Határon átnyúló többszintű kormányzás a közép-európai térségben – a Centrope régió esete

1. Határon átnyúló többszintű kormányzás a közép-európai térségben – a Centrope régió esete Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. Vándorgyűlése Révkomárom, 2011. november 25. Füzi Anita I. évf. PhD hallgató Széchenyi István Egyetem

2. Elgondolkodtató kérdések • Europaizáció, mint folyamat és „multilevel governance” (MLG, többszintű kormányzás), mint eszközrendszer? • Melyek a többszintű kormányzás értelmezési keretei: elmélet, megközelítés vagy az „intézményi barkácsolás” álneve? • Reformévad előtt: területi kohézió – területi kormányzás – transznacionális regionalizmus, mint az MLG új hívószavai? • MLG transznacionális kontextusban – sokszínűség: előny vagy hátrány?

3. A „multilevel governance” evolúciója • 1990-es évek: a régiók szerepének felértékelődése - „szubnacionális mobilizáció” • 2000-es évek: EU közpolitikai rendszerének hálózatos, önkéntes szabályozó eszközökön alapuló működési struktúrái – „governance turn”; hatékonyság és demokrácia – „normative turn” 2007-2013-as tervezési periódus: MLG, mint a kohéziós politika 3. irányelve • Napjainkban: Többszintű és policentrikus kormányzás – cél a széleskörű, többcsatornás, intézményesített, kiegyensúlyozott partnerség

4. „Multilevel governance” – fogalmi meghatározás • A többszintű kormányzásban „az állam központi kormányzatának létjogosultsága ugyan megmarad, azonban az már nem rendelkezik többé a döntéshozatal monopóliumával, és ezzel szuverenitása közvetett módon korlátozódik a résztvevők és érdekek meg-sokszorozódása által. A döntéshozatali kompetenciák különbözik integrációs szintek között oszlanak meg, nevezetesen a szupranacionális intézmények, a nemzeti kormányok, regionális és helyi szereplők között, így képezve egymáson átnyúló hálózati rendszereket.” Hooghe, Liesbet – Marks, Gary: Multi-Level Governance and European Integration.Rowman-Littlefield Publishers, Oxford, 2001. • „A többszintű kormányzás az Unió, a tagállamok, valamint a regionális és helyi önkormányzatok partnerségen alapuló összehangolt cselekvése, amelynek célja az Európai Unió politikáinak kidolgozása és végrehajtása. A többszintű kormányzás horizontális és vertikális dimenzióval rendelkező dinamikus folyamat... Az európai demokrácia hitelességének záloga a polgárok európai folyamathoz való csatlakozása. Az európai polgárság a részvételre épül, amely az európai kormányzás szerveződésének is alapja egyben.” Régiók Bizottságának a Többszintű kormányzásról szóló Fehér Könyve, Brüsszel, 2009.

5. „Multilevel governance” – fogalmi meghatározás A többszintű kormányzás, mint „jó európai kormányzás” egy rugalmasan értelmezhető feladat-specifikus, komplex „cselekvési tervrajz”, amely széleskörű, többcsatornás, intézményesített, kiegyensúlyozott partnerségen alapul, egységes közpolitikai keretet biztosítva így a területi, a privát és a nem-állami szereplők bekapcsolására a közösségi és tagállami szintű döntéshozatali folyamatokba.

6. A Centrope régió 4 ország – 8 régió – 9 város 44 000 km2 6,5 millió lakos 2003 - Kittsee-i Nyilatkozat 2005 - St. Pölten „We grow together. Together we grow.” 2006 - Bécs „Vision CENTROPE 2015” Forrás: www.centrope.com

7. A Centrope Forrás: Saját szerkesztés

8. Menedzsment folyamatábra Centrope Ügynökség Politikai Bizottság Irányító Bizottság Decentralizált Együttműködési Irodák + Centrope Koordinációs Iroda Tematikus munkacsoportok Forrás: Centrope Peer Review Report, 2011.

9. Intézményi struktúra Politikai Bizottság Stratégiai célok és irányok meghatározása Irányító Bizottság Kísérleti projektek és ötlet/eszköz fejlesztés Centrope Multilaterális Menedzsment Centrope Ügynökség Kommunikáció és marketing Forrás: Saját szerkesztés

10. Centrope Ügynökség • Decentralizált Együttműködési • Irodák térbeli kontextusban • Belső koordináció • Kommunikáció és marketing • Belső lobbytevékenység • Multilaterális felelősség szektoronként • Multilaterális Centrope Menedzsment (DCO+CCO) • Politikai koordináció • Multilat. tanácsadás és hálózatépítés • Kezdeményezés és szolgáltatás szakértő testületek, stratégiai szövetségek számára, kontrolling, üzleti terv megvalósítása • Mindent lefedő kommunikáció és marketing, közös virtuális titkárság Forrás: Centrope Peer Review Report, 2011.

11. Kormányzás – szintek közötti kapcsolatrendszer • Nem-állami szereplők befogadása • Kormányzati szint és üzleti szektor, egyetemek, kutatóintézetek kooperációja jellemző • Civil szféra, magángazdasági aktorok döntéshozatali kompetencia nélkül • Stratégiák, stratégiai erőfeszítések, zászlóshajó projektek • Politikai szereplők, mint döntéshozók • Gazdasági ügynökségek → marketing, attraktivitás hirdetése • Horizontális dimenzió • Informális, (osztrák) politikai döntéshozók között erős horizontális viszonyrendszer – asszimetria • Állami és magánszféra együttműködésének jele még nem mutatható ki • Vertikális dimenzió • Nacionális szint támogatása, részvétele hiányzik • (Osztrák) Helyi és regionális szint túlsúlya - aránytalanság

12. Értékelés a kormányzás sikerfaktorai alapján • Érintettek mobilizálása • Rugalmas és alkalmazkodóképes partnerség • EU-s források igénybevétele • Megbízható politikai irányítás • Közös finanszírozás • Lobby-erő fejlesztés

13. Összegzés, ajánlás • Feltörekvő régió jól strukturált célrendszerrel • Többszintű kormányzás szempontjai részben megmutatkozik • Az újonnan csatlakozó államok folyamatos jogi-közigazgatási átstrukturálása akadályokat gördít a töretlen fejlődés útjába • A „Centrope”, mint márka erősítése, jobb definiálása Nyugat-Európában • Ajánlás: nyugati „már bevált governance” modellek alkalmazása, partnerség erősítése

14. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! anita.fuzi@sze.hu