50 likes | 201 Views
Atommag modellek. Meg kell magyaráznia. atommagok mérete, alakja, tömege, kötési energiája, stabilitása nukleonok magról való leválasztási energiája radioaktív bomlások energiaviszonyai és élettartama energiaszintek elhelyezkedése ezek a A tömegszám nem monoton függvényei:
E N D
Meg kell magyaráznia • atommagok mérete, alakja, tömege, kötési energiája, stabilitása • nukleonok magról való leválasztási energiája • radioaktív bomlások energiaviszonyai és élettartama • energiaszintek elhelyezkedése • ezek a A tömegszám nem monoton függvényei: • nagy különbségek vannak • a nukleonok számának párossága szerint • a 2, 8, 20, 28, 50, 82, 126 mágikus számok környékén
Cseppmodell • a folyadékokhoz hasonlóan hatnak az erők • összenyomhatatlan, elektromos töltésű folyadék • sűrűsége állandó, mint a folyadékoké • gömb alakú, energiaminimumra törekvés • a mag növekedésével a kötési energia nem növekszik a végtelenségig (protonok taszítása miatt) • A=56-nál megáll, sőt csökken • a túl sok proton összetartásához még több neutron szükséges → ragasztóként működik • az alapállapotú energia mellett a gerjesztett állapot energiájára is magyarázatot tud adni • gerjesztés: más alak, vibrációs, rotációs energiák
Héjmodell • Maria GoeppertMayer, J. Hans D. Jensen és Wigner Jenő, dolgozta ki (Nobel-díj, 1963) • vannak energiaszintek (nukleonhéjak) • nukleonokra (fermionok) is érvényes a Pauli-elv, itt is vannak kvantumszámok • a protonok, is és a neutronok is az energiapályákat külön-külön, legfeljebb párosával tölthetik be • a természebena páros proton-, illetve neutronszámmú magok a gyakoriak (legelterjedtebbek melyekben mindkettő páros) • növekvő nukleonszámmal nő az atommag energiája (egyre több nukleon kapcsolódik) • addig érvényes, amíg a nukleonok hatnak egymásra • különösen stabil atommagok (mágikus atommagok) • itt telítődnek a magokra jellemző héjak
Jelenleg: kollektív (egyesített) modell • Aage Bohr dolgozta ki (Nobel-díj) • a két modell kombinációja