A társadalombiztosításra és a családtámogatásra vonatkozó alapismeretek

1. A társadalombiztosításra és a családtámogatásra vonatkozó alapismeretek 1

2. A fontosabb jogszabályok 1 • 1997. évi LXXX. tv. a a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről • 195/1997. (XI. 5.) Korm. r. (az előző végrehajtásáról) • 1997. évi LXXXI. tv. a társadalombiztosítási nyugellátásról • 168/1997. (X. 6.) Korm. r. (az előző tv. végrehajtásáról) • 1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól • 217/1997. (XII. 1.) Korm. r. (az előző tv. végrehajtásáról) • 284/1997. (XII. 23.) Korm. r. a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról • 43/1999. (III. 3.) Korm. r. az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól 2

3. A fontosabb jogszabályok 2 9/1993. (IV. 2.) NM r. az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 1997. évi LXXXII. tv. a magánnyugdíjakról és a magánnyugdíjpénztárakról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 223/1998. (XII. 30.) Korm. r. (az előző végrehajtásáról) 3

4. Bevezetés: a szociális biztonsági rendszer 4

5. A szociális biztonsági rendszer = (ENSZ ILO, 1951) • a társadalom minden tagja számára biztosított • döntően, de nem kizárólag állami • védelem • ami a megélhetést biztosító jövedelem gazdasági vagy szociális okból bekövetkező csökkenése vagy megszűnése • pl. betegség, baleset, nyugdíjas kor elérése • esetén kompenzációt biztosít: • pénzbeli vagy természetbeni ellátások • adott feltétel esetén egészségügyi ellátások • gyermeknevelési költségek, stb. 5

6. A szociális biztonsági rendszerelemei • állami szociális ellátórendszerek • az egyéni/kisközösségi védelem intézményei • egyházi szociális gondoskodás 6

7. 1. Állami szociális ellátórendszerek a) társadalombiztosítás • jövedelem-újraelosztás: a munkát végzők kockázat-közösségén alapul, a jövedelemmel arányos befizetés, később részben befizetés-arányos juttatás b) szociális segélyezés • akinek nincs jövedelme, így tb-ellátásra sem jogosult: kiegészítés a minimumig c) alanyi jogon járó ellátások • állami bevételből, bizonyos élethelyzetben, mindenkinek egyformán 7

8. a) A társadalom-biztosítás Ismérvei: • a szociális biztonsági rendszer legtöbb személyre kiterjedő alrendszere • jogszabály által meghatározott • jövedelem-újraelosztáson alapul • a munkát végző személyek kötelező kockázatközössége 8

9. Elve: „újraelosztás” 1 • a tb alanyai – amíg erre képesek – befizetnek: • foglalkoztatók • foglalkoztatottak • munkavégzés esetén a befizetés kötelező • a hozzájárulás mértéke a keresettől függ • majd, amikor rászorulnak (a kockázati esemény bekövetkeztekor) automatikusan különböző ellátásokra lesznek jogosultak: • előre látható vagy • meghatározott kockázatok esetén • mindezt az állam garantálja • s önálló tb-szervezet intézi 9

10. „újraelosztás” 2 fontos: a társadalombiztosítás szolgáltatásai közül • a pénzbeliek: általában a befizetésekkel arányosak pl. nyugdíj • a természetbeliek közül az egészségügyi ellátások: mindenkire nézve azonos tartalmúak 10

11. b) A szociális segélyezés Az Európa Tanács Európai Szociális Chartája: • pénzbeli/természetbeni juttatás • a minimum-megélhetéshez elegendő • azok számára, akiknek sem saját, sem más forrásból (pl. család) nincs jövedelmük • és a tb-ellátásokból is kimaradnak 11

12. Szociális segélyezés • csak kérelemre! • csak az, akinek nincs jövedelme vagy támogatója • állami vagy helyi adókból és hasonló bevételekből (vám, illeték) finanszírozzák • a jogosultság és a folyósítás a helyi önkormányzat hatásköre • a rászorultsági feltételek: jogszabályban • gyakran több feltétel is pl. család hiánya, fizetendő köztartozás • az ellátás mértéke a létminimum, nem a korábbi életszínvonal 12

13. c) Állampolgári jogon járó ellátások • állami bevételekből, az állam által közvetlenül adott • minden ilyen helyzetbe került állampolgárnak jár, anyagi helyzetétől és tb-jogosultságától függetlenül (= alanyi jogon jár) • mindenki ugyanazt (ugyanannyit) kapja Ilyen például a magyar családtámogatási rendszer! 13

14. 2. Az egyéni/kisközösségi védelem intézményei • egyéni tartalékképzés • családi tartalékképzés • egyéb kisközösségi védelem • lakóhelyi • munkahelyi • kiegészítő magánbiztosítás • önkéntes, kölcsönös • profitorientált • profitorientált és non-profit szociális vállalkozások • önkéntesen vállalt szociális tevékenység 14

15. 3. Egyházi szociális gondoskodás • az egyház által szervezett látogatás, ápolás (diakónia) • pénzbeli segélyek • használt ruha gyűjtése (Karitász)… 15

16. Bármelyik esetén: milyen kompenzáció lehet • Pénzbeli • direkt a pénzbeli kiesést részben pótolja, pl. nyugdíj, baleseti járulék • indirekt pl. adókedvezmény • Természetbeni • dologi „reáliákban” • direkt: tanszer • indirekt: lakbértámogatás • személyes gondoskodás (pl. védőnő) • intézményi szolgáltatás pl. kórház, járóbeteg-ellátás, szociális otthonok 16

17. A legfontosabb állami szociális ellátórendszer: a magyar társadalombiztosítás 17

18. A hazai tb alanyai A társadalombiztosítás - alanyait tekintve - 3 pólusú: • kedvezményezettek • foglalkoztatók • a tb. szervei 18

19. Kedvezményezettek • a biztosítottak és • ezek hozzátartozói és • akik egyes (bizonyos) ellátásokra jogosultak • bizonyos körülmények bekövetkezésekor 19

20. Biztosítottak: aki… …valamilyen – társadalmilag elismert – munkavégzésben vesz részt, azaz • munkaviszonyban áll (részfoglalkozású is, köztisztviselő is…) • szövetkezet tagja • egyéni vagy társas vállalkozás tagja • díjazás ellenében munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban van pl. bedolgozó, megbízási szerződés, és eléri a havi minimálbér 30%-át • tiszteletdíjban részesül pl. társadalmi szervezet, kamara, társasház-közösség választott tisztségviselője • tanulószerződés alapján szakiskolai tanulmányt folytat • munkanélküli ellátásban részesül • egyházi személy, stb. 20

21. A biztosítottak hozzátartozói • közeli hozzátartozók (aki a Ptk. szerint ilyennek számít!) • házastárs csak bizonyos jövedelmi viszonyok között • u. n. származékos jogon csak egyes ellátásokra jogosultak, pl. özvegyi nyugdíj- vagy árvaellátás 21

22. …akik egyes ellátásokra jogosultak Ilyen pl. – bizonyos körülmények között - • a baleseti ellátás • az egészségügyi szolgáltatás 22

23. A biztosításból kizártak • külföldi diplomáciai testület tagjai • itt dolgozó külföldiek • családtagjaik ezek köthetnek hazai tb-szervvel kétoldalú szerződést • orvosi ellátásra • a nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő megvásárolására 23

24. Foglalkoztató • Mindenki (jogi személy, annak nem minősülő gazdasági társaság, természetes személy, költségvetési szerv, stb.)aki biztosítottat foglalkoztat • a tanulószerződés alapján szakiskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén: a szerződést kötő vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet • a munkanélküli ellátást, gyes-t, gyed-et, ápolási díjat folyósító szervek 24

25. A társadalombiztosítás szervezete: a tb-szervek • Járadékbeszedést • végző: az APEH Járadék Igazgatóságai • nyilvántartó: • egészségbiztosítási pénztárak • nyugdíjbiztosítási igazgatóságok • A nyugdíjbiztosítás ágazati szervei • Magánnyugdíj-pénztárak a tagok önkormányzati alapon működő magánnyugdíj-pénztárai, felügyelő: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF • Az egészségbiztosítás ágazati szervei • A tb- és családtámogatási kifizetőhelyek 25

26. A nyugdíjbiztosítás ágazati szervei • Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ONYF • Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok • Vasutas Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság • Nyugdíjfolyósító Igazgatóság NYUFIG 26

27. Az egészségbiztosítás ágazati szervei • Országos Egészségbiztosítási Pénztár OEP • Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak REP • Vasutas Egészségbiztosítási Igazgatóság • Újságíró tagozat • Országos Orvosszakértői Intézet OOSZI 27

28. TB- és családtámogatási kifizetőhelyek • feltételeit a munkáltató biztosítja • legalább 100 főt foglalkoztató: ilyet működtetni kell • ez alatt: a tb-szervvel szerződve lehet • Feladatai: • tb-kifizetőhely: • elbírálás pl. terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, baleseti táppénz • kiszámítás • folyósítás • a táppénz-hozzájárulás kiszámítása és bevallása • családtámogatási kifizetőhely: • minden ilyen igény – a gyermeknevelési támogatás kivételével – elbírálása és folyósítása 28

29. A hazai tb fedezete Csak a főszabályokat tanuljuk!

30. Ki mit fizet • A biztosított • egészségbiztosítási járulékokat • természetbeli • pénzbeli • munkaerő-piaci járulékot • nyugdíjjárulékot • A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó • ugyanezeket (azaz társadalombiztosítási járulékot) • egészségügyi hozzájárulást (eho) • (korkedvezmény-biztosítási járulékot) Együtt: társadalom-biztosítási járulék 30

31. Létezik még • Egészségügyi szolgáltatási járulék • olyan magánszemély, aki nem biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, jogosultságukhoz a minimálbér 9%-nak megfelelő ilyen járulékot fizetnek • akinek családjában az 1 főre eső jövedelem nem haladja meg a minimálbért, (jegyzői igazolás), nem a minimálbér, hanem a minimális öregséginyugdíj 9%-át fizeti • A munkáltató által fizetendő táppénz-hozzájárulás (lásd a táppénznél) • Rehabilitációs hozzájárulás

32. Rehabilitációs hozzájárulás • Ki fizeti: minden munkaadó az APEH-nek külön számlára, ha • a foglalkoztatottak statisztikai létszáma 20-nál több • és ezek között kevesebb, mint 5% a megváltozott (=csökkent) munkaképességű személy • Összege: évi • 964.500 Ft 0% megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén, és • arányosan 0-5% között

33. Mennyit fizet a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó? 33

34. Mennyit fizet a biztosított? 34

35. A foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék A foglalkoztató havonta fizeti Főszabályként legalább a minimálbér 2x után Ha a jövedelem ennél kisebb, ezt be kell jelentenie, s ekkor a tényleges jövedelem után 35

36. A biztosított által fizetett nyugdíjjárulék • ha ő kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik: 9,5% • magánnyugdíj-pénztár tag esetében 1,5% (ő a magánnyugdíj-pénztárba 8%tagdíjat fizet be) • De járulékfizetési felső határ van! Ennek egy naptári napra eső összege 2009-ben 20.400 Ft 36

37. Saját jogú nyugdíjas Ha foglalkoztatottként járulékalapot képező jövedelme van, fizet: • természetbeni egészségbiztosítási járulékot • nyugdíjjárulékot De ha a nyugdíj folyósítása szünetel: • pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is

38. Korkedvezmény-biztosítási járulék 1 • Korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatottak (és a biztosított társas vállalkozók) után • a foglalkoztató • valamint az ilyen munkakörben dolgozó egyéni vállalkozómaga • a társadalombiztosítási járulékon felül, de ezt alapul véve korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet 38

39. Korkedvezmény-biztosítási járulék 2 Mértéke 13, de ennek egy részét a központi költségvetés – egyre csökkenő mértékben - átvállalja 39

40. Korkedvezmény-biztosítási járulék 3 Milyen munkakörök (a jogszabály jegyzékében): • különösen nehéz fizikai munka • tartós az ergonómiai eredetű megbetegedés veszély • fokozott pszichés megterhelés • tartós a pszichoszociális eredetű megbetegedés veszélye

41. Egészségügyi hozzájárulás eho • Közteher, az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítésére • az APEH Járadék Igazgatóságának kell befizetni, az az E-alapba továbbítja, innen jut az egészségügyi intézményekhez • Azon jövedelmek után kell fizetni, amelyek nem viselnek tb-járulékfizetési kötelezettséget 41

42. Mik ezek a jövedelmek? • A szja szerinti „külön adózó” jövedelmek • minden, amire a kifizető nem állapít meg adót (pl. természetbeni juttatások) • magánszemélynek nem „kifizetőtől” származó jövedelmei

43. Az eho mértéke • Főszabály: az előzőek alapján jelzett jövedelmek 27%-a (mind kifizető, mind magánszemély esetében) • Magánszemély, kivételek (példák): • ingatlan bérbeadásából származó jövedelem: 14% • fizető-vendéglátó, nem egyéni vállalkozó (magánszemély): 20% 43

44. A járulékok bevallása • A munkáltató vallja be • és fizeti be az APEH Járadék Igazgatóságához munkáltató nyilvántartást vezet és a foglalkoztatottaknak igazolást állít ki (havonta): • adatok, TAJ-szám, adóazonosító jel • a levont járulékok alapja és összege • eho… ehhez programot kap, vagy formanyomtatványokat az igazgatási szervtől • Az önadózó a saját tevékenységből származó jövedelmére vonatkozókat negyedévente! • Ha külföldről: az előző hónap 15-én érvényes MNB devizaárfolyam alapján Ft-ba számolva 44

45. A járulékok fizetésének elmulasztása esetén Mulasztási bírság (mind a biztosított, mind a kifizető), ha esetleges ellenőrzése előtt nem rendezte. Két fajtája: • késedelmi bírság • hibabüntető bírság 45

46. A társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások • Egészségbiztosítási ellátások • Nyugdíjbiztosítási ellátások • Baleseti ellátások 46

47. 1. Egészségbiztosítási ellátások • egészségügyi természetbeni szolgáltatások (ellátások) • pénzbeli ellátások • terhességi-gyermekágyi segély (TGYS) • táppénz • gyermekgondozási díj (GYED) 47

48. 2. Nyugdíjbiztosítási ellátások • Társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás • öregségi nyugdíj • rokkantsági nyugdíj • baleseti rokkantsági nyugdíj • Hozzátartozói nyugellátás • özvegyi nyugdíj • ideiglenes • állandó • árvaellátás • szülői nyugdíj • baleseti hozzátartozói nyugellátások • Rehabilitációs hozzájárulás 48

49. 3. Baleseti ellátások • baleseti egészségügyi szolgáltatás • baleseti táppénz • baleseti járadék 49

50. 1. Egészségbiztosítási ellátások 50