszákkal jellemezhető

12. Európa nyelveinek areális csoportosítása (Décsy Gyula) • SAE („Standard Average European”) (né, fr, ang, ol, or) • Litorális nyelvek (holland, sp., baszk, port., máltai) • Szigetnyelvek (lux., réto-r., szorb, gagauz) • Diaszpora nyelvek (jiddis, cigány, örmény, ladin, karaim) • Viking szövetség (norv., sv., dán, izl., kelta ny-ek, fi., lp., vepsze) • Pejpusz-csoport (észt, vót, lív, lett) • Rokitno-csoport (le., litv., bel., ukr., kasub) • Balkáni szövetség (ro., bolg., mac., alb., gr., tr., mold.) • Kámai szövetség (csuv., tat., bask., kalm., md., mari, udm., komi, nyeny.) • Dunai nyelvszövetség (cseh, szl., ma., szlov., szerb, horv. – [né]) • + • (11) nyugat-szibériai nyelvi area (szam [nyeny., eny., ngan., szelk.], obi-ugor [hanti, manysi], , ket, jukagír, jakut, dolgán, tunguz stb.)