Vállalkozások a mezőgazdaságban Mezőgazdasági üzemtan

1. Vállalkozások amezőgazdaságbanMezőgazdasági üzemtan Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében

2. Üzemgazdaságtan A mezőgazdasági vállalkozások szervezésének és ökonómiájának tárgya az e tevékenységben működő szervezetek termelési és gazdasági folyamatainak racionális alakítása a környezetükhöz való aktív alkalmazkodás során. • Az ökonómia törvényei szerint vizsgáljuk: • a vállalkozás erőforrásait, • a gazdálkodási célokat, • a termelés gazdasági tényezőit, • a termékek értékesítését és a termelés jövedelmezőségét, • és a termelés fejlesztését.

3. Vállalkozások mezőgazdaságban Avállalkozásjövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység (termelés, szolgáltatás, kereskedelem),amelyben a vállalkozó befektetett munkájával és anyagi eszközeivel (erőforrásaival) kockázatot vállal Szervezeti céljának megfelelő formában valósulnak meg.

4. Üzem – vállalat - gazdaság A vállalkozások termelési és üzleti tevékenysége szervezeti egységeire az üzem és a vállalat elnevezést használjuk. Üzem: helyileg és technikailag összetartozó szervezet, amelyben az erőforrásokat a gazdálkodó vállalkozó tervszerű tevékenysége fogja össze és kombinálja javak előállítására. Lehet egy vállalat része, vagy önálló gazdálkodási egység, mint pl. egy családi gazdaság. Mezőgazdasági üzem:az a műszaki-gazdasági egység, amely egységes üzemvezetés alatt áll és mezőgazdasági terméket állít elő, ill.atermelési értékének 75 %-a agrártevékenységből származik.

5. Üzem – vállalat - gazdaság Vállalat:gazdasági, jogi és pénzügyi szempontból vett gazdálkodó szervezet. Rendszerint több – technikai értelemben vett – üzemből állhat, de lehetséges az egy üzemes (kis) vállalat is. Gazdaság: főként növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó önálló mezőgazdasági üzem, illetve vállalkozás hagyományos elnevezése

6. Üzem – vállalat - gazdaság A magyar vállalati struktúra igen változatos képet mutat. • A mezőgazdasági vállalat lehet: • egyéni vállalkozás (őstermelők, családi gazdaságok) • gazdasági társaságok, szövetkezetek • nem profitorientált szervezetek (közhasznú társaságok,tangazdaságok)

7. Belföldinek minősülő természetes személyek által,ellenérték fejében, jövedelemszerzés céljából,rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység. Egyéni vállalkozás • Minden gazdálkodó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat, azonban • többféle tevékenységet, több telephelyen folytathat. • A vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység • folytatásában. • Kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel, ezért egyidejűleg • nem lehet gazdásági társaság korlátlanul felelős tagja. • Képesítéshez kötött tevékenységet csak úgy folytathat, ha rendelkezik • az előírt végzettséggel.

8. Családi gazdaságok • Legfeljebb 300 ha nagyságú termőföld tulajdonával,haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család • valamennyi termőföldje és az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosításával, • legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdasági forma.

9. Családi gazdálkodó • A családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében kötelezettséget vállalhat, és jogokat szerezhet; • élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytat; • mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik (vagy ennek hiányában 3 éve igazolhatóan mg-i tevékenységet végez); legalább 3 éve a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság székhelyén van; • vagy vállalkozói igazolvány, vagy őstermelői igazolvány birtokában végzi a tevékenységet.

10. Mezőgazdasági őstermelő • Személyi jövedelem adó hatálya alá tartozó adójogi kategória. • Mg-i őstermelő az lehet, • aki betöltötte a 16. életévét, • rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, • és a saját gazdaságában élő állatot, tejet és tejipari termékeket,zöldségféléket, gyümölcsöt és diót, gabonafélék szemtermését állít elő. • Adózási szempontból őstermelő a családi gazdálkodó, és a nála • foglalkoztatott családtagja is. • Nem kell adót fizetnie a mg-i őstermelőnek, ha az ebből • származó bevétele nem éri el a 600.000 Ft-ot. Ha eléri, vagy • meghaladja, akkor ez is SZJA köteles jövedelemnek minősül. • Családi őstermelés. • Kistermelő, ha az éves bevétele nem haladja meg a 7 millió Ft-ot.

11. Egyéni gazdaságok Gazdaság típusok • Csak saját fogyasztásra termelő (51,3%) • A saját fogyasztáson felüli felesleget értékesítő (33,1%) • Elsősorban értékesítésre termelő (15,5%) • Mezőgazdasági szolgáltatást végző (0,1%) Forrás:A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban, 2007

12. Társas vállalkozások • A társasági törvény szerint alapíthatóak és működtethetőek. • Jogi személyiség nélküli társaságok • betéti társaság (Bt) • közkereseti társaság (Kkt) • Jogi személyiséggel rendelkező társaságok • egyesülés • közös vállalat • részvénytársaság (Rt) • korlátolt felelősségű társaság (Kft)

13. Közkereseti társaság • Személyegyesítő tárasság, vagyis két vagy több tag társulása gazdasági szerződés alapján. • Jellemzően alacsony tőkével és kis taglétszámmal működő, többnyire kisvállalkozások. • A közös gazdasági tevékenység folytatásához szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. • Sem a vagyoni hozzájárulás, sem pedig a minimum alapító tőke nincs meghatározva. • A kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a tagok.

14. Betéti társaság Olyan gazdasági társaság, ahol a társaság kötelezettségeiért legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan, míg a kültag felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott. Egyedül a tagok felelőssége, valamint a bel- és kültagok megkülönböztetése határolja el a Kkt-tól.

15. Részvénytársaság Előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. A részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékéig, vagy annak kibocsátási értékéig érvényes. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Alaptőke: 20 millió Ft. ZRt - NyRt

16. Korlátolt Felelősségű Társaság Előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A tagok kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetét erejéig érvényes, a társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A törzstőke minimális összege 500. 000 Ft. Nincs előírt taglétszám. Törzstőke – üzletrész.

17. Közös vállalat és egyesülés Közös vállalat:tőkeegyesítő jelleggel létesül, minimális vagyoni előírás nélkül. Közös gazdasági tevékenység folytatására és közös gazdasági érdekek előmozdítására alapítják. Egyesülés:koordinatív érdekképviseleti jellegű társasági forma. Alapításának célja a tagok gazdasági eredményességét elősegítő és összehangoló tevékenység. Tagjainak felelőssége egyetemleges és korlátlan.

18. Szövetkezet Szövetkezet: az alapszabályában meghatározott összegű részjegy tőkével alapított – a nyitott tagság és a vállalkozói tőke elvei szerint működő – jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. • alapításához minimum 5 fı szükséges, • célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, • szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése, • 1 tag – 1 szavazat, • horizontális – vertikális szövetkezetek, • típusa szerint lehet: mezőgazdasági, ipari, iskola, értékesítő-beszerző, pénzügyi, lakás