Bajmócy Zoltán egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

1. Jelen kutatás a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú, „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt támogatásával valósult meg. A regionális innovációpolitika jóléti aspektusaiA differenciált innovációpolitika sablonos voltáról Bajmócy Zoltán egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet MRTT IX. Vándorgyűlése. 2011. november 24-25. Komarno

2. A differenciált (hely-specifikus) innovációpolitikák közös gyökere A képesség szemlélet A technológiai változás jóléti hatásainak értelmezése (az utilitarista és a képesség szemléletben) Következtetések Az előadás célja: a regionális innovációpolitika jóléti szemszögű értékelése Kutatási kérdés: a politikák kialakítása, végrehajtása és értékelése során használt információk megfelelőek / elegendőek-e Az előadás felépítése

3. Differenciált regionális innovációpolitika • Hangsúlyeltolódás az innováció értelmezésében: interaktív, rendszerszerű jelleg felismerése • Az innovációpolitika elméleti alapjai • Evolúciós közgazdaságtan • Nelson & Winter 1982, Metcalfe 1994, Dosi & Nelson 1994 • Innovációs rendszerek elmélete • Lundvall 1992, Nelson 1993, Edquist 2005 • Isaksen 2001, Doloreux 2002, Asheim & Coenen 2005, Tödtling & Trippl 2005, Boschma 2008 • Innovációs rendszer • Az innovációk létrejöttét és elterjedését befolyásoló tényezők sokfélesége és azok kölcsönös összefonódása • A beavatkozás alapjai a „rendszer elégtelenségek” • A rendszerek mindig egyediek + sokféle módon lehetnek hatékonyak • Differenciált regionális innovációpolitika • Eltérő módon működő rendszerek + a hatékonyság eltérő lehetőségei

4. Diff. innovációpolitikák közös gyökere • A regionális innováció politika (különböző módokon) az innovációs rendszer hatékonyabb működéséhez járul hozzá → ekkor legitimálható • Hatékonyság: • Az innovációs rendszer a technológiai változás gyorsulásához, és ily módon • A gazdasági növekedéshez járul hozzá • Az innovációpolitika jóléti alapja az utilitarizmus

5. Képesség szemlélet • Utilitarizmus • Jólét = hasznosság (preferencia kielégítés számszerű mértéke) • Közelítő mérték: reáljövedelem • Az egyéni jóléti nyereségek és veszteségek egyértelműen aggregálhatók (Kaldor – Hicks – Scitovszky) → növekedés • Képesség szemlélet • Amartya Sen (1998 Közg. Nobel-díj), Martha Nussbaum • Utilitarizmus (és a reáljövedelmen alapuló értékelés) széles körű kritikája → az utilitarizmus, mint a jóléti értékelés alapja túlságosan szűk • Jólét = képességek (amit az egyén ténylegesen megtehet, vagy elérhet): eszközök, képesség azok konvertálására, nem választott lehetőségek értéke • Az egyéni jóléti nyereségek és veszteségek aggregálására nincs magától értetődő módszer

6. Forrás: saját szerkesztés

7. Következtetések • A differenciált innovációpolitikákat összeköti a jólét utilitarista értelmezése→ minél hatékonyabb a regionális innovációs rendszer az annál nagyobb jóléti nyereséget jelent • Az utilitarista jóléti felfogás (különösen a reáljövedelem-alapú értékelés) rengeteg ponton bírálható: számos olyan szempontot hagy figyelmen kívül, amelynek integrálására a képesség-szemlélet alkalmas lehet • A képesség szemlélet felől nézve a jelenlegi regionális innovációpolitikák: • Releváns információkat hagynak figyelmen kívül • Túlzottan leegyszerűsítik a technológiai változás jóléti hatásainak komplexitását

8. Következtetések • A differenciált regionális innovációpolitika kihívása: • Az innovációs rendszerben meglevő különbségeken túl a jóléti helyzetben meglevő különbségeket is figyelembe kell venni • A képesség szemlélet újfajta kérdéseket állít az innovációpolitika elé: • a változás üteme, • a régió alkalmazkodási képessége, • az újdonságok tényleges használati lehetőségének allokációja, • a kockázatok allokációja

9. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! E-mail: bajmocyz@eco.u-szeged.hu