Intézményi fejlettség a Duna-stratégia makrorégióban

1. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Intézményi fejlettség a Duna-stratégia makrorégióban Pintér Tibor PhD hallgató SZE, RGDI

2. Makroregionális stratégiák • A Balti-stratégia az első • Közös kohéziós jellemzők • Adminisztratív makrorégiók • Funkcionális makrorégiók • Csomóponti makrorégiók • EU intézményi innovációja: egységes stratégia • Intézményi közeledést feltételez

3. A Duna-stratégia felépítése • 14 ország, 4 pillér, 11 prioritás • 8 EU-tag: Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia • 6 EU-n kívüli állam: Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna

4. A régió földrajzi kiterjedése Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/danube/index_en.htm

5. Az intézményi faktorok • Douglass C. North szavaival: „az intézmények a társadalmi játékszabályok összessége, formálisabban megfogalmazva olyan, a társadalom által létrehozott, az elvárásaikat tükröző, kényszerítő erővel felruházott szabályozók, amelyek az emberek közti kölcsönhatásokat folyamatosan alakítják.” • Mindebbe beletartozhat: jogállamiság elismerése, jogszabályok stabilitása, integrált fenntarthatóság, piacgazdaság szabályainak elismerése, közös normatív alapértékek…

6. Intézményrendszerben bekövetkező változások időtartama • Oliver E. Williamson gondolkodási kerete. • A társadalmi rétegek mélysége szerint differenciál. • A változás állandó jelenség, ütemébe való külső beavatkozás károkat, előre nem látható eseményeket okozhat. • A politikai szféra beavatkozási eszközrendszerét az érintett társadalmi szövet mélységének megfelelően kellene megválasztani.

7. A négy alappillér • A Duna régió összekapcsolása a többi régióval • A környezet védelme a Duna régióban • A jólét megteremtése a Duna régióban • A Duna régió intézményrendszerének megerősítése

8. A politikai intézményrendszer alakulása a Duna-régió „felzárkózó” részén Forrás: http://www.freedomhouse.org/

9. A megújuló energiaforrások részaránya az energiafelhasználásban Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/

10. Integrált fenntarthatóság néhány mutatója Forrás: a források jegyzékében szereplő adatbázisok

11. A pillérek és Williamson elemzési szintjeinek kapcsolata

12. Ellentmondások, veszélyek • Környezeti és szállításfejlesztési célok • Biodiverzitás és energiagazdálkodás • Tagállamok szembenállása • Civilizációs határvonalak • „3 nem elve” – érdektelenség veszélye • „Zászlóshajó-effektus” • Kohézió nélküli régió • Gazdasági különbségek • Számos EU-s politika érintett – átláthatatlanság

13. Legfontosabb források • North D. C. (1990): Institutions, Istitutional Change, and Economic Performance. Cambridge Univesity Press, New York. • Williamson O. E. (2000): The New Institutional Economics: Taking Stock, Looking Ahead. Journal of Economic Literature, 38/3. • http://www.complementarycurrency.org/ • http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ • http://epi.yale.edu/ • http://www.freedomhouse.org/ • http://hdr.undp.org/en/ • http://www.happyplanetindex.org/ • http://www.imf.org/external/index.htm

14. Köszönöm a figyelmet!