Polgári szellem és értékrend Márai Sándor művében

1. Polgári szellem és értékrend Márai Sándor művében

2. Polgárságról általánosságban • A polgárság fogalma: A 17-18.században nyugat-európai országokban polgári forradalmak törtek ki, és a vagyonos városi polgárság az uralkodó osztály részévé vált a társadalmi hierarchiában.A társadalom élén álló nagypolgárság és középpolgárság volt összefoglaló néven a burzsoázia (városlakó). Magyarországon ez azonban csak a 19.században jött létre. • A polgárság egységesen,a társadalom egészére terjeszti ki a műveltség felfogását. • A polgári értékrend igazi alapja az egyensúlyra törekvés. • A polgár tisztában van vele, hogy az ember egyszerre test és lélek,, egyaránt akarja élvezni az életét és úgy meghalni, hogy az az élet értelmes, jelentőségteljes, nem elpazarolt volt .

3. Polgár osztály ruhaviselete

4. Egy polgár életéhez hozzátartozott a színház is.

5. Klasszikus polgári család képe Gyakoriak voltak a nagy családok.

7. Egy polgár vallomásai(1934-35) • Önéletrajz,de egyben társadalomrajz is. • A regény Kassán játszódik,a kassai polgárság életéről kapunk átfogó képet. • A mű felépítése: • 1. A ház és lakói,a lakás,a város. • 2. A család,az ősök, a rokonok. • 3. Az iskola,a tanárok, a fiúk. • 4. Az elbeszélő lázadása,az első pesti tanév, 1914 nyara • A társadalmi szintek jól elkülönülnek egymástól. • A rang az élet minden területén meghatározó. • Az író és társadalmi csoportokkal való kapcsolata: • Szegényekkel szembeni ellenszenv és bűntudat. • Vele egyenrangúakkal való jó viszony. • Magasabb rétegek nem igazán fogadták be. • A műben fény derül a cselédek és szolgálok rossz helyzetére, amíg eddig a családhoz tartoztak,most már nem,még rosszabbul bánnak velük. • Polgárság életéhez velejárói: Kötelező iskolába járás és tanulás(elemi és gimnázium). Zene és irodalombeli jártasság. Több nyelv elsajátítása. Ehhez még hozzátartozott a vallás is.