Kommunikációs modellek

1. Kommunikációs modellek Politikai PR II. előadás

2. 2.1. Kommunikációelmélet • Kommunikáció-kutatás - besorolás • nem egyetlen tudományág • kommunikációtan- a kommunikációt tudományosan vizsgáló • Alapelemek • jelek - artefactumok (mesterségesen előidézett tárgyi tények) vagy cselekedetek, túlmutatnak önmagukon, vagyis szignifikánskonstruktumok (jelentéssel bíró képződmények) • kódok - a jelek szerveződő rendszerei, meghatározzák a jelek kiválasztásának és kombinálásának a módját • kommunikáció: széles értelemben információ, üzenet átadásának folyamata • Értelmezések • Stevens 1950: A kommunikáció a szervezet megkülönböztető válasza egy ingerre. • Dance 1957: A kommunikáció egy válasz kiválasztása a verbális szimbólumok segítségével. • Berelson 1964: A kommunikáció információ, gondolatok, érzelmek, jártasságok átadása szimbólumok használata révén. • Miller 1966: A kommunikáció sajátos viselkedési helyzet, a kommunikátor átad egy üzenetet a befogadónak azzal a tudatos céllal, hogy befolyásolja a befogadó viselkedését. • Cronkhite 1976: A kommunikáció akkor jön létre, amikor a befogadó reagál egy szimbólumra. Bodó Barna: Politikai PR

3. 2.2. Kommunikációs kontextus • G. Gerbner: Üzeneteken át zajló társadalmi interakció. • A kommunikáció társadalmi folyamat. Alapegysége a jel, amely lehet szimptóma (véletlenszerűen jön létre) és szimbólum (szándékosan jön létre). • A kommunikáció mindig szimbolikus folyamat, a szimbólumok szándékos cseréjét jelenti az emberek között. (Az észlelésből nem mindig jön létre kommunikáció. Ingerként szolgálhat.) • A kommunikáció koorentációt feltételez (A kommunikáció alapfeltétele, hogy 2 egyén kölcsönösen tudatában legyen egymás kommunikációs szándékának) • A kommunikáció mindig egyéni interpretációt (értelmezést) vált ki (jelentése: minden egyén a maga számára fejti meg a szimbólumokat) • A kommunikáció megosztott jelentést feltételez (ezért vagyunk képesek egymással kommunikálni, mert a jelek jelentését hasonlóan értelmezzük, feltéve, hogy azonos kód birtokában vagyunk és azonos kultúra részesei.) • A kommunikáció kontextusban jön létre • interperszonális (2 személy közötti) • csoportos (néhány fő részvétele) • szervezeti (szervezeten belüli, vagy szervezetek közötti) • közéleti (retorikai alaphelyzet – szónok) • médiakommunikáció (nyomtatott ill. elektronikus sajtó) • kultúraközi (különböző kulturális közösségek) Bodó Barna: Politikai PR

4. 2.3. Kommunikációs folyamat • A kommunikáció- térben és időben információ átadás • Jellemzők • reciprocitás (kölcsönösség) • intencionalitás (szándékosság) • hatás kiváltása (a kommunikáció végső célja; alapfeltétel) • reflexitás (visszahatás, visszacsatolás; alapfeltétel) • jelenlét (nem alapfeltétele, nélküle is kerülhetünk interakcióba pl. telefon) • verbális (nem alapfeltétel) • Dimenziók • társadalmi dimenzió (interakció, az emberek közötti oda-vissza zajlik) • faktuális dimenzió (a kommunikáció ténye a manipulálás folyamata) • idő dimenziója (a kommunikáció a strukturális változás folyamata) Bodó Barna: Politikai PR

5. 2.4. Kommunikációs modellek - 1 • Shannon – Weawer modellje (1949) • A kommunikáció matematikai elmélete c. műben publikálták (1949), az első modell • Céljuk: minél hatékonyabb telefonkábeles üzenet átadás • A kommunikáció lineáris és egyirányú folyamat • A B • Három fázis: • prekommunikáció szakasz • tényleges kommunikáció szakasz • posztkommunikáció szakasz • Elemek • stimulálás – indító inger • kódolás – a csatornán áthaladást lehetővé tevő jelforma • csatorna – fizikai eszköz (hanghullám, fénysugár, rádióhullám, telefonkábel, idegrendszer) • internalizáció – az üzenet feldolgozása (formai dekódolás) • dekódolás– második: üzenetek megértése és befogadása • kommunikációs zaj – csatornazaj, környezeti zaj, szemantikai zaj • visszacsatolás (feed back) – az üzenet befogadó dekódolást követő válasza • információ – hírérték (igen – nem választás), mértékegység: bit Bodó Barna: Politikai PR

6. 2.5. Kommunikációs modellek - 2 Shannon-Weawer modell pre tényleges poszt kódolt jelzéskódolt jelzés • Itt nincs visszacsatolás • Kiegészítés: Schramm 1954-ben • Redundancia – segít a szemantikai zaj csökkentésében: közönségorientált • Fő forrása: a konvenció, hagyomány, eszköze: ismétlés • Entrópia – entrópikus üzenet: magas szakmaiság • Eszköze: magyarázat, körülírás Infó forrás átadó csatorna befogadó végcél Kommunikációs zaj Bodó Barna: Politikai PR

7. 2.6. A médium • Csatorna és médium • csatorna: a jelzéseket továbbító fizikai eszköz • médium: technikai és fizikai eszközök összessége, az üzenetet a csatornán való áthaladásra alkalmassá teszik (szignálok) • A médium fajtái • Prezentáló • a verbális és nonverbális természetes nyelven, igényli a kommunikátor jelenlétét. • Reprezentáló • a kulturális és esztétikai konvenciókat használja fel (a szöveg lehet egy falfirka, reklám, plakát, frizura stb.), a kommunikátortól függetlenül létezik (könyv, fotó, írás, festmény) • Mechanikus • média eszközök, telekommunikációs eszközök (telefon, fax, rádió, tv), a műszaki technológia hozza létre (a kommunikációs zajt) Bodó Barna: Politikai PR

8. könyv újság mozi rádió tévé 2.7. A médium felosztása • Kats, Hass és Gurevitchmodellje • Minden médium a legközelebbi kettővel rokon • A könyv – segíti az önértékelést Bodó Barna: Politikai PR

9. visszajelzés média tartalom média tartalom kommunikátor kódok kapuőrök tömegmédia regulátorok filterek közönségek hatások 2.8. Koncentrikus körmodell Kapuőr: bárki vagy bármi, megállíthat vagy módosíthat - Hieber, Ungurait és Bohn - 1974 Regulátorok: megváltoztathatják ill. újraformálhatják az üzeneteket Filter: dekódoláskor a befogadóra számos filter hat egyidejűleg - 1. információs filter 2. fizikai filter (pl. fáradtság állapota) 3. pszichikai filter Médiaerősítés: a töm-kom. témáknak és személyiségeknek státuszjogot kölcsönöz az említésáltal A 8 koncentrikus kör középpontjában a kódoló forrás áll Bodó Barna: Politikai PR

10. 2.9. Spirál és narratív modell • Spirál modell – Dance (1967) • komplexitás • egyszerre több szinten zajlik és folyamatosan táplálja önmagát • a folyamatos kommunikációban több média vesz részt egyidejűleg • ahány egyéniség, annyi továbbfejlesztett változata létezhet egy üzenetnek • Elbeszélő modell – Lasswell(1948) • a Shanon – Weaver modell verbális változata, felépítése lineáris • üzenetek folyamatos átadása • a hatás megfigyelhető, változatos és mérhető • ha az egyik elem változik, a hatás is változni fog • változhat a kódoló, az üzenet, a csatorna • Kérdések: • Ki mit mond? • Kinek? • Milyen csatornán? • Milyen hatással? • a legtöbb modell ezen alapul Bodó Barna: Politikai PR

11. X A B 2.10. Háromszög modell • NewComb modellje (1953) • a kommunikáció társadalomban, társadalmi kapcsolatokban betöltött szerepe • Az ember információ-szükséglete • demokrácia - az információ jog, alapvető emberi szükséglet • információ nélkül nem érezzük, hogy egy adott társadalom tagjai vagyunk. Azonosulás – információ kell kulturális és társadalmi környezetünkről. • (A) kommunikátor és (B) a befogadó (X) a társadalmi, kulturális környezet egy darabja; az üzenet tartalma. • A modell akkor van egyensúlyban, ha (A) és (B) konszenzusra jut (X)-ről. /(A) és (B) kommunikál (X)-ről./ Ha ellenkezik a véleményük, nincs egyensúly. • továbbfejlesztés: Westley – MacLean modellje (1957) • bevezették (C)-t, aki szerkesztői kommunikációs funkciót lát el, és visszatértek a lineáris formához • X A C B • így (X) közelebb került (A)-hoz, mint (B)-hez. Bodó Barna: Politikai PR

12. 2.11. Bipoláris modell • Jakobson modellje (1960) • Az üzenet jelentésével és belső struktúrájával foglalkozott. • Átmenet a folyamat és a szemiotikai iskola között. • A tényezőkhöz funkciókat rendel hozzá. • a kommunikátor és a befogadó interakciója lehet verbális, nonverbális, vizuális kontextus üzenet kommunikátor befogadó kontaktus kód Bodó Barna: Politikai PR

13. 2.12. Jakobson modellje - 2 Bodó Barna: Politikai PR

14. M szelekció kontextus hozzáférhetőség E1 E kommunikációs dimenzió perceptuális dimenzió csatornákhoz való hozzáférés média kontroll M2 szelekció kontextus hozzáférhetőség S E S E1 2.13. Gerbner modellje • Shannon – Weaver lineáris modellaz alap • az üzenetet összekapcsolta a valósággal (amiről az üzenet szól), és a kommunikációt két dimenziós folyamatnak tekinti • Dimenziók: perceptuális és kommunikációs illetve kontrolláló - csatornákhoz hozzáférhetőség, médiakontroll M – ingervevő - tartalom E1- percepció az eseményről S/E – jelzésforma M2 – befogadó SE1 - jelzés vagy állítás dekódolása Bodó Barna: Politikai PR

15. 2.14. Kommunikációkutatási iskolák Bodó Barna: Politikai PR

16. Könyvészet:- Róka Jolán: Kommunikációtan. Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából, Századvég Kiadó, Budapest,2002. Bodó Barna: Politikai PR