„Versenyelőnyök, fenntarthatóság: elmélet és gyakorlat” c. Tudományos konferencia, Eger, 2009.

1. „Versenyelőnyök, fenntarthatóság:elmélet és gyakorlat” c.Tudományos konferencia, Eger, 2009. A „munkahelytelen” növekedés (jobless growth) módszertani megközelítései Előadó: Máté Domicián Ph.D hallgató (Debreceni Egyetem) domician.mate@econ.unideb.hu

2. Tartalom • Kutatási téma rövid felvázolása • Empirikus „bizonyítékok” keresése • Releváns elméleti magyarázatok, ill. teóriák • Lehetséges jövőbeni kutatási irányok

3. Kutatási téma A munkapiac • A munkapiaci tökéletlenségek • A munkapiaci tökéletlenségek szerepe az ún. „munkahelytelen” növekedésben

4. Az Okun-i posztulátum (1962) ,ahol uta (a t-eik időpontban vett) munkanélküliségi ráta, és yt a GDP logaritmusa, ut*-al jelezte a egyensúlyi értékeit és yt*-al a potenciális kibocsátást, valamint β-al az ún. okun-i koefficienst. minden egyes százalék, amennyivel a munkanélküliségi ráta növekszik az egyensúlyi szintjéhez képest, a reál GDP két százalékos csökkenésével jár együtt (Mankiw 2002).

5. Az okuni posztulátum tesztelése az EU-27 országokban, a 2000-2008-as időszakban.

6. Rövid távú „jobless recoveries”

7. Empirikus „bizonyítékok” keresése

8. Hipotézis I. Az utóbbi években úgy tűnik, hogy • a növekvő kibocsátás hatására keletkező megnövekedett munkapiaci kereslet igényeihez a foglalkoztatás egyre kevésbé képes alkalmazkodni, • valamint a munkanélküliség, illetve az inaktivitás sem annyira érzékeny a változásokhoz.

9. A gazdasági fejlődés (GDP %-ában) multiplikatív tényezőkre való bontása GDP = (GDP/Munkaórák száma) * (Munkaórák száma/Foglalkoztatottak) * (Foglalkoztatottak/Aktív korúak) * (Aktív korúak/Népesség)* (Népesség) ln(GDP/Népesség) = ln(GDP/Munkaórák száma) + ln(Munkaórák száma/Foglalkoztatottak) + ln(Foglalkoztatottak/Aktív korúak) + ln(Aktív korúak/Népesség) A kibocsátás (egy főre jutó %-os) változása = a termelékenység + a munkaórák számának + a foglalkoztatási és aktivitási ráták (%-os) változásával.

11. A kibocsátás részekre bontása (growth accounting)

12. A kibocsátás részekre bontása az 1990-2004 közötti időszakban az átlagos rátákkal számolva OECD (16) országokban

13. Folytatás következik… Vizsgálandó(k): kointegráltság, egységgyök tesztek, hibakorrekció (alkalmazkodási sebesség), endogenitás, Granger (okság) tesztek.

14. Elméletek teóriák I. A munkahelytelen növekedés okai hosszabb távon • Az állami túlfoglalkoztatás torzító hatása a munkaerőpiacon • A szektorális változások (sectoral shifts) szerepe a foglalkoztatásban • Termelékenység elmozdulásai: [Fagerberg, 2000], [Timmer–Szirmai, 2000] • Fiskális tényezők szerepe: [Loo, 1998], [Onaran, 2008] • Schumpeteri kreatív rombolás: [Li et all., 2007]

16. Az aggregált munkapiaci termelékenység dekomponálása* Termelékenység = (GVA: Bruttó Hozzáadott Érték / foglalkoztatottak száma ahol, LP: a munkapiac termelékenysége, T: az i-edik iparág összesítése, by: a bázis időpont, fy: a végső időpont, Si: az i-edik szektor foglalkoztatási megoszlása. *[Peneder, 2oo2]

17. A strukturális veszteség és nyereség hipotézisei , , (6) A strukturális nyereség hipotézisének képlete: Az általában erőteljesen tőke-intenzív, és magas termelékenységű iparágak több munkapiaci erőforrást vonzanak. A foglalkoztatás az alacsonyabból a magasabb termelékenységű iparágak felé tolódik. A strukturális veszteség hipotézisének képlete: Ha az adott ágazat nem képes a gyors munkapiaci termelékenységet fenntartani a teljes foglalkoztatásból való részesedésben, így a munkaerő áramlása az alacsonyabb felé megfordulhat.

18. Forrás: [O’Mahoney– van Ark, 2oo3]

19. A termelékenység részekre bontása az (EU-15) országokban a klasszikus módszerrel

20. Az átlagos éves (hagyományos szektorális) termelékenység (rij) és foglalkoztatás trendszerű változásai a vizsgált időszakban (1990-2oo3) az EU-15 országokban

21. Az átlagos éves (képzettségek szerinti szektorális) termelékenység dinamikus változásai

22. Elméletek teóriák II. A munkahelytelen növekedés okai hosszabb távon • A fiskális expanzió beruházási és munkaerőt kiszorító hatásai A fiskális politika meglazulásának beruházási következményei: [Boeri–Garibaldi, 2004]. • A kamatlábak emelkedése • A befektetői bizalom megrendülése A közszféra kiszorító hatása a magánszektorban: [Algan et al., 2002]. • A termékek és a munkatényező helyettesíthetősége • A munkavállalói „hozadékok” közötti különbségek (bérdifferencia, munkahelyi körülmények, transzparencia és visszaélések) • A közkiadások megnövekedése (Wagner törvény)

23. Hipotézis II. Az állam piactorzító hatásai megnyilvánulhatnak : • a foglalkoztatásban állandósult szektorális változásokban, • a fiskális expanzió következtében létrejövő befektetői bizalmatlanságban, • a köz- és magánszféra közötti kiszorító hatásban, illetve az aránytalan bérnövekedési különbségeiben, amelyek külön-külön a munkatényező és a kibocsátás meglazult kapcsolatában releváns szerepet játszhatnak.

24. Elméletek teóriák III. A munkahelytelen növekedés okai hosszabb távon • A munkapiaci intézmények szerepe • Piaci tökéletlenségek és az intézmények [North, 1991]. • Országok közötti eltérések [Nickell,1997]. • Endogén növekedéselmélet [Baro–Sala-i-Martin, 1999]. • Eltérő intézményi környezet hatásai [Blanchard–Wolfers, 2000]. Koherens intézmények: munkanélküli támogatások, szakszervezeti lefedettség, a béralku, aktív munkaerő piaci politikák stb. szerepe.

25. Hipotézis III. Bizonyos munkapiaci intézmények és az interakcióik hatására • a gazdasági növekedés közvetett hatásaiból a munkapiaci szereplők nem részesedhetnek a fejlődéssel indokolható mértékben.

26. Jövőbeni kutatási irányok • További elméleti megalapozás • Empirikus vizsgálatok • Az intézmények szerepének vizsgálata • Módszertani „dilemmák”

27. Felhasznált irodalom • ALGAN, Y. – Pierre CAHUC, P. – ZYBERBERG, A. [2002]: Public Employment and Labor Market Performances, Economic Policy, pp. 1-65. • BARRO, R. J. – SALA-i-MARTIN, X. [2003]: Economic Growth, The MIT Press, 2nd Edition London. • BLANCHARD, O. – WOLFERS, J.[2000]: The Role of Shocks and Institutions in the Rise of the European Unemployment: The Aggregate Evidence, NBER (National Bureau of Economic Research) Working Papers 7282. • BOERI, T. – GARIBALDI, P. [2004]: Labour Market Performance in TransitionEconomies: A Macroeconomic Perspective, Background Paper for Enhancing Job Opportunities: Eastern Europe and the Former Soviet Union, World Bank, Washington, DC. • FAGERBERG, J. [2000]: TechnologicalProgress, Structural Change and Productivity Growth: a Comparative Study. Structural Change and Economic Dynamics, Vol. 4., pp. 393–412.

28. Felhasznált irodalom • LI, Q, – WALSH, P. P. – WHELAN, C. [2007]: Jobless Growth through Creative Destruction: Ireland’s Industrial Development Path 1972–2003, IZA 3211. • LOO. I. D. [1998]: Fables of Faubus?, Testing the Sectoral Shift Hypothesis in the Netherlands, Using a Simplified Kalman Filter Model1, MERIT, • NICKELL, S. – LAYARD, R. [1999]: Labor Market Institutions and Economic Performance. Handbook of Labour Economics, 3: pp. 3029–3081, • NORTH, D. C. [1991]: Institutions. Journal of Economic Perspectives, Vol. 5., pp. 97–112. • OKUN, A.M. [1962]: Potential GNP: It’s Measurement and Significance. American Statistical Association. Proceedings of the Business and Economics Statistics Section. pp. 98–104. • ONARAN, Ö [2008]: Jobless Growth in the Central and Eastern European Countries, Political Economic Research Institute, Working Paper 165, Amherst.

29. Felhasznált irodalom • PENEDER, M. [2002]: StructuralChange and AggregateGrowth. WIFO WorkingPapers, Vol. 182., Vienna. • SAKATA, K. [2002]: Sectoral Shifts and Cyclical Unemployment in Japan, Journal of the Japanese and International Economies, Vol. 16, pp. 227–252. • TIMMER, M. – SZIRMAI, A. [2000]: ProductivityGrowthinAsianManufacturing: thestructuralbonushypothesisexamined.StructuralChange and Economic Dynamics, Vol, 4. pp. 371–392.

30. Köszönöm a figyelmet.