Egészségpolitika

1. Egészségpolitika

2. Az orvostudományok fejlődése az empirikus korszaktól a tudományos egészségpolitika korszakáig

5. Az orvostudományok fejlődése az empirikus korszaktól a tudományos egészségpolitika korszakáig

8. Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZKazah Közt.–1978 Szeptember 12. I. Az egészség alapvető emberi jog. II. Az egészségügyi rendszerekben tapasztalható egyenlőtlenségek - a fejlett és a fejlődő országok között, de országokon belül is – elfogadhatatlanok. III. Az egészség mindenki számára teljes mértékben elérhető legyen, valamint hogy a fejlődő és fejlett országok közötti egészségi állapotbeli különbségek csökkenjenek.

9. Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZKazah Közt.–1978 Szeptember 12. IV. Az embereknek joguk és kötelességük, hogy egyénileg és közösségileg is részt vegyenek a számukra nyújtott egészségügyi ellátás tervezésében és megvalósításában. V. A kormányok, nemzetközi szervezetek és az emberiség egészének egyik fő társadalmi feladata az elkövetkező évtizedekben, hogy 2000-re minden ember olyan egészségi állapotba kerüljön, amely társadalmilag és gazdaságilag is termékeny életet tesz lehetővé számukra.

10. Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZKazah Közt.–1978 Szeptember 12. VI. Az egészségügyi alapellátás olyan betegellátási forma, amely könynyen megvalósítható, tudományosan megalapozott és társadalmilag elfogadható módszereket, technológiákat használ. Az egyének, családok és közösségek számára az alapellátás a nemzeti egészségügyi rendszerrel való érintkezés első pontja, a folytatódó ellátás első eleme, amelynek ezért a lehető legközelebb kell lennie azon helyszínekhez, ahol az emberek élnek és dolgoznak.

11. Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZKazah Közt.–1978 Szeptember 12. VII. 1. vonatkozó társadalomtudományi, orvos-biológiai és egészségügyi igazgatási kutatásokra és népegészségügyi tapasztalatokra épül. 2.A céljai között szerepel a közösség fő egészségproblémáinak megoldása azáltal, hogy megfelelő egészségfejlesztési, betegségmegelőzési, gyógyító és rehabilitációs szolgáltatásokat nyújt.

12. Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZKazah Közt.–1978 Szeptember 12. VII. 3. biztosítja legalább a következőket: elősegíti az élelmiszerellátást és a megfelelő táplálkozást; a biztonságos vízellátást; előmozdítja az alapvető higiénét; az anya- és csecsemővédelmet, beleértve a családtervezést és a fertőző betegségek elleni védőoltásokat.

13. Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZKazah Közt.–1978 Szeptember 12. VII. 4. Az egészségügy mellett bevonja az összes, a nemzeti és közösségi fejlődésben érintett szektort. 5. Megfelelő oktatás révén - képessé teszi az egyéneket és közösségeket az alapellátás tervezésében, szervezésében, működtetésében és ellenőrzésében való részvételre.

14. Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZKazah Közt.–1978 Szeptember 12. VII. 6. fenntartását egységesített, jól működő és egymást kölcsönösen támogató betegirányítási rendszereknek kell biztosítaniuk, amelyek a mindenki számára elérhető komplex egészségügyi ellátás fokozatos javulását eredményezik

15. Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZKazah Közt.–1978 Szeptember 12. VIII. Minden kormánynak olyan nemzeti irányelveket, stratégiát és cselekvési tervet kell kidolgoznia, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi alapellátás létrehozását és fenntartását. IX. A közösségi szellem jegyében minden országnak együtt kell működnie annak érdekében, hogy az egészségügyi alapellátás minden ember számára biztosítható legyen.

16. Ottawa-i (Kanada) CHARTA, 1986. november 17-21. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG JELENTI: • Az egészséget szolgáló közpolitikákat • Kedvező környezet kialakítását • A közösség tevékenységének erősítését • Az egyéni képességek fejlesztését • Az egészségügyi ellátás átszervezését • Lépés a jövőbe

17. Ottawa-i (Kanada) CHARTA, 1986. november 17-21. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége.

18. Ottawa-i (Kanada) CHARTA, 1986. november 17-21. AZ EGÉSZSÉG ELŐFELTÉTELEI Az egészség alapfeltételei és forrásai: béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. Az egészség tökéletesítésének ezen alapvető előfeltételek alkotta, biztos alapon kell nyugodnia.

19. Ottawa-i (Kanada) CHARTA, 1986. november 17-21. Propagálni A jó egészség alapvető forrása a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődésnek, és fontos dimenziója az élet minőségének. A politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, környezeti, viselkedési és biológiai tényezők mind az egészség javára vagy kárára lehetnek. Az egészségfejlesztési tevékenységek célja ezeknek a feltételeknek a kedvezővé tétele az egészség érdekében kifejtett propaganda révén.

20. Ottawa-i (Kanada) CHARTA, 1986. november 17-21. Módot adni Az egészségfejlesztés központi célja az egyenlőség elérése az egészségben. Az egészségfejlesztési tevékenységek az egészségi állapotban mutatkozó jelenlegi különbségek csökkentését, az egyenlő lehetőségek és erőforrások biztosítását célozzák, amelyek módot adnak az embereknek arra, hogy legteljesebb egészségi potenciáljukat valósíthassák meg. Beletartoznak ebbe az egészség szempontjából kedvező környezet nyújtotta biztos alapok, az információk hozzáférhetősége, továbbá az egészséges választást lehetővé tévő képességek és lehetőségek kialakítása. Az emberek nem képesek elérni legteljesebb egészségi potenciáljukat, hacsak nem tudják ellenőrzésük alá vonni azokat a dolgokat, amelyek az egészségüket meghatározzák. Ennek egyformán kell vonatkoznia a nőkre és a férfiakra.

21. Ottawa-i (Kanada) CHARTA, 1986. november 17-21. Közvetíteni Az egészségügyi ágazat önmagában nem tudja biztosítani ezeket az előfeltételeket és kilátásokat az egészség számára. Ennél is fontosabb azonban, hogy az egészségfejlesztés összehangolt tevékenységet követel valamennyi érdekelttől: kormányoktól, egészségügyi és más szociális, gazdasági ágazatoktól, nem kormányzati és önkéntes szervezetektől, helyi hatóságoktól, az ipartól és a tömegtájékoztatástól. Az emberek az élet minden területéről részt vesznek ebben mint egyének, családok és közösségek. A szakmai és társadalmi csoportosulásoknak, továbbá az egészségügyi dolgozóknak különleges felelőssége, hogy közvetítsenek a társadalom érdekcsoportjai között az egészség előmozdítása érdekében. Az egészségfejlesztési stratégiákat és programokat az egyes országok és régiók helyi igényeihez és lehetőségeihez kell igazítani, azoknak figyelembekellvenniükazeltérőtársadalmi,kulturálisésgazdaságirendszereket.

22. DZSAKARTAI NYILATKOZATEgészségmegőrzés a XXI. században- 1997 július– • Az egészségmegőrzés prioritásai a XXI. században • 1. A társadalmi felelősségtudat fejlesztése az egészség érdekében • 2. Az egészségfejlesztést célzó beruházások növelése • 3. Az egészség érdekét szolgáló partneri kapcsolatok megszilárdítása és kiterjesztése • 4. A közösségi kapacitások fejlesztése és az egyén megerősítése • 5. Az egészségfejlesztés infrastruktúrájának biztosítása

23. ÖTÖDIK GLOBÁLIS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIAMexikóváros, 2000. június 5 .Egészségfejlesztés: az egyenlőtlenségek megszüntetése

24. Az alábbi akciókat támogatjuk/írjukalá: A. Az egészségfejlesztés alapvető prioritásként történő feltüntetése a helyi, nemzeti és nemzetközi politikai döntésekben és programokban. B. Vezető szerep betöltése az összes szektor és a civil társadalom aktív részvételének biztosításában az olyan egészségfejlesztő akciókban, amelyek az egészség érdekében történő társulásokat kívánják megerősíteni és kiterjeszteni. C. Országos szintű egészségfejlesztési tervek és akciók kidolgozásának támogatása a WHO és partnerei e területen szerzett tapasztalatára támaszkodva, amennyiben szükséges.

25. • az egészségügyi prioritások azonosítását, és az ezek megvalósítását célul tűző, egészséget támogató közpolitika és programok megvalósítását; • a kutatás támogatását, ami kiválasztott prioritások mentén fejleszti a tudást; • pénzügyi és működési források mozgósítását az országos akciók fejlesztéséhez, végrehajtásához, monitorozásához és értékeléséhez szükséges emberi és intézményi kapacitás kiépítése érdekében.

26. D. Az egészségfejlesztéssel foglalkozó nemzeti és nemzetközi hálózatok munkájának elősegítését. E. Annak támogatását, hogy az ENSZ szervei a napirendjükön szereplő fejlesztések egészségre gyakorolt hatásáért felelősséggel tartozzanak. F. A WHO főigazgatójának értesítését, hogy készítsen helyzetjelentést a fenti akciók végrehajtásáról a WHO Végrehajtó Tanácsa (Executive Board) 107. ülésére.

27. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1981-ben jelentette meg az alapvető betegjogokat is összefoglaló lisszaboni deklarációját. (WORLD MEDICAL ASSOCIATION) • a beteg szabadon választhasson orvost, • a betegnek joga van ahhoz, hogy megfelelő tájékoztatás után bizonyos kezelések elvégzését elfogadja vagy elutasítsa, • a beteg elvárhatja orvosától, hogy minden orvosi és személyes adatát titkosan kezelje, • a betegnek joga van az emberhez méltó halálhoz, • a betegnek joga van a lelki vagy morális vigaszhoz, de el is utasíthatja azt.

28. A betegjogok európai nyilatkozata1992 • Főbb fejezetek: 1. Az emberek jogai és értékek az orvosi ellátásban 2. A betegek felvilágosítása 3. A beteg beleegyezése 4. Hihetőség, bizalom és magánélet 5. Kezelés és gondozás 6. A nyilatkozat határozatainak alkalmazási módszerei

29. 2oo7 Betegjogok Európai Chartája

31. LegeadrepturilorpacientuluiLegea nr. 46 din 21/01/2003- PublicatăînMonitorulOficial, Partea 1 nr. 51 din 29/01/2003 - Capitolul I. Dispoziţiigenerale Art. 1.Însensulprezenteilegi: a).prinpacient se înţelegepersoanasănătoasăsaubolnavă care utilizeazăserviciile de sănătate; b).prindiscriminare se înţelegedistincţia care se face întrepersoaneaflateînsituaţiisimilarepebazarasei, sexului, vârstei, apartenenţeietnice, originiinaţionalesausociale, religiei, opţiunilorpoliticesauantipatieipersonale; c).prinîngrijiri de sănătate se înţelegserviciilemedicale, serviciilecomunitareşiserviciileconexeactului medical;

32. Törvény a páciens jogairól. 46- os számú törvényRománia Hivatalos Közlönye I rész, 37/ 2oo3. szám. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. szakasz – A jelen törvény értelmében: a) páciens alatt az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevő egészséges vagy beteg személy értendő b) diszkrimináció alatt a hasonló helyzetben található személyek közötti, fajra, nemre, életkorra, etnikai hovatartozásra, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vallásra, politikai opcióra vagy személyes ellenszenvre alapuló megkülönböztetés értendő c) egészségügyi gondozás alatt az orvosi szolgáltatésok, a kommunitáris szolgáltatások és az orvosi aktussal összefüggő szolgáltatások értendők

33. I. Fejezet Általános rendelkezések d) orvosi beavatkozás alatt bármely megelőző diagnosztizálás, gyógykezelés vagy rehabilitáció célú vizsgálat, kezelés vagy más orvosi aktus értendő e) végső gondozás alatt a valamely páciensnek a rendelkezésére álló kezelési eszközökkel akkor nyújtott gondozás értendő, amikor többé nincs lehetőség a betegségi állapot sorsszerű prognózisának javulására, valamint az elhalálozás közeledtekor nyújtott gondozás. 2.szakasz – a pácienseknek joguk van a társadalom rendelkezésére álló legjobb minőségű orvosi gondozásra, a humán, pénzügyi és anyagi erőforrásoknak megfelelően. 3.szakasz – A páciensnak joga van arra, hogy személyének kijáró tiszteletben részesítsék, mindennemű diszkrimináció nélkül.

35. II. FejezetA páciensnek joga van az orvosi információhoz 4. szakasz – A páciensnek joga van arra, hogy tájékoztassák a rendelkezésre álló orvosi szolgáltatásokról és azok igénybevételének módozatáról. 5.szakasz – (1) A páciensnek joga van arra, hogy tájékoztassák az egészségügyi szolgáltatásnyújtók azonosságáról és státusáról. (2) A beutalt páciensnek joga van arra, hogy tájékoztassák azon szabályokról és szokásokról, amelyeket be kell tartania a kórházi kezelése időtartama alatt.

36. II. FejezetA páciensnek joga van az orvosi információhoz 6. szakasz. – A páciensnek joga van arra, hogy tájékoztassák egészségi állapotáról, a javasolt orvosi beavatkozásokról, minden egyes eljárás potenciális kockázatairól, a javasolt eljárások alternatíváiról, a kezelés el nem végzését és az orvosi ajánlások be enm tartását is ideértve, valamint a diagnózisra és prognózisra vonatkozó adatokról. 7. szakasz. – A páciensnek joga van eldönteni, óhajt-e tájékoztatást, ha az orvos által bemutatott információk szenvedést okoznának neki.

37. II. FejezetA páciensnek joga van az orvosi információhoz 8.szakasz – Az információk tiszteletteljes és világos nyelvezettel közlendők a pácienssel, a szakterminológia minimálisra szorításával:, amennyiben a páciens nem ismeri a román nyelvet, az információk anyanyelvén közlendők, illetve az általa ismert nyelven vagy, az esetnek megfelelően, más kommunikációs eszköz keresendő. 9.szakasz. – A páciens jogosult kifejezetten kérni, hogy ne tájékoztassák, és hogy egy általa kiválasztott más személyt tájékoztassanak helyette. 1o. szakasz. – A páciens rokonai és barátai tájékoztathatók a vizsgálatok alakulásáról, a diagnózisról és a kezelésről, a páciens beleegyezésével. 11.szakasz. – A páciensnek joga van más orvosi véleményt is kérni és elnyerni. 12.szakasz. – A páciensnek joga van a kórházból való kiutaláskor írásos összefoglalást kérni és kapni az elvégzett vizsgálatokról, a diagnózisról, a kórházi beutalás időtartama alatt nyújtott kezelésről és gondozásról.

38. vhjghjvhj

39. III. FejezetA páciens beleegyezése az orvosi beavatkozásba 13.szakasz – A páciensnek joga van valamely orvosi beavatkozást elutasítani vagy leállítani, írásban vállalva a felelősséget döntéséért, az orvosi aktus elutasításának vagy leállításának következményeit meg kell magyarázni a páciensnek. 14. szakasz. – Amennyiben a páciensnek nincs lehetősége akaratát kifejezni, de sürgős orvosi beavatkozás szükséges, az orvosi személyzetnek joga van a páciens beleegyezésére következtetni annak valamely előzetes akaratnyilvánításából. 15. szakasz. – Amennyiben a páciens sürgős orvosi beavatkozásban részesítendő, törvényes képviselőjének beleegyezése már nem szükséges. 16. szakasz. – Amennyiben kikérik törvényes képviselőjének beleegyezését, a páciens felfogóképessége nyújtotta lehetőségeihez mérten bevonandó a döntési folyamatba.

40. III. FejezetA páciens beleegyezése az orvosi beavatkozásba 17. szakasz. – (1) Amennyiben az orvosi szolgáltatásnyújtók úgy vélik, hogy a beavatkozás a páciens érdekeit szolgálja, annak törvényes képviselője pedig megtagadja beleegyezését, a döntéshozatal szakmai döntőbizottságra hárítandó. (2) A szakmai döntőbizottság három orvosból áll a kórházba utalt páciensek esetében és két orvosból a járóbetegek esetében. 18. szakasz – A páciens beleegyezése kötelező a testéből származó azon összes biológiai termék gyűjtése, megőrzése, használata tekintetében, amely a diagnózis vagy az általa elfogadott kezelés megállapításának célját szolgálja.

41. III. FejezetA páciens beleegyezése az orvosi beavatkozásba 19.szakasz. - A páciens beleegyezése kötelező a kórházi orvosi oktatásban, és a tudományos oktatásban való részvétele esetében. Tudományos kutatási célokra nem vehetők igénybe az akaratuk kifejezésére képtelen személyek, kivéve a törvényes képviselő nyújtotta beleegyezés esetét, és ha a kutatás a páciens érdekeit szolgálja. 2o. szakasz. – A páciens beleegyezése nélkül nem fényképezhető vagy filmezhető valamely egészségügyi egység keretében, azon esetek kivételével, amikor a képek a diagnózishoz vagy a kezeléshez és valamely orvosi vétkesség gyanújának elkerüléséhez szükségesek.

43. IV.FejezetA páciens joga az információk bizalmasságához és magánéletéhez 21. szakasz. – A páciens állapotára, a vizsgálatok eredményeire, a diagnózisra, a prognózisra, a kezelésre vonatkozó információk, valamint a személyes adatok bizalmasak, a páciens elhalálozása után is. 22.szakasz. – A bizalmas információk csakis a páciens explicit beleegyezésének feltételével tárhatók fel, vagy a törvény kifejezett kérésére. 23. szakasz. – Amennyiben az információk a páciens kezelésében résztvevő más engedélyezett orvosi szolgáltatásnyújtók számára szükségesek, a beleegyezés megadása többé nem kötelező.

44. IV.FejezetA páciens joga az információk bizalmasságához és magánéletéhez 24.szakasz. – A páciens hozzáférhet személyes orvosi adataihoz. 25. szakasz. – (1) A páciens magán- és családi életébe való bármely beavatkozás tiltott, azon esetek kivételével, amikor a beavatkozás pozitívan befolyásolja a diagnózist, a kezelést vagy a gondozást, és csakis a páciens beelegyezésével. (2) Kivételnek tekintendők azok az esetek, amikor a páciens veszélyt képez önmaga vagy a közegészség számára.

46. V. FejezetA páciens jogai a szaporodás területén 26. szakasz. – Amennyiben a terhesség az anya életét fenyegető súlyos és azonnali kockázattényezőt képez, a nő életéhez való joga jut érvényre. 27.szakasz. – A páciensnek diszkriminációmentesen joga van a normális nemi élethez és az egészséges szaporodáshoz szükséges információkhoz, neveléshez és szolgáltatásokhoz. 28. szakasz. – (1) A nő gyermekszülésre vagy nem szülésre vonatkozó döntéshozatali joga garantált, a 26. szakaszban említett eset kivételével. (2) A páciensnek joga van arra, hogy az egészségügyi szolgáltatások révén kiválassza az egészséges szaporodásra vonatkozó legbiztosabb módszereket. (3) Bármely páciensnek joga van hatékony és kockázatmentes családtervezési módszerekre.

47. VI. FejezetA páciens orvosi kezeléséhez és gondozásához való joga 29. szakasz. – (1) Amennyiben korlátozott számban rendelkezésre álló bizonyos kezeléstípusok tekintetében a szolgáltatók kötelesek a páciensek kiválogatásához folyamodni, a kiválogatás csakis orvosi kritériumok alapján végzendő. (2) A páciensek bizonyos kezeléstípusokra való kiválogatására vonatkozó kritériumok az Egészség- és Családügyi Minisztérium által dolgozandók ki, a jelen törvény hatályba lépése időpontjától számított 3o napos határidőn belül, és a közönség tudomására hozandók. 3o. szakasz. - (1) A páciens csakis akkor vethető alá orvosi bevatkozásnak, ha léteznek a szükséges ellátmányozási feltételek és akkreditált személyzet. (2) Az (1) bekezdés előírásai alól kivételezettek az extrém helyzetekben bekövetkezett sürgősségi esetek.

48. VI. FejezetA páciens orvosi kezeléséhez és gondozásához való joga 31. szakasz. – A páciens végső gondozásra jogosult, hogy méltóságteljesen halhasson meg. 32. szakasz. – A páciens a család, a barátok támogatásában, lelki és anyagi támaszban és tanácsokban részesülhet az orvosi gondozás egész folyamán. A páciens kérésére, a lehetőségekhez mérten, a családhoz minél közelebb álló gondozási és kezelési környezet teremtendő 33.szakasz.- A beutalt páciens jogosult a kórházon kívüli valamely akkreditált orvos nyújtotta orvosi szolgáltatásra is.

49. VI. FejezetA páciens orvosi kezeléséhez és gondozásához való joga 34.szakasz. – (1) Az egészségügyi egységekben tevékenykedő orvosi vagy nem orvosi személyzet nem jogosult a pácienst semmiféle nyomásnak alávetni abból a célból, hogy olyan megjutalmazási módozatokra bírja rá azt, amelyek eltérnek az illető egység keretében alkalmazandó törvényes fizetési szabályzásokkal előírtaktól. (2) A páciens a törvény betartásával ajánlhat pótlólagos fizetést vagy adományokat az alkalmazottaknak vagy a gondozása színhelyéül szolgáló egységnek. 35. szakasz. – (1) A páciens az egészségi állapotának javulásáig vagy meggyógyulásáig jogosult folyamatos orvosi gondozásra.

50. VI. FejezetA páciens orvosi kezeléséhez és gondozásához való joga (2) Az orvosok középfokú káderek és a többi képzett személyzet nyújtotta gondozás folyamatossága a különböző, nyilvános és nem nyilvános, kórházi és járóbeteg-, szakorvosi vagy általános egészségügyi egységek közötti együttműködés és partnerség révén biztosítandó. A kórházból való kiutalás után a páciensek a rendelkezésre álló kommunitáris szolgáltatásokra jogosultak. 36.szakasz. – A páciens állandó programú sürgősségi gyógyellátásra, fogorvosi ellátásra és gyógyszerellátásra jogosult.