Adózási alapismeretek 5.2 konzultáció Helyi adók

1. Adózási alapismeretek5.2 konzultációHelyi adók

2. A törvény • 1990. évi C. törvény a helyi adókról • Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. • A települési önkormányzatok alapvető feladata - a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett - a helyi közszolgáltatások biztosítása.

3. A törvény • A helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása - melynek során nélkülözhetetlen a helyi közösségek kezdeményezőkészsége, áldozatvállalása is - elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését. • A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. • Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására.

4. Alapelvek • a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be • Adóalany: • magánszemély, • a jogi személy, egyéb szervezet, • a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése

5. Adómentes • Adómentes valamennyi helyi adó alól • az egyesület, az alapítvány, • a közszolgáltató szervezet, a köztestület, • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, • a magánnyugdíjpénztár • és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság

6. Adókötelezettség • Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: • az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, • nem állandó lakosként való tartózkodásra • az e törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására

7. Helyi adók típusai • Az önkormányzat rendeletével: • vagyoni típusú adók, • kommunális jellegű adók, továbbá • helyi iparűzési adó • bevezetésére jogosult.

8. Építményadó • Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. • Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: • az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy • az építmény korrigált forgalmi értéke • Az adó évi mértékének felső határa: • 1100 Ft/m2, • a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.

9. Telekadó • Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. • Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa • Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: • a telek m2-ben számított területe, vagy • a telek korrigált forgalmi értéke. • Az adó évi mértékének felső határa: • 200 Ft/m2, • a korrigált forgalmi érték 3%-a.

10. Magánszemélyek kommunális adója • Kommunális adókötelezettség terheli a meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. • Az adó évi mértékének felső határa a meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb 17 000 Ft.

11. Idegenforgalmi adó • Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt • Mentes az adó alól • a 18. életévét be nem töltött magánszemély; • a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; • a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján a hallgató

12. Idegenforgalmi adó • Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma • Az adó mértékének felső határa: • személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft; • az adóalap (pl. szállásdíj) 4%-a;

13. Iparűzési adó • Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (iparűzési tevékenység). • Az adó alanya a vállalkozó • Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége

14. Iparűzési adó • Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve • az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke • az alvállalkozói teljesítések értékével, • az anyagköltséggel, • az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

15. Iparűzési adó mértéke • Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa • 1998. évben az adóalap 1,4%-a, • 1999. évben az adóalap 1,7%-a, • 2000. évtől az adóalap 2%-a. • Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint.

16. Adómentesség • Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek a számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.

17. Köszönöm a figyelmet! Forrás: Dr. Herich György: Adótan 2012, Penta Unió, Pécs 1990. évi C. törvény