Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása.

1. Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása. Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről.. 7.4A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai.A Függetlenségi Nyilatkozat.

2. Augusztus 31-én Bécs visszavonta : pénzügyminisztérium had Szeptemberi fordulat Jelasics átkell a Dráván

3. Bécs tiltakozása ellenére Kossuth az országgyűlés Védelem megszervezése Kossuth- bankók OHB Elrendeli az újoncozást Pákozd 1848. Szeptember 29. magyar győzelem

4. Schwechati vereség Hadsereg újjászervezése Windischgratz Görgey Artúr 1848 december Ferenc József uralkodóváltás

5. Váci Nyilatkozat A hadsereg hű marad az esküjéhez Csak a hadügyminisztertől fogad el parancsot Görgey Artúr (Barabás Miklós) Fel-dunai hadtest Kossuth új fővezért nevezett ki Dembinszky

6. Klapka György Bem József Ellenfeleit kiszorítja Erdélyből Felső –tiszai serege egyesült Fel-dunai hadtesttel Lehetővé tette, hogy a magyar haderő ellentámadásba kezdjen

7. Tavaszi hadjárat Diadalmas csaták sorozata

10. Tápióbicskei győzelem (1849 április 4.)

11. Április 6 Isaszegi győzelem Az isaszegi csatábanGörgei Artúr megállítja Klapka visszavonuló honvédeit, ezzel döntő fordulatot adva a csatának (Than Mór festménye)

12. Hatvani győzelem Tápióbicskei győzelem Isaszegi győzelem Fő célját az ellenfél bekerítését nem érte el Az osztrák sereg visszatudott vonulni Pest felé Kudarcai miatt leváltották Windischgratz

13. Váci csata

14. Nagysalló (1849 április 19)

15. Komárom Komárom

16. Komáromi csata

17. április19 április10 Nagysalló Vác újabb győzelmek Komárom Nemsikerült megakadályozni az ellenséges főerők kimenekülését az országból Az ország nagy része ismét a kormány ellenőrzése alá került

18. Buda ostroma

19. Buda ostroma

20. Buda bevétele

21. Buda Görgey serege Komáromtól Háromhetes ostrom Függetlenségi Nyilatkozat Debrecen 1849. Ápr. 14. Habsburg-ház trónfosztása Független Magyarország Kossuth Lajos kormányzó Szemere Bertalan miniszterelnök

22. Görgei és táborkara a komáromi csatában 1848 július

23. Piski híd

24. Tápiai csata

25. Temesvár

26. Temesvár

27. Komárom

28. 2005 /május 18. A feladat az 1848-49. évi forradalom és szabadságharcról szól. (hosszú) Elemezze a források és ismeretei alapján a katonai helyzet alakulását 1848. ősze és1849. tavasza közötti időszakban. Térjen ki a bel- és külpolitikai helyzet főbb jellemzőire! Használja a Történelmi atlaszt!

29. „Ma délben Budát és Pestet kardcsapás nélkül birtokomba ejtettem. Arra számítottam,hogy [...] Buda előtt a csatát elfogadják, ahol sikeresen legyőzhetem őket. De úgy látszik, hogy az ellenség a Bábolna és Mórnál szenvedett kudarcok folytán még meglevő önbizalmát végkép elveszítette, [...] Szolnok felé a Tisza mögé visszavonuljon. Tulajdonképpeni ereje most már nagyjában csak rendes lovasságából és tüzérségéből áll, amennyiben rendes gyalogsága még meglevő maradványai felette csekélyek, sőt még ezek is teljesen demoralizáltak. A honvéd zászlóaljak és az önkéntesek a visszavonulás alatt minden valószínűség szerint lassankint végleg feloszolnak.” (Windischgrätz hg. jelentése.)

30. „Miután a fel-dunai hadtest, szem előtt tartva Magyarország alkotmányára letett esküjét és önnön becsületét, teljes tudatában van annak, hogy mit akar és mit kell tennie: ezennel végül kijelenti, hogy az ellenséggel folytatott, bármely egyezkedésnek eredményét csak abban az esetben ismeri el, ha az egyrészt Magyarországnak azon alkotmányformáját, melyre a hadtest megesküdött, másrészt magának a hadtestnek katonai becsületét is biztosítja.” (Görgey Arthur)

33. Kronológia: 1848. szept. 29. pákozdi csata 1848. okt. 30. Schwechati csata 1848. dec. 25. Kolozsvár 1848. dec. 27. Győr feladása 1848. dec. 30. móri csata 1849. jan. 4. Pest eleste 1849. jan. 5. váci kiáltvány 1849. jan. 31. tokaji csata 1849. febr. 5. Branyiszkóiszoros elfoglalása