340 likes | 448 Views
Ministério da Defesa Escola Superior de Guerra Brasil. 2011. OBJETIVU NACIONAL SIRA. PÓDER NACIONAL. KONSEITU FUNDAMENTAL SIRA. POLÍTIKA NASIONAL. ESTRATÉJIA NASIONAL. OBJETIVU. KOMPREENDE ESTRATÉJIA NASIONAL
E N D
Ministério da Defesa Escola Superior de Guerra Brasil 2011
OBJETIVU NACIONAL SIRA PÓDER NACIONAL KONSEITU FUNDAMENTAL SIRA POLÍTIKA NASIONAL ESTRATÉJIA NASIONAL
OBJETIVU KOMPREENDE ESTRATÉJIA NASIONAL NO NINIA UTILIZASAUN IHA PREPARASAUN NO APLICAKASAUN PÓDER NASIONAL ATU HETAN NO PREZERVA OBJETIVU NASIONAL SIRA.
SUMÁRIU • ESTRATÉJIA • ASAUN ESTRATÉJIKA SIRA • ÓBISES/ÓBSTÁKLU SIRA • KONFLITU SIRA • KONSIDERASAUN FINAL
ESTRATÉGIA ARTE IDA KONA-BÁ PREPARA NO APLIKA PÓDER, ATU HETAN OBJETIVU FOUN NO MANTÉM NAFATIN OBJETIVU SIRA NE, NO SUPERA DIFIKULDADE HOTU NEBE MOSU.
ESTRATÉJIA GOVERNO NIAN OINSÁ GOVERNU PREPARA NO APLIKA PÓDER NASIONAL ATU, ALKANSA NO MANTÉM NINIA OBJETIVU SIRA, TUIR ORIENTASAUN NEBE´É POLÍTIKA GOVERNU NIAN ESTABELESE. ATU HETAN OBJETIVU IDA GOVERNU PRESIZA SUPERA DIFIKULDADE
POLÍTIKA ESTRATÉJIA X • - HETAN OBJETIVU FOUN • MANTÉM OBJETIVU SIRA • (ASAUN) • PREPARA NO APLIKA MEIU SIRA • DINÂMIKA NO FLEXÍVEL • PREOKUPA LIU • HO DIFUKULDADE ESTABELESE OBJETIVU SIRA HETAN INFLUÉNSIA HOSI INTERESE NO ASPIRASAUN NASIONAL LADUN MÓBIL LADUN PREOKUPA HO DIFIKULDADE SIRA
POLÍTIKA GOVERNU NIAN – DezenvolvimentuNasaunnian OBJETIVU GOVERNU NIAN – Haminus númeru de pessoas nebe´é analfabet EstratéjiaGovernunian: Halo investubaEdukasaun
POLÍTIKA GOVERNU NIAN – DezenvolvimentuNasaunnian OBJETIVU GOVERNU NIAN – Aumenta kapasidade atu produz enerjia.. EstratéjiaGovernunian: Halo investimentuba produz EnerjiaFoun
ESTRATÉJIA? saída maka forma PREPARASAUN NO APLIKASAUN HOSI MEIU SIRA ATU HETAN FINALIDADE PN MAZKE IHA OBSTÁKLUS ON ÓBISE/ DIFIKULDADE
SUMÁRIO • ESTRATÉJIA • ASAUN ESTRATÉJIKA SIRA • ÓBISE/OBSTÁKLU SIRA • KONFLITU SIRA • CONSIDERASAUN FINAL
ASAUN ESTRATÉJIKA SIRA UTILIZASAUN PODER NIAN NEBE´É EFETIVITU .
POLÍTIKA GOVERNU – DezenvolvimentuNasaunnian OBJETIVU GOVERNU – Haminusnúmeru de pessoas nebe´éanalfabetu. EstratéjiaGovernunian: Halo investimentubaEdukasaun AsaunEstratéjikasira 1 – Hari´i eskola . 2 – Halo investubaformasaun no kapasitasaunrecursuumanusira. 3 – Kontrataprofesorsira. 4 – Fókonsiderasaunliubaprofissaunprofessor.
POLÍTIKA GOVERNU NIAN – DezenvolvimentuNasaunnian OBJETIVU GOVERNO NIAN– Aumenta kapasidade atu produz enerjia iha rai laran. EstratéjiaGovernunian: Halo investimentuba Produz EnerjiaFoun AsaunEstratéjikasira 1 – Hari´i uzinahidroelétrica 2 – Fókapasitadabarekursoumanusiraihaárea S&T. 3 - Kontatatéknikusirahosisetórenerjia.
ÁREA ESTRATÉJICAS ESPASOS DE QUALQUER NATUREZA, CARACTERIZADOS PELA PRESENÇA OU PELA POSSIBILIDADE DE EXISTÊNCIA DE RELEVANTES INTERESSES DA NAÇÃO. Exemplo: Amazônia / Ai-laran boot UzinaNukleariha Rio de Janeiro
POLÍTICA GOVERNO NIAN– Desenvolvimentu Nasional 1-OBJETIVO GOVERNO NIAN: Aumenta kualidade de vida iha Rai laran. ESTRATÉGIA GOVERNO NIAN: hafoun infra-estrutura nebe iha tiha ona/instala tiha ona Identifica asaun estratégica sira nebe precisa? 2- OBJETIVO ESTADO NIAN: Aumenta kapacidade energética iha Rai laran. ESTRATÉGIA GOVERNU NIAN: Utiliza/uza fonte de energia alternativa sira no foun Identifica asaun estratégica sira nebe precisa? 3- OBJETIVO ESTADO NIAN: Aumenta kapacidade produsaun agrícola iha Rai laran ESTRATÉGIA ESTADO NIAN: halo Investimentu iha Ciência & Teknologia Identifica asaun estratégica sira nebe precisa?
SUMÁRIO • ESTRATÉJIA • ASAUN ESTRATÉJIKA SIRA • ÓBISE/OBSTÁKLU SIRA • KONFLITU SIRA • KONSIDERASAUN FINAL
ÓBICES OBSTÁCULOS OI-OIN NEBE DIFIKULTA EH IMPEDE ATU HETAN NO MANTEN NAFATIN OBJETIVO SIRA
POLÍTICA GOVERNU NIAN – Desenvolvimentu Nasional OBJETIVO GOVERNO NIAN– Reduz/hamenus analfabetismu iha Rai laran. Estratégia de Governo: Investe iha Edukasaun Asaun Estratégica sira 1 – Hari eskola sira. 2 – Halo Investimentu iha formasaun no kapacitasaun ba recursu humano sira. 3 – Halo kontratasaun ba professor sira. 4 – Halo elaborasaun plano carreira ida ba professor sira. 5 – Fo valor ba profisaun professor sira. ÓBICES/OBSTAKULU SIRA 1- Kuran recursu humanu sira : engenheiro sira, pedreiro sira, professor sira, no seluk tan 2- Kuran rekursu humanu finanseiru: orçamentu Ministério Educação nian la to’o/uitoan deit/ insuficiente.
ÓBICES/OBSTÁKULU SIRA FATOR OI-OIN ANTAGONISMU/KONTRARIU OBSTAKULU SIRA NEBE DIFIKULTAESFORSU SIRA SOCIEDADE EH GOVERNU NIAN ATU HETAN NO PRESERVA OBJETIVOS NACIONAIL SIRA. OBSTAKULI SIRA NEBE OI-OIN, MAI HOSI LARAN/INTERNU EH MAI HOSI LIUR/ESTERNU NEBE IMPEDE ATU HETAN NO PRESERVA NAFATIN OBJETIVU FUNDAMENTAL SIRA.
SUMÁRIO • ESTRATÉJIA • ASAUN ESTRATÉJIKA SIRA • ÓBISE/OBSTÁKLU SIRA • KONFLITU SIRA • CONSIDERASAUN FINAL
KONFLITU KATAK FENÔMENO SOCIAL NEBE MOSU TAN DEIT HAKARAK/VONTADE SIRA NEBE XOKE MALU/LA HANESAN, WAINHIRA IHA KONFRONTU ENTRE INTERESSE SIRA, TO’O BUKA OIN SÁ HETAN SOLUSAUN IDA EH KOMPROMISU IDA.
XOKE ENTRE INTERESSE MAI HOSI NEBE DEIT/KUALKER. • HARE BA NIA KIIK EH BOOT, KONFLITU IDA BELE SAI HANESAN OBSTAKULU ATU UZA PN. • WAINHIRA KONFLITU IDA (FATOR ESTERNU NO/EH INTERNU) AGRAVA NE KATAK ATINJI EH TO’O ONA SITUASAUN TENSAUN NEBE HANARAN CRISE. • WAINHIRA ENVOLVE ONA USA KILAT, KONFLITU NE’E HANARAN ONA KONFLITU ARMADU. KONFLITU
KRISE SITUASAUN TENSAUN NEBE MOSU TAN FAKTOR ESTERNU NO INTERNU, NUNE’E, WAINHIRA IHA XOKE ENTRE INTERESSE SIRA, SE LA ADMIISTRA/RESOLVE LOLÓS EH DIDIAK, BELE HETAN/TO’O RISKU NEBE BELE SOFRE AGRAVAMENTU IDA, BELE SAITO’O SITUASAUN ENFRENTAMENTO/KONFRONTUENTRE PARTE SIRA NEBE MAK ENVOLVE AN IHA SITUASAUN NE’E.
KRISE INTERNA ita bele hare iha expresaun PN nian:Polítika, Econômika, Psicossociais, Militares e C & T. • Konflitu externu sira, wainhira demora atu hetan solusaun liu hosi dalan diplomática eh jurídica, bele halo mosu KRISE INTERNACIONA L SIRA.
KRISES INTERNACIONAL SIRA Konsidera hanesan político-estratégicas wainhira iha ninia origem/hun hetan faktor relevante ho ninia imprtânsia estratégika, hanesan: ameasa ba integridade Patrimônio Nacional nian, ameaça ba Soberania, acessu ba Tecnologia, apoio externo hasoru poder nebe estabelece tiha ona iha rai laran no antagonismu históriku.
POSIBILIDADE UTILIZASAUN NIAN ANTESIPA BUAT NEBE´É POSÍVEL ATU UTILIZA HUSI FORSAS ARMADAS IHA SITUASAUN KA ÁREA ESPECÍFIKU NEBE´É IHA INTERESE ESTRATÉJIKU BA DEFEZA NASAUN NIAN. Kriaasaunestratéjika
SUMÁRIU • ESTRATÉJIA • ASAUN ESTRATÉJIKA SIRA • ÓBICES/OBSTÁKULU • KONFLITU SIRA • KONSIDERASAUN FINAL SIRA
VONTADE ASPIRASAUN INTERESE DEZEJU SIRA OBJETIVU SIRA ASAUN EKILÍBRIU SOSIAL SATISFASAUN
ESTRATÉJIA ÓBISES/OBSTÁKULU OBJETIVU SIRA PÓDER DIFERENSA BOOT FATOR NEBE´É ATRAPALHA
“Nasaunnebe´édezenvolviduliubele halo projeto boot tamba sira riku? Ka sira sai rikutamba halo projetu boot?”
DISCUSAUN DIRIJIDA TÓPIKU SIRA BA DISCUSAUN 1. Diskutir no klasifikaóbise sira. 2. Saidamaka importante ba estratégia? 3. Nasaunbeleihestratéjia sem Política?