Bevezetés a pénzügyekbe LGB_ak058_1 Ziskáné Kiczenko Katalin Ig. 605. kiczenko@sze.hu

1. Bevezetés a pénzügyekbe LGB_ak058_1 Ziskáné Kiczenko Katalin Ig. 605. kiczenko@sze.hu Konzultáció: hétfő 14.40-15.20 szerda 9.40-10.20

2. Tematika

3. A vizsgára bocsátás feltételei • 15-20 oldalas beadandó dolgozat egy kiválasztott ország/vállalkozás/pénzügyi intézmény adott időszaki eseményeiről • Első határidő: • 2009. október 30. 24:00 • Változtatások elkészítése: • 2009. november 21. • Egy jól sikerült beadandóval is lehet teljesíteni a félévet

4. A számonkérés módja • A vizsgaidőszakban szóbeli vizsga.

5. Kötelező irodalom Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. Szerzői kiadás, Budapest, 2007.

6. Ajánlott irodalom • www.mnb.hu • www1.pm.gov.hu • www.portfolio.hutémába vágó cikkei • www.fn.hutémába vágó cikkei • www.hvg.hutémába vágó cikkei • illetve a fentiek papír alapú kiadványai.

7. Folyamatos alakváltozás: Tengeri kagylók, állati prémek, vas, réz, ezüst, arany felhasználásával Érme, bankjegy, bakkártya, elektronikus jel (bankszámlapénz) nagyszülők A pénz kialakulásától a modern pénzig

8. A pénz megjelenése • Önellátás -> felesleg -> árucsere (barter) • A pénz kialakulása (árupénz) • Pénzhelyettesek és arany • Modern pénz (bankszámlapénz)

9. Munkamegosztás (Specializáció) Pénz Kereskedelem Piac Árutermelés bővülése

10. Elvárások a pénzzel szemben • Tartósság • Oszthatóság • Egyneműség • Fajlagosan nagy értéket képviseljen • Gazdasági szereplők mindegyike elfogadja (Abesszínia és Mária-Terézia)

11. A pénz megjelenésének előnyei • Az árukat nem közvetlenül cserélik egymással • Nem feltétlenül azonnal, tehát a két lépés időben elválhat egymástól • TK-i példa: Időben elválhat egymástól a ruhátlan földműves és az éhes szabó

12. Pénzelméleti vita => Mit tekintünk pénznek? Csak az arany(tartalmúak)at?=>Mikor beszélhetünk a pénz megjelenéséről?

13. Van, aki minden egyenértékest pénznek nevez • Van, aki csak az aranytartalmúakat nevezi • Marx: „az arany fogja betölteni a pénzfunkciókat az idők végezetéig”

14. Bimetallizmusvs. Monometallizmus • Kedvező tulajdonságaik miatt a nemesfémek be tudták tölteni a pénzfunkciókat • Önmaguk is belső értékkel bírtak • Bimetallizmus: Au és Ag együtt szerepeltek pénzként • Amikor //-an forogtak és egymáshoz viszonyított értékük viszonylag stabil volt, nem volt probléma • DE „A rossz pénz kiszorítja a jó pénzt.” (Grasham-törvény) • Hiperinfláció => hazai fizetőeszköz mellett megjelenik más is => a „rossz” pénzben hajtják végre tranzakcióikat, a „jó” pénzt megtartják későbbre

15. Hogyan lehetett feloldani az ellentmondást? • Szakítanak a kettős valuta illúziójával, amúgy is csak egy nemesfém forgott: monometallizmus => csak az Au-ra épülő rendszert hoztak létre • Bimetallizmus részleges fenntartása: Au és Ag értékarányának rögzítése: latin pénzunió (1:15,5)

16. Monometallizmus mikor??? • arany: Anglia 1798 Németország 1871 Egyesült Államok 1873 OMM 1892 2. ezüst: Hollandia 1850 Kína, India tradíció

17. A pénzláb • Egy aranytallér hány gramm aranyat tartalmazzon = a pénzláb nagyságának meghatározása • Nagysága teljesen szubjektív döntés eredménye • Lényege: az árak mércéje • Hétköznapi élet: nyaralás/pénzváltás: • Abban a konkrét országban a szolgáltatások relatíve drágának vagy olcsónak tűnnek-e?

18. Összefoglalva • Az árfolyamok aránya alapján még nem következtethetünk a gazdaságok teljesítőképességére, csak arról van szó, hogy eltérő pénzlábakat használnak • Nincs objektív módszer az optimális pénzláb meghatározására, ez szabad döntés eredménye. Inkább csak célszerűségi szempontok jelentenek korlátokat.

19. A pénz funkciói (hazai szakirodalom alapján) • Értékmérés: • az egyes termékek ára a pénzen keresztül határozódik meg • Forgalmi eszköz: • az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz segítségével és nem egyszerű árucsere formájában bonyolódnak le • Fizetési eszköz: • az áru eladása nem feltétlenül jelenti az árbevétel egyidejű realizálását

20. A pénz funkciói (hazai szakirodalom alapján) • Felhalmozási eszköz: • amennyiben nem áll szándékunkban a birtokunkban lévő összeget azonnal további áruk vásárlására fordítani. • Nemzetközi pénz szerepe • a fentiek nemzetközi szintű megjelenése, általánosan elfogadott módon, a szerepnek megfelelni

21. A pénz funkciói (külföldi szakirodalom alapján) • Elszámolási egység: • mindenki által elfogadott egységben gondolkodik minden gazdasági szereplő és • ebben az egységben kifejezve adják meg az árakat • Fizetési eszköz/csere-eszköz: • mivel túlléptünk a barterek korszakán, a pénz az a jószág, melyre a gazdasági szereplők termékeiket/szolgáltatásaikat cserélik • Halasztott fizetések eszköze: • hitelügyletek megjelenésével válik fontossá • Értékőrző: • a pénzként szereplő eszköz alkalmas vagyonunk megőrzésére

22. A pénzhelyettesek megjelenése I/III. • Az Au mellett mesterséges és Au-ra átváltható helyettesek jelentek meg, melyek az Au-val //-an a pénzügyi rendszer működésében részt vettek. • Kis herceg (22. o.): rosszallóan beszél a „pótszerekről” • Célszerű, hiszen az Au kopik, szállítása meglehetősen kockázatos, így évezredekkel ezelőtt kialakultak olyan letéti intézmények (korabeli aranyművesek), amelyek a náluk elhelyezett nemesfémről igazolást állítottak ki, ezzel lehetővé téve a pénzhelyettesek forgalomban való megjelenését. • Ez az összesített pénzmennyiséget nem változtatta meg.

23. A pénzhelyettesek megjelenése II/III. • Szükségszerű módon újabb formára volt igény • ipari forradalom: • áruk/szolgáltatások bővülésével, a tömegtermelés beindulásával, nagyobb pénzmennyiség kellett • DE mivel bányatermékről volt szó, a mennyiségét nem lehetett korlátlanul növelni

24. A pénzhelyettesek megjelenése III/III. • EZÉRT relatív pénzhiány alakult ki => • a forgalom pénzigényéhez képest a pénzmennyiség (Au mennyiség) növekedése kisebb volt, • attól folyamatosan elmaradt, • egy ideig lehetett csak ellensúlyozni a pénz forgási sebességének növekedésével. • EZÉRT vártak. • Abban bíztak, hogy majd csak pénzhez jutnak, és kifizetik az árut, folytathatják termelésüket. Ez hosszabb távon a Π csökkenését eredményezte és az áruforgalom akadályokba ütközött. • Az üresjáratok a Π-lehetőségeket csökkentették.

25. Megoldás I./III. • A kereskedő elvitte az árut, erről kiállított egy hitelviszonyt jelentő értékpapírt, a váltót, melyben rögzítette a fizetés feltételeit. • TEHÁT azt vállalta, hogy egy későbbi időpontban teljesíti a fizetést, és az áruk ellenértékét jelentő összeg nagyobb lesz, mintha azonnal, az áruk átvételekor fizetett volna. • ÍGY az értékpapír bizonyos mennyiségű kamatot is tartalmazott, melynek mértékét az aláíráskor határozták meg. • Ezt hívjuk kereskedelmi váltónak, mely rögzíti a két fél közötti hitelviszonyt.

26. Megoldás II./III. • Ez csak akkor oldotta meg a problémát, ha ezzel a váltóval lehetett fizetni, vagyis tovább lehetett forgatni. • Felmerül a bizalom problémája: szavahihetőség, jövőbeni fizetőképesség, fizetési készség. • Ezért bekapcsolódtak a folyamatba az éppen létrejövő, tőkeerős bankok. Közreműködésükkel zajlottak a tranzakciók. • Később már saját nevükre állították ki a váltókat: bankárváltó • kerek címletekben nyomtatták, nem tartalmazott kamatrészt, az üzleti szféra fizetési eszközét jelentették. • De ekkor még sokféle „bankjegy” volt forgalomban: minden banknak a sajátja…

27. Megoldás III./III. • E pénzhelyettesek hitelnyújtás révén kerültek a gazdaságba, ezért a pénz mennyiségének növekedése nem jelentette azt, hogy az idők végezetéig a forgalomban marad, mivel a hitel visszafizetésével automatikusan megsemmisül. • Természetesen a hitelezési tevékenységen alapuló pénzhelyettesek aránya csekély volt még ekkor: • Au 33% • Ag 34% • Készpénz és váltópénz (réz) 26% • Hitelpénz 7% • Σ Anglia, Franciaország, USA 100%

28. Az állam színre lép I./II. • Napjainkban egy országon belül egy adott valuta forog, amit az állam bocsát ki (állami monopólium) • Az egyes kibocsátók megítélésétől függően az egyes bankjegyek elfogadottsága és elfogadási árfolyama eltérő volt • Az állam is új módokon akarta finanszírozási igényeit megoldani (nagy kiadások, pl.: háborúk idején) • Államnak fontos szerepe volt abban, hogy egy adott, hivatalos, törvényes fizetési eszköz felváltsa a sokféle pénzhelyettest • Az új fizetési eszköz kibocsátása, mennyiségének szabályozásaállamihatáskörbe tartozik.

29. Az állam színre lép II./II. • A gazdasági növekedést gátolta a pénzmennyiség szűkössége, így logikusnak tűnt az állami szerepvállalás, mely orvosolta a problémákat. • Az állami kincstárak számára szinte kínálta magát a lehetőség, hogy papír anyagú pénzeket bocsássanak ki, melyek elfogadását hatalmuknál fogva kötelezővé tették. • Ezek tehát hatalmi szóval létrehozott, kényszerárfolyammal ellátott pénzhelyettesek voltak. • Mivel az állam költekezési hajlama igen erős, ezért • a kibocsátott jegyek állománya jellemzően dinamikusan növekedett és • a kibocsátások néha drámai inflációval (elértéktelenedés), • a nemesfémek forgalomból való eltűnésével, • pénzügyi válságokkal, • a nemesfémekre történő átváltási lehetőség időleges felfüggesztésével, • az átváltási arányok csökkentésével (devalváció) jártak együtt.

30. Vita a pénz mennyiségéről, avagy milyen kapcsolat legyen a nemesfémek és a pénzhelyettesek mennyisége között Currency-iskola (1) Vs. banking-elmélet (2)

31. (1) Az összesített pénzmennyiség nem lehet nagyobb, mint a nemesfémek mennyisége, ha ennél több lenne, inflációt idézne elő • Anglia, 1844, Peel-törvény, a gazdasági szükségszerűség szétfeszítette a mesterséges, törvényi korlátokat, és ezért az aranyfedezetet meghaladó pénzkibocsátásra került sor • (2) követői szerint nem baj, ha az aranykészletet meghaladóan bocsátanak ki pénzhelyetteseket, de elismerik, hogy túlzásba vitele inflációt okozhat. • Ez a kritikus pont azonban nem a 100%-os aranyfedezeti szinten van, hanem az áru- vagy szolgáltatásfedezet hiánya esetén. Véleményük szerint káros a gazdaságra, ha a pénzmennyiség szabályozását az arany mennyiségéhez próbálják igazítani. Végkövetkeztetés, mely a modern pénzhez vezet: aranyfedezet helyett árufedezet.

32. Az Au monetáris szerepének csökkenése • Miért volt szükségszerű az arany eltűnése a pénzügyi rendszerből? • Szükség lenne Au-ra, ha valamilyen „többletszolgáltatást” nyújtana, vagy ha biztonságot jelentene kritikus pillanatokban • Az aranyfedezet folyamatosan csökkent a pénzhelyettesek fokozatos növekedése mellett

33. Piac és redisztribúció • Törzsi, nemzetségi alapon a szerveződések nem piaci alapúak voltak, hanem a kölcsönösségre (reciprocitásra) épültek • Az ókori társadalmak, a XVI. századi inka kultúra sem piaci alapon működött, hanem a hierarchizált felépítés, az államiújraelosztás(redisztribúció) biztosították az ellátást.

34. A modern pénz • Az aranypénz eseténa nemesfémek a bányákból a forgalomba vagy jól őrzött trezorokba kerültek. Ha a forgalom pénzigénye csökkent, a felesleg kincsként kicsapódott. • A modern pénz azonban belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett eszköz, melynek gazdaságba való be-, illetve kikerülése csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet.

35. A modern bankrendszer szereplői • Központi bank • Kereskedelmi bankok • Nem monetáris pénzintézetek

36. Kereskedelmi bankok • Letéti intézmények • Kezdetben 100% tartalékot képeznek • A letétesek nem egyszerre, hanem folyamatosan jelennek meg a pénzükért, ezért lehetővé vált a résztartalék elvén alapuló működés • Csomagmegőrzők helyett betéteket gyűjtő, azok után kamatotfizető és hiteleket nyújtó, azok után kamatot felszámító pénzintézetekről beszélhetünk. • Passzív bankügyletek => az elhelyezett összegért kamatot fizet => betétgyűjtés alapjai • Saját tőkéjüket sokszorosan meghaladó idegen forrást gyűjtenek be • Bankcsődök • betétbiztosítás

37. A kereskedelmi bankok tevékenysége • fizetési forgalom lebonyolítása • hitelezési tevékenység(aktív bankügylet) • Eleinte rövid lejárat, kis kockázat… • bevételeik: • kamatmarzs, jutalékok

38. A központi bank • A „bankok bankja” • Creditum = ‘bizalom’ • Jegybank monopólium • Első jegybank • Anglia, 1694, a királyi kincstár adósságának rendezésére • FED • (Federal Reserve System), 1913, 12 területi jegybank

39. A központi bank tevékenysége és feladatai • MNB • Központi monetáris hatóság • Monetáris politika • Pénzkibocsátás, azaz emisszió • Jegybankpénz kibocsátása • Pénzmennyiség: • készpénz + számlapénz • „végső mentsvár” • (lender of last resort)

40. Az állam bankja • Árfolyam-politika kialakítása • Devizatartalékok menedzselése • Az Au részaránya elenyésző • Könnyen pénzzé tehető, biztonságos értékpapírok

41. Monetáris politika • Pénzkínálat szabályozása • Antiinflációs politika • Direkt: • közvetlenül a szabályozandó tényező értékét határozza meg, pl.: kamat nagysága, kihelyezhető hitelek összege • Indirekt: • Kötelező tartalék (tartalékráta) • Refinanszírozási politika (refinanszírozási keret) • Rediszkont politika (viszontleszámítolás)

42. Kamatpolitika (piaci szereplők pénzkeresletén keresztül) • Nyíltpiaci műveletek (állampapír), (autonóm, rugalmas, és közvetlen) • Erkölcsi hatás • Gazdasági szereplők bizalomvesztésének elkerülése • A válság tovagyűrűzésének megállítása • Mai helyzet? • Valutatanács • Hong-Kong, egy kinevezett deviza mennyisége alapján szabályozza a pénzmennyiséget)

43. Pénzkereslet • Tranzakciós • Esedékes kiadások, esedékes bevételek aránya nem mindig egyenlő: pénzt kell „tartanunk” • Óvatossági • Hosszú távon megváltozhat a bevétel-kiadás aránya, ennek kivédésére pénztartási igényünk megnő • Spekulációs • Reálkamat nagyságától függ • Reálkamat=nominális kamatláb/inflációs ráta • Reálkamat=??? • nominális kamatláb=25% • inflációs ráta=20% • 1,25/1,2=1,042 -> 4,2% • Közelítő forma: 25-20=5(%)

44. Költségvetési (fiskális) politika I/II. • Kezdet 1929-33 (John Maynard Keynes) • Túltermelési válság • SAY-dogma: • „Minden kínálat megteremti a saját maga keresletét.” • Probléma: • nem azonnal jelenünk meg keresleti szinten a kapott összeggel a piacon: felhalmozási funkció • További okok • Munkabér • Vásárlási hitel, befektetési hitel: buborékok • A válság mechanizmusa • Eladatlan árukészletek -> árcsökkenés -> termelés csökkentése -> elbocsátás -> még kisebb vásárlóerő ->még több eladatlan áru

45. Költségvetési (fiskális) politika II./II. • A beavatkozás –> védővámok, kereskedelmi háborúk -> világkereskedelem csökkenése • Megoldás??? -> pótlólagos vásárlóerő bevonása (állam) • Munkanélküli segély, sávos adózás, diszkrecionális eszközök: öngyógyító folyamatok mellett eseti beavatkozásra van szükség, pl.: közmunka, adókulcsok megváltoztatása • Megismétlődhet? – 2008-2009-??? • idézet • Monetaristák – (Milton Friedman) • Racionális döntések, minden info megvan, azonnali reakció • A hosszú távú növekedési pálya adott, kapacitások adottak, csak a pénzmennyiséget tudjuk változtatni, DE mindez csak inflációhoz vezethet • Megoldás: hosszú távú, stabil politika: előre meg kell határozni a pénzmennyiség bővítésének tervezett ütemét

46. Államháztartás, adók, vámok I/II. • Államháztartás • Központi költségvetés • Központi költségvetési szervek • Önkormányzatok • Elkülönített állami pénzalapok • Társadalombiztosítási alap

47. Államháztartás, adók, vámok II/II. • Adók • Jövedelemadók • Forgalmi, fogyasztási adók • Vagyonadók • Vámok, vámpolitika • Fiskális • Piacvédelmi, • Kereskedelem-politikai feladatok ellátása • Integráció és adminisztratív akadályok