Vállalati jog, szellemi tulajdon, közbeszerzés, szabványok Vállalati jog Szellemi tulajdon

1. Vállalati jog, szellemi tulajdon, közbeszerzés, szabványok Vállalati jog Szellemi tulajdon Közbeszerzés1 Szabványok Tanusítás (1) Forrás: Teremi Orsolya előadása, EU Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység Ponácz György Márk SAKK-tréner Győr 2005. október 19.

2. 1. VÁLLALATI JOG

3. Gazdasági közigazgatás • Piaci koordináción alapuló, szociális piacgazdasági modell • A privatizáció alapjaiban változtatta meg a nemzetgazdaság tulajdonosi szerkezetét • Következmény: - dereguláció - reguláció - rereguláció - liberalizáció - külgazdasági reorientáció - a gazdaságirányítás intézmény-, és eszközrendszerének átalakítása

4. Gazdasági közigazgatás (folytatás) • Elemezni, értékelni, biztosítani kell a gazdaság működését. Pl.: • a gazdasági folyamatok alakulását • a gazdálkodás makroszintű feltételeit • a gazdasági szabályozás egészét • a konjunkturális ingadozásokat • a nemzetgazdaság külső és belső védelmét • a gazdasági infrastrúktura tárgyi elemeit • a közigazgatás működtetését • az állami, illetve önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás felügyeletét • az államháztartás hatékony működését

5. Piacgazdaság alkotmányos garanciái • Alkotmány 8.§ (2) bekezdése: „ (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. „ • Alkotmány 9.§ (2) bekezdése: „ A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.” • Alkotmány 10.§ (2) bekezdése: „Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.”

6. Piacgazdaság működésének garanciái Az Alkotmány 70/B §-a: (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.”

7. Vállalkozás jellemzői Saját, vagy idegen eszközökkel és munkaerővel, jövedelemszerzési céllal, hosszú távon végzett gazdasági tevékenység. Jellemzői: - szervezetileg elkülönült, formailag önálló, - létrehozói (ja) biztosítják (ja) a megalakuláshoz, működése megkezdéséhez szükséges anyagi feltételeket, - nyereség orientált, - a nyereség reményében kozkáztatja az alapító (k) befektetéseit, a vállalkozásban résztvevők jövedelmét.

8. Mit jelent az egységes piac? • A tagállamok területén végzett tevékenység szabadságát jogszabályi garanciák támasztják alá. • Szabad tevékenység az Európai Unió területén; határon átnyúló szolgáltatások nyújtása is lehetséges. • Letelepedés szabadsága.

9. Alapfogalmak • Cég: azon gazdálkodó szervezet vagy egyéb jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre üzletszerű gazdasági tevékenység végzése céljából. • Fióktelep: külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek.

10. Alapfogalmak • Kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a szerződések közvetítésével, előkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el. • A letelepedés szabadsága: a vállalatokat megillető jog leányvállalat, fióktelep és képviselet létesítése és igazgatása révén gazdasági tevékenység kezdésére vagy folytatására. • Társaság: valamely tagállam polgári vagy kereskedelmi joga alapján létrejött társaság.

11. Jogszabályi környezet, mozgástér • Szabadon végezhető gazdasági tevékenység bármely tagállamban, azzal a feltétellel, hogy a társaság saját személyzete vagy olyan független személy irányítja a munkát, aki a társaság nevében való eljárásra állandó felhatalmazással rendelkezik. • A letelepedési jog szabadságával ellentétes minden olyan jogszabály vagy szakmai követelmény, ami akadályozza valamely tagállam polgárainak illetve vállalkozásainak valamely tevékenysége folytatását. • Nem liberalizáltak viszont a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységek, illetve a letelepedés szabadsága korlátozható a közrendre, közegészségügyre, közbiztonságra való hivatkozással. • Jogsértés esetén akár a Római Szerződés megfelelő cikkelyére is lehet hivatkozni, közvetlenül!

12. Közzétételi követelmények, nyilvánosság biztosítása • Első társasági jogi irányelv alapján a cégnyilvántartásban közzé kell tenni a létesítő dokumentumot és annak minden változását, a társaság képviseletére jogosultak adatait, a képviselet módját, az irányítási és felügyeleti funkciókat ellátók adatait. • Szintén közzé kell tenni: éves mérleg, beszámoló, felszámolás, cégnyilvántartásból való törlés. • A levélpapírokon és a megrendelőlapokon fel kell tüntetni, hogy melyik cégbíróságon tartják nyilván a társaságot, a nyilvántartásban hány bejegyzés szerepel, mi a táraság formája és hol van a székhelye. Felszámolás, végelszámolás feltüntetése. • Ha a papírokon szerepel a társaság tőkéje, akkor külön fel kell tüntetni a jegyzett és a befizetett tőkét. • Fióktelepekre is vonatkoznak a szabályok!

13. Kötelezettségek, megszűnés • A társaság szerveinek jognyilatkozata kötelezi a társaságot, kivéve, ha az üzleti partner tudott arról, hogy az adott szerv eljárását létesítő okirat korlátozza. • Bejegyzés alatt álló társaság esetében a társaság nevében eljárók korlátlan és egyetemleges felelősséggel tartoznak a bejegyzésig. • Az alaptőke leszállítására szigorú szabályok érvényesek. • A társaságok megszűnését csak cégbíróság mondhatja ki.

14. Szerződési nyilatkozatok értelmezése • Jogvita esetén, hogyan kell értelmezni a szerződési nyilatkozatokat?”A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.”

15. Azonosítás • A szerződő felek azonosíthatósága érdekében milyen adatokat tüntessenek fel a név után?Magánszemélyek és vállalkozások között a név után: születési év, hó nap, anyja neve és a személyazonosító igazolvány száma.Hivatalokkal kapcsolatban a hivatal képzi az azonosító kódokat (pl. TAJ szám)

16. Hivatalos iratok • Hogyan szólítaná fel az adósát a teljesítésre? • Tértivevénnyel küldött irat a legbiztosabb. • Van –e következménye annak, hogy nem veszi át az ajánlott, vagy egy tértiv. Érkező iratot.A keresetlevelet most már akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadja. • Ha a posta „nem kereste” jelzéssel kézbesíti vissza a hivatalos iratot, v felszólítást, kézbesítettnek tekinthető –e a küldemény?Az irat a kézbesítettnek tekinthető jogilag! • Ha a „címzett ismeretlen?Akkor nem tekinthető kézbesítettnek!

17. Jogi képviselő kiválasztása • Mit jelent a jogi kéviselő titoktartási kötelezettsége, lehet –e felmentést adni?A jogi kéviselőt titoktartási kötelezettség terheli, ezalol az ügyfél felmentést adhat. • Mi jelent a jogi képviselő anyagi felelőssége a megbízójával szemben?A jogi képviselő anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik a megbízással kapcsolatban. • Van –e kötelező ügyvédi felelősségbiztosítás?Szabályozás szerint igen! Az okozott károk fedezésére.

18. Állampolgárság • Ki magyar állampolgár?Ha a természetes személy szülei mindketten magyar állampolgárok, vagy csak az egyik,az örökbefogadott gyermek, ha mindkét vagy egyik örökbefogadó szülő magyar állampolgár,a hontalan személy, aki állandó jelleggel Magyarországon lakik,a Magyarországon „talált” gyermek, ha mindkét szülője ismeretlen,az a személy, aki honosítással, visszahonosítással magyar állampolgárságot szerez. • Ki devizabelföldi magánszemély?Az a természetes személy, akinek a magyar hatóságok által kiadott személyazonosító igazolványa van, azaz életvitelszerűen Magyarországon él. • Ki devizakülföldi magánszemély?Az a természetes személy, akinek nincs személyazonosító igazolványa. • Melyik vállalkozás devizabelföldi?Az a vállalkozás, melynek székhelye belföldön van.Melyik vállalkozás devizakülföldi?Az a vállalkozás – jogi formájától függetlenül –, amelynek a székhelye külföldön van.

19. 2. SZELLEMI TULAJDON

20. Szellemi tulajdonjog • Polgári joghoz kapcsolódó jogterület, melynek célja a kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával az alkotó tevékenységre ösztönzés, a társadalom számára hasznos, értékes alkotások létrehozásának honorálása, a gazdaság szereplői számára való elérhetővé tétel biztosítása. • Két területe: szerzői jog és iparjogvédelem.

21. Szerzői jog • A szellemi tulajdonjog azon területe, amely egyéni, eredeti, elsősorban irodalmi, művészeti és tudományos művek alkotóinak valamint az előadások sajátos közvetítésével kapcsolatos tevékenységet végzők (előadóművészek) jogait szabályozza. Szűkebb értelemben a művek védelme a szerzői jog, a közvetítés védelme a szomszédos jogok kategóriájába tartozik.

22. Iparjogvédelem • A műszaki alkotások valamint árujelzők védelmét magába foglaló terület. • E jogok megszerzése sajátos feltételekhez köthető, melynek fő eleme az újdonság és a megkülönböztethetőség. • Az iparjogvédelemben az oltalmat hatósági döntés keletkezteti. • Műszaki alkotások: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, topográfia • Árujelzők: védjegy, földrajzi árujelzők

23. Információ a védelem érvényességéről • Az egyes oltalmak érvényességéről és a státuszukat érintő egyéb ügyekről közhitelűen a Magyar Szabadalmi Hivatal Lajstromozási Osztálya ad felvilágosítást és kérésre lajstromkivonatot. • Cím: 1054 Budapest Garibaldi u. 2.Ügyfélfogadás: hétfő és szerda 9-13-ig, pénteken 9-11 óráig. Forrás: www.mszh.hu

24. Szabadalom • A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán. Forrás: www.mszh.hu

25. Szabadalmi oltalom keletkezése • A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására, azonban a szabadalmi oltalom időtartama és területi érvényessége nem korlátlan, az oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb 20 évig lehet érvényes, és csak abban (azokban) az ország(ok)ban, amely(ek)ben engedélyezték. • A Magyar Köztársaságban érvényes szabadalmat vagy nemzeti- vagy európai- vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül indított szabadalmi bejelentéssel lehet szerezni, amennyiben a bejelentés és a bejelentett találmány megfelel a jogszabályi előírásoknak. • Külföldi jogszerzés a nemzeti hivataloknál tett bejelentéssel, az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) tagországai esetében ezen túlmenően európai úton is kezdeményezhető. A bejelentés közvetlenül vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül nyújtható be. • Az oltalom az illetékes szerv előtt folyó engedélyezési eljárás eredményeképpen keletkezik. Forrás: www.mszh.hu

26. Használati mintaoltalom • A használati mintaoltalom a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma. A mintaoltalom alapján a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve, hogy a hasznosításra másnak engedélyt adjon. Az oltalom ideje 10 év, ezt követően a minta közkinccsé válik. • A használati mintaoltalom a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt lefolytatott, a jogszabályban előírt eljárás eredményeképpen keletkezik. Forrás: www.mszh.hu

27. Formatervezési mintaoltalom • Mi a formatervezési mintaoltalom? • Az ipari termékek külső formájának jogi oltalmát biztosítja. Az oltalom révén a formatervezési minta tulajdonosa piaci pozícióját megteremtheti vagy tovább erősítheti. • Milyen formatervezési mintára szerezhető formatervezési mintaoltalom? • Az olyan formatervezési mintára szerezhető oltalom, amely • világviszonylatban új és egyéni jellegű, • továbbá nem áll fenn az oltalom megadásával szemben valamely kizáró ok. • Ki szerezhet oltalmat formatervezési mintára? • A minta szerzője vagy annak jogutódja. • Mire jogosít fel a formatervezési mintaoltalom? • Az oltalom alatt álló formatervezési mintát kizárólag a mintaoltalom jogosultja hasznosíthatja, vagy az, akinek a hasznosítására engedélyt (licenciát) adott. Forrás: www.mszh.hu

28. Védjegyoltalom • Mi a védjegyoltalom? • A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén. • Milyen megjelölésre szerezhető védjegyoltalom? • Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, ha • megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható, • nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl.általánosan használják az áru megjelölésére), vagy • viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert). • Ki szerezhet védjegyoltalmat? • Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. • Mire jogosít fel a védjegyoltalom? • A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licencia) adjon. Forrás: www.mszh.hu

29. Közösségi szabályozás előnyei • A közösségi oltalom alapján a jogosult az egész Közösség területén gyakorolhatja kizárólagos jogait. • Az oltalom egyetlen nyelv alkalmazásával megszerezhető. • A közösségi bejelentés napja elsőbbségi nap későbbi nemzeti bejelentéssel szemben. • A közösségi oltalom akkor is érvényes a Közösség egész területére, ha csak egyetlen országban használják.

30. 3. KÖZBESZERZÉS

31. A törvény alkalmazása, hatálya • Időbeli hatály: 2004. május 1-én lépett életbe, a május 1. után lefolytatandó eljárásokra vonatkozik

32. Kapcsolódó jogszabályok

33. Köszbeszerzés fogalma • az 1995. évi XL. tv. (Kbt.) személyi hatálya alá tartozó szervezet árubeszerzése, építési beruházása, ill. szolgáltatás megrendelése, ha annak értéke a beszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri v. meghaladja

34. A törvény (Kbt.) célja • az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése • a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése • a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása

35. A közbeszerzési eljárás alapelvei 1)     A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, ill. nyilvánosságát. 2)     Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. 3)     A külföldi székhelyű ajánlattevők számára a részvétel, ill. az eljárás során a szerződés elnyerésének esélye szempontjából a nemzeti elbánást kell biztosítani.

36. Beszerzési tárgyak Visszterhes szerződés: áruért, szolgáltatásért, építési munkáért az ajánlatkérő valamilyen ellenszolgáltatást teljesít • Árubeszerzés: ingó vagy ingatlan tulajdonjogának megszerzése, használati, hasznosítási jogának megszerzése, esetlegesen beállítással és üzembe helyezéssel • Építési beruházás: építmény kivitelezése és tervezése • Szolgáltatás: ami nem árubeszerzés vagy építési beruházás

37. Közbeszerzési értékhatárok - szabályozási szintek I. • Közösségi értékhatárt elérő és meghaladó beszerzések • Nemzeti értékhatárt elérő és meghaladó beszerzések • Nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzések Nemzeti értékhatárok (2004. 01.01-2005.12.31) – e felett nemzeti értékhatárt meghaladó beszerzés • Árubeszerzés: 25 millió forint • Építési beruházás: 60 millió forint • Szolgáltatás: 15 millió forint

38. Közbeszerzési értékhatárok - szabályozási szintek II. • Nem kell közbeszerzést lefolytatni a következő értékhatárok alatt: Árubeszerzés: 2 millió forint Építés beruházás: 10 millió forint Szolgáltatás: 2 millió forint De! Három árajánlat kötelező! • Nemzeti értékhatár alatt és a fenti értékhatárok között: egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatása!

39. Közbeszerzési értékhatárok (2005.)

40. A Közbeszerzési Tanács feladatai • figyelemmel kíséri a törvény szabályainak érvényesülését • véleményezi a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabálytervezeteket • ajánlásokat készít a jogszabályok végrehajtását elősegítendő • figyelemmel kíséri a szerződések teljesítését • elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket • gondoskodik a Közbeszerzési Értesítő kiadásáról • elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését • kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel • nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről • ellátja a részére egyéb törvényben előírt feladatokat

41. Egyszerű közbeszerzési eljárás Két eljárási fajta ezen belül: 1. A nemzeti értékhatárok felét elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés: egyszerű közbeszerzési eljárás hirdetményi kötelezettséggel Árubeszerzés: 12.5 – 25 millió forint között Szolgáltatás: 7.5-15 millió forint között Építési beruházás: 30-60 millió forint között 2.A nemzeti értékhatár felét nem éri el: egyszerű közbeszerzési eljárás minimum három ajánlattevő meghívásával Árubeszerzés: 2-12,499 millió forint között Szolgáltatás: 2-7,4999 millió forint között Építési beruházás: 10-29,999 millió forint között

42. Egybeszámítási kötelezettség Aközbeszerzési eljárás megállapításához szükséges az un. Egybeszámítási kötelezettség fennállásának vizsgálata. Megakadályozza, hogy a törvény kikerülése megtörténjen a beszerzés részekre bontásával Három feltétel együttes fennállása szükséges az egybeszámításhoz: • A beszerzésekre egy költségvetési éven vagy 12 hónapon belül kerüljön sor • Beszerzésre egy vállalkozóval is lehetne szerződést kötni • Egyes beszerzések rendeltetése azonos, vagy hasonló, vagy egymással közvetlenül összefügg

43. Becsült érték Becsült érték: a közbeszerzés megkezdésekor kért, illetve kínálat, áfa nélkül számított, legmagasabb összegű ellenszolgáltatás • támogatási szerződés költségvetésében tervezett összeg Ha a becsült érték nem egyezik meg a szerződésben rögzített összeggel – T.SZ. szerződésmódosítás

44. Értékhatár alatti beszerzések • Árubeszerzés: 2 MFt alatt, szolgáltatás, 2 M Ft alatt, építés: 10 M Ft alatt • Nem minősül közbeszerzésnek • Dokumentálhatóság, elszámolhatóság szempontok alapján • Írásos ajánlatkéréssel, ajánlattal és megrendelővel kell rendelkeznie (formátumok) • Ajánlatkérés minimális információi: • Ajánlatkérő neve, címe, pecsét • Ajánlattételi határidő • Szállítási határidő • Árubeszerzés esetén szállítandó eszköz megnevezése, műszaki paraméterek • Szolgáltatás: szolgáltatás rövid leírása, részfeladatok, jelentések • Határidők • Legalább három írásos ajánlat • Ajánlatok értékeléséről rövid írásos értékelés • Anyagokat jóváhagyásra a KPSZE részére

45. A Közbeszerzési Döntőbizottság által megállapított jogkövetkezmények • az alaptalan kérelmet elutasítja • a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértés okozóját a törvény szabályainak megfelelő eljárásra • megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott döntését (kivéve, ha a szerződés már létrejött) • megállapíthatja a jogsértés megtörténtét • az ajánlattevőt legfeljebb 5 évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől • bírságot szabhat ki • a jogsértőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére

46. Központi közbeszerzés jogi keretei • 1995. évi XL. törvény a közbeszerzésekről; • 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól (legutóbbi módosítása: 115/2000. (VI.30.) Korm. rendelet); • 1054/2000. (VI. 30.) és 1077/2000. (IX. 22.) Korm. határozat az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról; • 1143/1999. (XII. 30.) Korm. határozat a központosított közbeszerzések elrendeléséről és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezésekről.

47. Központi közbeszerzés intézményi kör • a Kormány által irányított szervezetek - kivéve a Nemzetbiztonsági Szolgálatokat és a Külügyminisztérium irányítása alá tartozó külképviseleteket - valamint minden, az egészségügyről szóló 1997. évi XLIV. törvény hatálya alá tartozó és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott költségvetési szervezet egészségügyi beszerzései • a központosított közbeszerzési eljárás körébe tartozó árubeszerzéseik és szolgáltatás megrendeléseik tekintetében. • Jelenleg több mint 1000 intézmény.

48. Központi közbeszerzés információk • Központosított közbeszerzés rendszeréhez való csatlakozás feltételeit a Kbt. és a 1143/1999. (XII. 30) Korm. határozat felhatalmazása alapján az MKGI főigazgatójának 1/2000. számú utasítása tartalmazza. • Elérhető: http://www.kozbeszerzes.gov.hu

49. 4. SZABVÁNYOK

50. A szabványosítás alapfunkciója • A szabványosítás alapfunkciója a kereskedelem műszaki akadályainak felszámolása. • A szabványosítás ezáltal az egységes európai piac kialakításának fontos tényezője, melyet a Fehér Könyv (1995) is rögzít. • A szabványosítással kapcsolatos információk felhasználása növeli a szervezet eredményességét, elismertségét. • A szabványosítási tevékenység szabványok kidolgozásából, kibocsátásából és alkalmazásából áll.