100 likes | 201 Views
A múlt megismerhetősége, mint a közérdekű és személyes adatok kapcsolódási pontjai Csink Lóránt főosztályvezető (KIM) egyetemi adjunktus (KRE) lorant.csink @ kim.gov.hu. Avtv. 2§ E törvény alkalmazása során:
E N D
A múlt megismerhetősége, mint a közérdekű és személyes adatok kapcsolódási pontjaiCsink Lórántfőosztályvezető (KIM)egyetemi adjunktus (KRE)lorant.csink@kim.gov.hu
Avtv. 2§ E törvény alkalmazása során: 1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet; 4. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől; szűkebb közérdekű adat Személyes adat és közérdekű adat viszonya
Alkotmány „legitim cél érdekében kivételt lehet tenni a személyes adatok védelme alól az általános megismerhetőség javára” 60/1994. (XII.24.) AB határozat tágabb közérdekű adat Személyes adat és közérdekű adat viszonya
5. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; Törvényi és nem alkotmányi kategória Avtv. módosítás közérdekből nyilvános adat
Közérdekű adat-e a közhatalmi szerv kezelésében lévő múlt rendszerre vonatkozó adat? A nyilvántartásban lévő, természetes személyekre vonatkozó adatokra kiterjed-e az Alkotmány 59 §-ának védelme? Átvilágítással összefüggésben kezelt, természetes személyekre vonatkozó adatok jellege
Átvilágítással összefüggésben kezelt, természetes személyekre vonatkozó adatok jellege
Mi a kiindulópont? Általános ismérv nincs, esetről esetre kell elbírálni Szempontok 1. Alk. 61.§ célja: állam átláthatósága 2. Alk. 61.§ tárgya: információ 3. Mennyire „értékes” az információ 4. A puszta információs érdek önmagában nem elegendő a személyes adatok védelmében való jog korlátozásához [36/2005. (X.5.) AB határozat] Nyilvánosság vagy magánszféra?
Személyes adatok védelmében való jog Múlt rendszer megismerése (közérdek) Átvilágítás alkotmányjogi megítélése
1. Közérdekből történő alapjog korlátozás súlya • 2. Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban tárolt adatok? • Ha pontatlan, kevésbé szolgálja a tárgyilagos megítélést • Van-e felülvizsgálati, pontosítási lehetőség? • 3. Elhunyt személyek személyiségi joga • Változik-e az alapjogi helyzet, ha a jogképesség megszűnt? • Alkotmányból ered-e a kegyeleti jog? Kérdések