1 / 14

A szociális intézményrendszer kihívásai és fenntarthatósága 2013-tól XIII. SZIME-Konferencia

A szociális intézményrendszer kihívásai és fenntarthatósága 2013-tól XIII. SZIME-Konferencia Győr, 2012. szeptember 28. Czibere Károly Református Szeretetszolgálat, Szociális Klaszter. Helyzet áttekintése. A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció elkészítése – szakértői változat

tobit
Download Presentation

A szociális intézményrendszer kihívásai és fenntarthatósága 2013-tól XIII. SZIME-Konferencia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szociális intézményrendszer kihívásai és fenntarthatósága 2013-tól XIII. SZIME-Konferencia Győr, 2012. szeptember 28. Czibere Károly Református Szeretetszolgálat, Szociális Klaszter

  2. Helyzet áttekintése • A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció elkészítése – szakértői változat • Jelentősége kettős: • Egyrészt szakmapolitikai iránytű, intézkedési irányok kijelölése • Másrészt szakmai konszenzus végre nem valami ellen, hanem valami mellett • Minisztériumi változat(ok) – NSZK2, NSZK3 (ÚNSZK) • Az ÚNSZK tartalmára közvetetten következtethetünk a költségvetési törvény nyáron megszavazott változata alapján

  3. Fel nem adandó elvek • Belső minőségfejlesztés • Szakmai eredményesség • Fenntarthatóság • Kiszámítható és tervezhető szabályozási, finanszírozási környezet kialakítása • Igazságosság – közfinanszírozás célzottsága • Szolgáltatási és pénzbeli ellátások összekapcsolása • A szociális problémákra gyorsabban, rugalmasabban és innovatívabban reagáló védelmi rendszer kialakítása • A közösségi értékek fokozottabb figyelembevétele (család, kisközösség, önkéntesség) • Felelősség – a jogosultság vizsgálatakor annak vizsgálata az egyén és a család mindent megtett és megtesz (pl.magánforrások szélesebb körű becsatornázása) • Munkatársak megbecsülése: a közfinanszírozása jobb célzása lehetővé teszi, hogy a nehezebb munkát végzők több bérhez jussanak

  4. Az alapvető célokhoz rendelt eszközrendszer • Szabályozási logika átalakítása (szolgáltatás-alapú szabályozás, verseny) • Finanszírozási logika átalakítása (szektorsemlegesség, szükséglet-alapú differenciálás) • Az ellátásra jogosultság szűkülése • Kapacitások célzottsága • Alapellátás: lokális kohézióra épül, professzionalitása garantált – szélesebb lefedés vs. célzottabb – magasabb szakmai szinten • Szakellátás: magasabb belépési küszöb, magasabb professzionalitás • Közfinanszírozás vándorlása az alacsonyabb magánforrás-mobilizációs szolgáltatások felé • Közfinanszírozás erősebb outcome-orientációja

  5. A szabályozás iránya az idei jogalkotás alapján • A három szektorú szolgáltatási szakterület négy szektorúvá válik • Az állami (szolgáltatási) szektor kialakulása és megerősödése több lépésben: • 2012: MIK – megyei intézmények • 2013: KSZGYF – Központi Főigazgatóság, a MIK-ek önálló döntési hatásköreinek jelentős korlátozásával, MIK-ek helyén kirendeltségek • 2014: önkormányzati, megyei jogú városi, fővárosi szakellátás államosítása • Az önkormányzati szektor súlyának csökkenése • Ezért az „államosítás” kifejezés megtévesztő: nem a magántulajdon államosítása történik, hanem recentralizáció • Egyházi szektor erősödése – szavakban igen, szabályozásban nem • Civil szektor súlyának csökkenése

  6. Ellátás-szervezés (alap) Önkormányzati szolgáltatá-sok E C Ellátás-szervezés (szak) Á 8 Megyei intézmények 294 Önkormány-zati intézmények 356 E 220 C 303 Ellátási felelősség Á Megyei önkormányzat Helyi önkormányzat Az ellátórendszer reformja 2011-2012

  7. Ellátás-szervezés (alap) Önkormányzati szolgáltatások E C ? Ellátás-szervezés (szak) ÁLLAM MIK Önkormányzati intézmények E C ? Ellátási felelősség ÁLLAM Helyi önkormányzat ? Az ellátórendszer reformja 2013

  8. Államosítás értékelése • Mi vezetett ide? Az állam képtelen volt egy szolgáltatási piacot szabályozni, s az ellátási anomáliák megoldására csak ezt az egy megoldást látta. • Előnyök – szolgáltatási színvonal-egyenetlenségeinek csökkenése, kiszámíthatóság, koncentráltabb fejlesztések, célzott forrásfelhasználás, stb. • Hátrányok: rugalmatlanság, szükségletalapúság csökkenése, pótlólagos helyi erőforrások kiszorítása (ld. önkormányzatoknak nem kell fenntartói támogatást fizetniük jövőre a bentlakásos intézmények felé), puha költségvetési korlát, stb. • Veszély: állami szerepek összecsúszása: ki engedélyezi, ellenőrzi és szabályozza az állami szolgáltatásokat? • Lehetőség: az állam magára húzza a szociális védelem fenntartásáért viselt felelősséget, ezzel a szociális problémák közvetlenül hozzá futnak be. Ez után az állam nem mutogathat másra, nem háríthatja a felelősséget. • Következmény: a korlátozott állami erőforrások és az állami ellátás színvonalának csökkenése miatt nő a kereslet a nem-állami ellátásra, de a kapacitáskorlát ezt nem tudja kielégíteni – nő a szürke gazdaság

  9. A szabályozás iránya az idei jogalkotás alapján • Finanszírozás az államosított rendszerben: • fejkvótáról kvázi-fejkvóta (bázis-alap): normatívának nincs értelme az állami fenntartású szolgáltatások esetében • Finanszírozás az államosításra felkészülő rendszerben: • Kvázi-bértömeg-alapú finanszírozás • Finanszírozás egyházi és civil rendszerben: Valahogy elkallódott: a költségvetési törvény normaszövege erre utalást nem tartalmaz… • Továbbra is: szigorúan kontrollált kapacitásfejlesztés • Sőt: kapacitások visszafejlesztése (idősellátás: hsny, bentlakás) (Mi lesz a felszabaduló forrásokkal?) • Alap- és szakellátás egymásra nem épülésének erősödése

  10. 2013 – a költségvetési törvény tükrében • Alapszolgáltatások: • fejkvóta-alapú finanszírozás fennmarad • többnyire változatlanok maradnak a normatívák • a házi segítségnyújtás normatívája 25%-kal csökken. • szakmailag elfogadhatatlan érvelés, hogy ez a sok papírozós szolgálat miatt szükséges • hatása kiszámíthatatlan és rendkívül rossz üzenetet hordoz. • Nappali ellátás: jelentős emelkedések. Ennek örülni kell, de az ilyen jelentős emelés csak más kasszák rovására történhet egy nominálisan nem növekvő összkeretben.

  11. 2013 – a költségvetési törvény tükrében • Szakkellátás – csak idős- és hajléktalanellátás • A többi szakterület kimaradt • Fejkvóta-alapú finanszírozás megszűnik, de mégse. • Általánosságban: az output-alapú finanszírozás jobb, mint az input-alapú. • Kvázi-bértömeg-finanszírozás: L/5 szabály, de nem tényleges státusokra és tényleges bértömegre! • Mekkora az átlagbér? • Miért pont L/5, hiszen az szakmai szabályok ennél több státuszt írnak elő? • Eredmény: 635e Ft-ról 480-510 eFt-ra csökkenés • Milyen elvek, okok és hatástanulmányok vannak e tervek mögött???

  12. A bentlakásos normatíva reálértékének változása

  13. Mi a teendő? – Két stratégia • A) Ölbe tett kézzel történő ülés – annyi rossz év után már úgyse lehet rosszabb • B) A költségvetési vitából még legalább egy hónap van hátra • A szolgáltatási kassza nem csökken nominálisan az ideihez képest • A nem-államosított szektorok finanszírozási technikái finomíthatók • A még nem létező, civil és egyházi szolgáltatásfinanszírozás megalkotásához sürgősen neki kell látni • Van mozgástér, sőt: év közben felszabaduló források! • Az önkormányzati, civil és egyházi fenntartóknak egyeztetve kell javaslatokat tenni. • Rajtunk múlik…

  14. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

More Related