Az emberi jogok európai védelme

1. Az emberi jogok európai védelme 1. Az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Egyezménye 2. Az Európai Unió és az Alapjogi Karta

2. 1. Az Európa Tanács (ET) és az Emberi Jogok Európai Egyezménye (ECHR, EJEE) 1.1. A védett jogok köre • élethez való jog (2. cikk) • kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalma (3. cikk) • rabszolgaság, kényszer- vagy kötelező munka tilalma (4. cikk) • szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog (5. cikk) • tisztességes eljáráshoz való jog (6. cikk) • nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elve (7. cikk) • a magán- és családi élet, a lakás, a levelezés sérthetetlensége (8. cikk) • gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság (9. cikk) • véleménynyilvánítás szabadsága (10. cikk)

3. gyülekezés és egyesülés szabadsága (11. cikk) • házasságkötés és családalapítás joga (12. cikk) • jogorvoslathoz való jog (13. cikk) • az egyezményben foglalt jogok diszkrimináció-mentes biztosítása (14. cikk) • tulajdonhoz, oktatáshoz való jog, választójog (1. kiegészítő jegyzőkönyv) • mozgásszabadság, állampolgárok kiutasításának tilalma (4. kieg. jkv.) • halálbüntetés tilalma békében (6. kieg. jkv.) • külföldiek kiutasításának eljárási garanciái, elítéltek fellebbezési, kártalanítási joga, házastársak jogegyenlősége (7. kieg. jkv.) • diszkrimináció-tilalom (12. kieg. jkv.) • halálbüntetés teljes tilalma (13. kieg. jkv.)

4. 1.2. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (E.Ct.H.R., EJEB) • 1998-ig (11. kieg. jkv.-ig) kétszintű eljárás: Bizottság, Bíróság (panaszos csak a Biz.-hoz fordulhat → alanyi jogon való fellebbezés hiánya) • 1999. november 1-től csak Bíróság→ hatékony jogvédelem, DE NEM nemzetközi fellebbezés → nemzeti bírósági döntés megsemmisítése NEM! deklaratív jellegű döntések, DE Mo.-on perújítási ok! európai minimumkövetelmények → államok „értékelési zónája” (margin of appreciation): ECOSOC szélesebb, polgári-politikai szűkebb államok közötti jogviták is: Au. vs. Italy; Ireland vs. UK

5. 1.3. Az egyéni panasz feltételei • EJEE-ben foglalt jog sérelme • jogsérelmet szenvedett panasza • EJEE-ben részes állam közhatalmi szerveivel szemben • rendes jogorvoslatok kimerítése (hatékony, effective remedy) → Mo.: felülvizsgálati kérelem igen, AB nem • jogerős határozat kézhezvételétől 6 hónapon belül • EJEE hatálybalépése után befejeződött v. folyamatban lévő ügyek

6. 1.4. Az eljárás szakaszai • elfogadhatósági szakasz • 3 tagú bírói tanácsok → elutasítás (egyhangúság) v. elfogadhatóság • érdemi szakasz a) 7 tagú eljáró kamara (tagállami bíró részvételével) érdemi döntése: elutasítás v. EJEE-sérelem → felek fellebbezése (3 hónap) v. kamara döntése → b) 17 tagú nagykamara 5 tagú tanácsának döntése az elfogadhatóságról c) nagykamara érdemi döntése • EJEE megsértésének megállapítása, megtérítendő kár + költségek • 40.000 panasz/év →14. kieg. jkv.: elutasítás jelentős sérelem hiányában

7. 1.5. Magyarország csatlakozása az EJEE-hez • 1993: XXXI. tv. EJEE kihirdetése (kárpótlások NEM, szabálysértési elj. bírói út 2000-ig NEM) • 1998: XLII. tv. a 11. kieg. jkv. kihirdetése 1.6. Fontosabb magyar ügyek Strasbourgban • Adelmanné-ügy (1998): 6. cikk, eljárás elhúzódása (13, 5 év) • Magyar-ügy (2001): 6. cikk, eljárás elhúzódása (adminisztratív hanyagság) • APÜSZ-ügy (2000): 6. cikk, tisztességes eljárás, „fegyveregyenlőség” • Dallos-ügy (2001): 6. cikk, büntetőjogi minősítés megváltoztatása → elutasítás • Sárközy-ügy (1997): 8. cikk, börtönlevelezés felbontása • Farkas-ügy (2000): 3. cikk, rendőri bántalmazás → elutasítás

8. Kmetty-ügy (2003): 3. cikk, rendőri bántalmazás (kivizsgálás hiánya) • Balogh-ügy (2004): 3. cikk, rendőri bántalmazás (hatósági bizonyítás hiánya) • Maglódi-ügy (2004): 5. cikk, 4 év 5 hónapos előzetes letartóztatás • Rekvényi-ügy (1999): 10., 11. cikk, véleményszabadság, egyesülési jog → elutasítás • Bukta-ügy (2007): 10., 11. cikk, véleményszabadság, gyülekezési jog

9. Vajnai-ügy (2008): 10. cikk, véleményszabadság • Korbely-ügy (2008): 7. cikk, nullum crimen sine lege • Molnár-ügy (2008):11. cikk, gyülekezési jog • Patyi-ügy (2008): 11. cikk, gyülekezési jog • TASZ-ügy (2009): 10. cikk, információszabadság • Weller-ügy (2009): 8. és 14. cikk, diszkrimináció családi élet joga vonatkozásában (anyasági támogatás természetes apának nem jár) • Csánics-ügy (2009): 10. cikk, véleményszabadság (szakszervezeti vezető) • Kenedi-ügy (2009): 6., 10. cikk, 13. cikk (10. cikk vonatkozásában) • Karsai-ügy (2009): 10. cikk, véleményszabadság

10. 2. Az Európai Unió és az Alapjogi Karta 2.1. Az Európai Unió Bírósága (ECJ, EB) • 1957. Római szerződés: 4 alapszabadság → áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása • Maastrichti szerződésig (1992) EK alapító szerződéseiben emberi jogok védelme hiányzik • A közösségi szintű jogvédelem kialakítása az EB által: • A közösségi jog aktusaival szemben - Stauder-ügy (1969): általános elv - Internationale Handelsgesellschaft-ügy (1970): tagállamok közös alkotmányos hagyományai - Nold-ügy (1974): emberi jogi egyezmények

11. A tagállamok aktusaival szemben - Wachauf-ügy (1989): közösségi jog végrehajtása során - Rutili-ügy (1975): mérlegelési jog csak indokolt esetben - Demirel-ügy (1987): EJEE-nek való megfelelés vizsgálata nem hatáskör - ERT-ügy (1991): emberi jogok tiszteletben tartása a tagállamok által a Római szerződéstől való eltérés esetén • EJEB joghatósága: ha az EJEE-ben részes állam közösségi jogi rendeletek végrehajtása során korlátozza az EJEE-ben foglalt jogot • Matthews-ügy (1999): gibraltári lakosok választójogának hiánya

12. 2.2. Jogvédelem jogalkotási úton • Maastrichti szerződés (1992): EJEE-hez csatlakozás csak az alapító szerződés módosításával, a tagállamok egybehangzó akaratával (EB, 1996) • Amszterdami szerződés (1997): 6. cikk → emberi jogok tiszteletben tartása 7. cikk: tagsági jog felfüggeszthetősége (2000. január-augusztus: Au.) • Nizzai szerződés (2000): Alapjogi Karta: méltóság, szabadság, egyenlőség, szolidaritás, állampolgári jogok • Római alkotmányos szerződés (2004): a Karta kötelező jellege – sikertelen • Alapjogi Ügynökség (2007): EUMC utóda, monitorozás • Lisszaboni szerződés (2007): ratifikációs folyamat elhúzódott 2008. dec. 31-i határidő után, így csak 2009. dec. 1-től kötelező az Alapjogi Karta (opt-out: Lengyelo., Cseho.. UK)