15/2006. (IV. 3.) OM rendelet

1. 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK /részlet/: Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az iskola 1-4. osztályában valamennyi, az 1-6. osztályban legalább egy műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak az ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

2. Az alapfokozat birtokában – a nemzetiségi szakirányt is figyelembe véve – a tanítók a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy …. – ismerik a választott műveltségterület oktatásának 1-6. osztályra vonatkozó követelményeit, tartalmi és metodikai összefüggéseit; b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak …. – az 1-6. osztályban legalább egy kötelezően választott műveltségi területen az oktató-nevelő munkára;

3. 8. A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): …. ba) tanító szakképzettség esetén kötelezően választható műveltségi területek: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (angol, német), matematika, ember és társadalom, természetismeret, 21-25 kredit; ének-zene, vizuális nevelés, informatika, technika - életvitel - háztartástan, testnevelés és sport

4. HEFOP 3.3.1 - MŰVELTSÉGTERÜLETEK A műveltségterületek – sajátos jellegüknek megfelelően – kétféle felfogásban készítették el programjukat. Egy részük a tantervi 23 többletkredittel élve bővítette, mélyítette az általános képzés azonos területének ismereteit, készségeit, attitűdjeit, s ezáltal alakította a 6–12 éves korosztály nevelésére képessé tevő kompetenciákat; Más részük az általános képzési kreditszámot és a 23 többletkreditet összeadva egységes, koherens programot épített fel.

5. KF- • TFK műveltségterületi sajátosságok • Alapképzés bővítése a jellemző. • 22 kredit, 270 óra, 4 féléven keresztül (a tantervben a 3., 4., 5., 6. félévekben) • Műveltségterületi tanítási gyakorlat a 6., 7. félévben (mint a HEFOP-ban). • 9 működő műveltségterület !!!!!

6. Probléma: Csökkenő hallgatói létszám (kb. 70 hallgató/év) - 3, 4 műveltségterület / év elegendő lenne Cél: A működő műveltségterületeket megtartsuk!!!!

7. Megoldás: A műveltségterületi képzést (kivétel a gyak. képzés) 4 félévre „szorítsuk be”. (A HEFOP-ban 7 félév.) Minden évben csak 3-4 (de más-más) műveltségterületet indítsunk, és a hallgatók különböző sorrendben végezhetik el a féléveket:

8. A eset: A hallgató a műveltségterületi képzését induló műveltségterületen kezdi ( pl. ének-zene, természetismeret) Ekkor a hallgató 3, 4, 5, 6 sorrendben végzi el a műveltségterületi féléveket. B eset: A hallgató a műveltségterületi képzését folyamatban levő műveltségterületen kezdi. (pl: viz. nev, magyar) Ekkor a hallgató 5, 6, 3, 4 sorrendben végzi el a műveltségterületi féléveket.

9. A hallgató oldaláról nézve:

10. Az oktató oldaláról nézve:

11. Hogyan lehetséges ??? A hallgató már rendelkezik valamilyen előképzettséggel az alapképzésben. Pl.: Informatika eszközei - 2. félév, ezek után mindegy, hogy hardverismeretet 2. vagy 3. éves korában hallgat a hallgató.

12. Hogyan lehetséges ??? A tananyagok, tantárgyak olyan átrendezése, hogy a 2 féléves tananyagok egy évre essenek (vagy 3., 4. félévre, vagy 5., 6. félévre)

13. Hogyan lehetséges ??? Előfeltételi rendszer átgondolása, lazítása (előfeltétel csak 1., 2. féléves tárgy lehet, illetve páros félévnek az előtte levő félévben levő tantárgy lehet előfeltétele). Páratlan félévben legyen műveltségterület tantárgypedagógia.

15. Informatika műveltség terület Célja: hogy az informatikai műveltségterület megismertesse és alkalmazza a számítástechnikát, de ne szűküljön le a számítástechnikai ismeretanyagra, hanem fogja át az információ változatos előállításának, feldolgozásának, tárolásának, továbbításának eszközeit és technológiáját.

16. Informatika műveltség terület Tartalma: Foglalkoznak az információ társadalmi szerepével, az informatikai rendszerek, hálózatok, működtetésével, a programozás alapkérdéseivel. A hallgatók informatikai alapműveltségének kialakításán, fejlesztésén túl, szoros határterületként kezeli az információ befogadásának problémáját is. Felkészíti a hallgatókat az általános iskola 1- 4 -6. osztályában nyújtandó informatikai ismeretek tanórai és tanórán kívüli alkalmazására. Olyan ismeretek elsajátítása (a módszertant is beleértve), amelyek birtokában a hallgató képes az általános iskola elemi szintjén az informatikai alapműveltség átadására, az alsó tagozatos gyermekek informatika tanulásának az irányítására.

17. Informatika műveltség terület Követelménye: Alakuljon ki a hallgatóban az információt értő, felhasználó magatartás, legyen képes ennek közvetítésére is. Tudjon tanácsadói szerepet betölteni kollégái között, segítve az informatikai kultúra iskolai elterjedését.

20. Természetismeret műveltségterület Célja: hogy a hallgatók rendelkezzenek a természettudományok alapszintű oktatásához szükséges korszerű ismeretekkel, összefüggésekkel, alakuljon ki bennük ezen ismeretek integrált rendszere.

21. Természetismeret műveltségterület Tartalma: az élettelen és élő természet megismerése és megértése, a természettudományos szemlélet kialakítása, széleskörű tájékozottság a környezetvédelem helyzetéről, a globális problémákról, a felelősségtudat és érzékenység kialakítása a helyi és a globális környezetvédelmi problémákra vonatkozóan (Globális válságok, Környezetszociológia, Városökológia). A 6-12 éves gyermekek nevelésére (elemi természettudományos nevelés), a gyermek egész személyiségének, társas készségeinek, érzelmi viszonyulásainak, cselekvéseinek formálására való felkészítés, kiegészülve a fenntartható fejődés igényelte felelősségérzettel.

22. Természetismeret műveltségterület Követelménye: a hallgatók érjenek el egy olyan tantárgypedagógiai tudásszintet, amelynek birtokában képesek lesznek az 5-6. osztályban a természetismeret tantárgy oktatására, a legkorszerűbb módszerekre épülő helyi tanterv kidolgozására, a tanulókban az ökológiai szemléleten alapuló világkép és környezeti kultúra valamint a környezettudatos magatartásformák kialakítására.

25. TESTNEVELÉS MŰVELTSÉGTERÜLET Célja: Olyan ismeretek nyújtása, illetve olyan jártasságok, készségek, képességek, attitűdök kialakítása, amelyek segítségével a hallgatók képessé válnak az 1-4 osztály testnevelés műveltségtartalmán felül az 5-6 osztály testnevelés műveltségtartalmának szakszerű közvetítésére, a tanórán kívüli szabadidős és sportfoglalkozások irányítására.

26. TESTNEVELÉS MŰVELTSÉGTERÜLET Tartalma: A 6-12 éves gyermek pszichés-szomatikus és szociális nevelésére, valamint saját testi képességeinek fejlesztésére, az egészséges életmód mintájának közvetítésére történő felkészítés (Testnevelés-elmélet, Testnevelés játékok); a tanult tantárgyelemek mozgásanyagának bemutatása és az 1-6 osztályos testnevelés módszertana, a tanult technikai elemek végrehajtása során szükséges segítségadásra történő felkészítés (Sportanatómia, Sportélettan, Gyógytestnevelés). Különböző sportágak elméleti alapjainak és gyakorlatának elsajátítása (Gimnasztika, atlétika, labdajátékok, úszás, aerobik, tenisz, sí, stb.)

27. TESTNEVELÉS MŰVELTSÉGTERÜLET Követelménye: Legyenek tisztában a tanórai és a tanítási órákon kívüli mozgásos tevékenységek tervezésével, szervezésével, rendelkezzenek a 6-12 éves korosztály testnevelés és sportfoglalkozásainak megtartásához szükséges szaktudással, módszertani kultúrával és pedagógiai attitűddel, beleértve a speciális nevelési igényű gyermekek mozgásos gyakorlatainak irányítását is.