Új koncepciók avagy mit taníthatnak nekünk a tudás- és tudatváros fejlesztések?

1. Új koncepciókavagy mit taníthatnak nekünk a tudás- és tudatváros fejlesztések? Varga Csaba Sociologist, H. Academic Reader, President of Institute for Strategic Research

2. Tartalom • Európa jelen nélkül • Európa jövő nélkül • Szellemi tőke, tudás tőke, tudattőke • Új globális-lokális tér • Az új lokális tudat és lokális koncepció • Tudás- és tudatfejlesztő társadalom • Tudásvárosok – tudatvárosok • Magyar példák

3. Abszolútum- és isten-tudat Bölcsesség-tudat Társadalmi-tudat Természet-tudat Kvantum-tudat Tudat-szintek • személyes isten-tudat • személyesszellem-tudat • személyes kollektív tudat • személyes test-tudat • személyes tudattalan

4. Tudat-kapuk • Második fizika feletti (metafizikai) kapu: (9-10: vallásfeletti; vallásos-isteni) • Első fizikai feletti (szellemi) kapu: (7-8: társadalmi tudás/korszellem; személyes tudás) • Második fizikai (társadalmi) kapu: (5-6: társadalom; több személyes én az egyénben) • Fizikai kapu: (3-4: fizikai-anyagi világ; személyes fizikai test) • Fizika-alatti kapu: (1-2: kvantum-valóság; személyes tudatalatti)

5. Európa jelen nélkül

6. Új Európa-kép: Európa elveszett! • Európa a funkcionális globális térben süllyed • Európa a szubsztanciális univerzális-globális térben folyamatosan erőtlenedik (ez egyúttal az európai kultúra gyengülése) • Az információs korban Európa programja egyszerre fejlesztené a tudásalapú gazdaságot és társadalmat • A lisszaboni program nem teljesül, ami nem csak a funkcionális tudás- és innováció központúság hatékonytalansága • A kitörési irány: a szubsztanciális Európa alapvető felerősítése – e nélkül nincs versenyképes funkcionális Európa! • Ez kultúra! Ez tudás! Ez tudat! Ez társadalom!

7. Tudás-Európa? Érvényesül-e a szellemi tőke Európában? • Nem érvényesül • Ha érvényesül, beszivárog az ugarba • Dinamikusan érvényesül, ha az infokommunikációs fejlődést vizsgáljuk • A hagyományos ipari állam tartja magát • A kibillentés-effektus azonban működik • A tudás-szakadék mélyül a) régi tudás/új tudás, információs tőke/tudástőke, valóságos/virtuális tudás; b) régi tudás, új tudás és virtuális tudás / kontra állampolgár • A hagyományos ipari gazdaság informatizálódik, de.. • A hagyományos ipari társadalom málik szét, de.. • A hagyományos életforma technikailag modernizálódik, de..

8. Európa jövő nélkül?

9. Jövő és jövőkép hiányzik • Európa kimerítően és kétségbeesetten fogolya önmagának és jelenének, de a jelen még nem fáj eléggé • Képtelen múltját feldolgozni és képtelen a bűntudattal szembe nézni, de a szomorúság még nem okoz sírást • A pénzközpontú újkapitalizmusban sem nyertes kontinens, de az anti-globalizációs mozgalmak sem hoznak távlatos alternatívát • A lisszaboni program közepes léptékű vízió volt, de Európa már ezt sem képes végrehajtani • Az új (poszt-modern, poszt-modernizációs) korszakhoz nincs új tudás, nincs társadalmi akarat, nincs intézmény, nincs ambíció, nincs új tudatállapot • Nincs olyan magasabb tudatállapotban létező tudásosztálya, amely kilódítsa ebből a látszólag békés vergődésből?

10. Jövőtudat és jövőképesség • Nos, nem az a baj, hogy Európában és Európán túl a jelen nem folytatható, hanem az, hogy • 1) nincs jövőtudat; • 2) ha lenne, az a jelent exportálná a jövőbe; • 3) nincs honnan tanulni a jövőt; • 4) a politikusok csak a jelen fenntarthatóságában érdekeltek; • 5) a jövő nem elsősorban pénz-profitot ígér, így a jelenlegi gazdaság nem tud vele mit kezdeni; • 6) a jövőhöz leginkább az átfogó és mindenen továbblépő jövőképesség hiányzik • 7) csak a) új szellemi reneszánszok; és b) lokális jövőt előlegező, különböző modellkísérletek segíthetnek (lásd például tudásvárosok)

11. Szellemi tőke, tudástőke, tudattőke

12. Az új tudáselmélet jellemzői • Az információs és a szellemi tőke kiterjesztése és közvetítése • A technológiai töke mindenki rendelkezésére állása • A tudástőke arányának lassú javulása • A vállalatok és intézmények szellemi tőkéjének növelése • A tudástőke társadalmi hasznosításának felgyorsítása • A tudástőke személyes tőkévé tétele minél szélesebb társadalmi körben

13. Fizikai tőke Lelki tőke Szellemi tőke Vallási tőke (transzcendens tőke) Történeti tőke Gazdasági-pénzügyi tőke Társadalmi tőke Tudati tőke Tőke és forrás típusok • Fizikai forrás • Lelki forrás • Szellemi forrás • Vallási forrás (transzcendens forrás) • Történeti forrás • Gazdasági-pénzügyi forrás • Társadalmi forrás • Tudati forrás

14. Szellemi tőke a vállalatban • A társaság tőkéje: a pénzügyi tőke mellett társadalmi és szellemi tőke; a társadalmi tőke több, mint a kapcsolati értékek • A szellemi tőke fajtái: strukturális tőke és emberi tőke, továbbá a kreativitás tőke (az előbbi kettő helyzet-független alkalmazása) • Tudatosul az új tőkefajta: a személyes tudat és a társasági tudat • A vállalatok új auditációi (minősítései), a pénzügyi mellett szellemi és társadalmi auditáció

15. Tudástőke (1) • A tudás (Nico Stehr szerint) a cselekvés képessége. Ez a definíció még a jobbak közül való, mert legalább elszakad attól a szerencsétlen és primitív felfogástól, hogy a tudás nem egyéb, mint az ismeretek valamilyen mennyiségi vagy minőségi összessége • A tudás nem valamilyen információtár, hanem a tudás személyes tőkévé, azaz belső emberi tudássá és cselekvéssé válása • Az információs és/vagy tudástársadalomban az adat, információ, tudás (analóg és digitális) jellé válik, így a tudástőkéből jeltőke lesz

16. Tudástőke (2) • Számunkra a tudás az egész víziója. Ebben az összefüggésben a magunk felfogása (a tudás: az Egész víziója) is kevésnek bizonyul, mert nem tartalmazza a tudás személyes és társadalmi tőkévé alakítását.Az új világmodell egyrészt tudás-központú, másrészt más tudást tart dominánsnak. • Minket most mindenekelőtt az új tudás és ennek társadalmi tőkévé válása izgat. Ez az áttérés kettős folyamat, egyfelől az új tudásra, mint új tudományos paradigmára, másfelől az új tudás társadalmi tőkévé válására, mint tudástársadalom modell megvalósulására való átállás.

17. Személyes és társadalmi tudat szintjei Egység tudat -------------------------------------------------------------------- • Abszolútum tudat • Isten tudat • Kozmikus tudat • Tiszta tudat ------------------------------------------------------------------------------- • Fél-tiszta tudat • Éber tudat (+ álom, +mélyalvás) • Fél-éber tudat • (Éber)tudat vesztett ------------------------------------------------------------------------------ • Tudattalan Egység-tudat -------------------------------------------------------------------------------------- • Istenfeletti egy-tudat • Szakrális emberiség tudat • Univerzális panteisztikus tudat • Megvilágosult közösségi tudat --------------------------------------------------------------------------------------- • Közösségi tudat és szintjei • Társadalmi tudat és szintjei (globális, nemzeti, lokális) • Manipulált tömegtudat • Társadalmi tudat nélküliség -------------------------------------------------------------------------------------- • Társadalmi tudattalan

18. Tudattőke • A tudattőke ugyanúgy valóság, mint a fizikai tőke vagy tudástőke, egyszerre személyes és társadalmi tudattőke • Az egyetlen valódi tőke, a korlátlan (kifogyhatatlan) mennyiségű és igazán hatékonyság tőke; elérhetősége nem függ a társadalmi stációtól • A magas minőségű tudástőke feltétel hozzá; a tudattőke megszerzése és használata a legnagyobb kihívás és megpróbáltatás • A tudattőke mindig konkrét tudatállapotban manifesztálódik, és nem spontánul váltja ki a tudatosulást • A társadalmi tudattartalom és tudatállapot a univerzalizáció-globalizáció-lokalizáció „központja” és térben/időben strukturálódik

19. Az új koncepció • A hagyományos tudás felváltása az új tudással – egyúttal erőforrás növelésként • A meglévő tartalmak, kapacitások, erőforrások mellé új erőforrás: a személyes és kollektív tudat emelése • Új tudás- és tudatipar létrehozása, etikai gazdaság • Az európai állam és önkormányzás gyökeres átalakítása – e-állam, civilállam • Új közösség modell – új civiltársadalom • A spirituális erőforrás visszaemelése a modernizációba • Tudat- és tudásgazdag új emberi életforma

20. Új globális-lokális tér

21. Globlokál tudat • Globális és lokális tudat a földi civilizációban • Szintjei: globális és kontinentális (Európa) tudat, társadalmi (nemzeti) tudat, lokális (regionális, kistérségi, települési) tudat • Nem lehet elmetszve a posztglobális (az univerzális és transzcendens) tudatoktól • Európában maradt a koloniális tudat, amelyet az információs kor tudata sem kezd ki? • Tudatszintek közötti átjárások gyakran járhatatlanok (főként a globális és lokális tudatok között) • Lefojtott tudattalan-tudatalatti mezők sokasága • Sérült tudat, ami korlátozottan önfejlesztő

22. Globlokál világ, globlokál tér • Globalizáció: univerzalizáció és lokalizáció (a globlokalizáció, mint univerzális folyamat) • Funkcionális és szubsztanciális globalizáció elválik, de nem zárja ki egymást • Az információs korban a világhatalmi-világgazdasági domináns és alávetett terek közötti törésvonal légiesedik • Mennyiségi (terjedési) és minőségi (tudat és tudás-alapú) globalizáció különböző modell • A tudatközpontúság alacsony szintje a mediatizált globális kommunikációs tér • A formális egységesülés minőségi folytatása egyszerre utópia és kényszer

23. Valóságok/tudatok az új században • Első „valóság” (ezen belül szakrális „valóság”, tudat-”valóság”, társadalmi tudat-„valóság”, szellemi „valóság” = Nem-lét) • Második valóság (avagy anyagi, természeti, társadalmi valóság = Lét) • Harmadik valóság (virtuális „valóság”): a) a társadalmi tudat „megtestesült” új valósága b) vagy teljesen új, harmadik valóság; • A Valóság mind a három szintjén vizsgálható a működés rendje, a döntés mechanizmusa, avagy a demokrácia (feltéve, ha ez demokrácia) különböző formái, elvei • És mi lehet az első, a második, a harmadik valóság fölött (Egyszerre Egység-Valóság és Egység-Tudat)

24. Új társadalmi szakadékoka 21. század elején: 1. Közösség-gazdagok – közösség-szegények 2. Információ-szegények - információ-gazdagok 3. Technológia-szegények - technológia-gazdagok 4. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok) 5. Tudat-szegények - tudat-gazdagok 6. Istenélmény-szegények - Istenélmény-gazdagok

25. Paradigma váltás • Avagy visszatérés az első „valósághoz” (tudathoz, téridőhöz, kultúrához), mert a funkcionális építkezés önmagában korlátozottan eredményes • Anyagtól a tudatközpontú anyaghoz, világegyetemtől az univerzális tudatmezőkig, s a párhuzamos világegyetemekig, társadalomtól a társadalom tudatig és tudatalattiig, stb. • A fejlesztések nem irányulhatnak elsődlegesen a következményekre (a valóságokra), még akkor sem, ha a következmények visszahatnak (a tudatokra) • Gyors váltás indult el: a történelemtől eljutunk a poszttörténelemig

26. Az új lokális tudat és új lokális térkoncepció

27. Lokalitás tudat • Az elmúlt évezredek eredménye a transzcendens és egyéni tudatok differenciálódása • Lokalitástudat: elsődleges otthon-tudat, a távoli transzcendens és univerzális tudat megismétlése (befogása, konkretizálása) • Funkcionálisan a konkrét térben és időben irányító-szabályozó jelentudat • Szubsztanciálisan közvetít (kettős tükörként) az egyéni és a magasrendű külső tudatállapotok között • Lokalitástudat: erősen érzelemközpontú (szeretet, gyűlölet, megértő, stb. tudat)

28. Lokalitás, lokális tér • Minden térszint, ami a nemzetállam szint alatt van (régió, megye, város, kistérség, község, stb.) • Lokalitás hol alávetett a nemzet/állami szintnek, hol valamilyen autonómiát élvez • Magyarországon funkcionálisan egyelőre a megyei, a városi és községi szint intézményesült • A lokalitás szubsztanciális céljainak, feladatainak intézményesülése lassú • Intelligens (tudat és tudásközpontú) civil társadalom és részvételi demokrácia a jövő

29. Lokalitás szerkezet • Felső életvilág (régió, megye) • Alsó életvilág Környező világ (Aba, Sárvíz kistérség) Kéznéllévő világ (család, barátok, ismerősök) • Belső vált életvilág (a személyek felettes éne, egyéni tudatok) • A globalizáció hatására megváltoznak a lokalizáció viszontválaszai • Az információ-tudás és az ehhez való hozzáférés térstrukturáló szerepe nő (tudásvárosok átalakítják a tereket)

30. Tudás- és tudatfejlesztő társadalom

31. Az új világmodell küszöbén (2006) • Tudásközpontú világmodell előtt, • globális információs társadalom közben • és a tudat-társadalom előtt • A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány/Új Elmélet születése • Húsz-harminc éven belül új minőségű univerzális tudás és tudáshasznosítás várható • Atudás személyes tőkévé válása - az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást • A tudás társadalmi tőkévé válása • a tudástársadalom kialakulása

32. Új lokalitás-reneszánsz • Az új (ezredforduló utáni világ) két dinamikus szintje: a globális és lokális világ • Akkor dinamikus és sikeres, ha globális és lokális szinten átlép-belép az információs társadalmat követő tudástársadalom modellbe és abban képes biztonságosan lehorgonyozni • Az új jövőkép így a tudás- és tudatfejlesztő társadalom víziója – és az új víziót ráadásul jó lenne a valóság mind három szintjén realitássá tenni • Az új lokalítás-reneszánsz nem a középkor másolása, hanem magasabb szintű folytatása – új világ teremtése, egyesített új világ, modernizáció és poszt-modernizáció

33. Tudásvárosok - tudatvárosok

34. Jövő-tér, jövő-város, jövőpark • Éden-projekt (Anglia, Cornwall) • Millennium Dome (Anglia, London) • Auroville, spirituális város (Pondicseri, Dél-India) • ICICI Tudáspark (Turkapalli falu, India) • Fredericton Tudáspark (Canada) • Center for Holistic Life Extension, holisztikus egészség park (Tijuana,Mexikó) • Ave Maria City (Kalifornia) • Zselici Édenkert (Magyarország, Dél-Dunántúl)

35. Tudásvárosokból tudatvárosok • A félsziget-sziget modell üzenete: a védettség, az áttekinthetőség, a koncentráció értékes • A valóságos (természeti) meghittségből átlépés a virtuális (poszttermészeti) meghittségbe? • A virtuális otthonosság egyik stációja a tudás-otthonosság és tudásminőség (ez az értelme a tudás-városoknak) • A másik, az igazi, az elmélyült otthonosságot és bensőségességet adhatja a tudat-otthonosság • A lokalitás kapu a kozmikusba, a magasrendűbe • Tervezzük meg a tudat-városokat és intézményeiket! (Ki partner ebben? Jelentkezzen!!)

36. Magyar példák

37. Vízió holnapra (2020-2050) Az emberi információ, s tudás legalább megötszöröződik (2005-2020) Új Tudomány és poszt-tudomány (Új Valóságkép, Új Tudatkép, Új Emberkép, metaelmélet!!) születik folyamatosan A normál és poszt-normál tudomány után jön a poszt-kolonista alapú metatudomány (poszt-tudomány) A tudás mennyiségi és minőségi változása az egyik kényszerítő erő a tudásfejlesztések szükségességének elfogadtatásáért Az új tudás alkalmazásával minimum három-négy, egymást követő technológiai forradalom fut le Az új tudás és az új tudomány az egyik komponense a most születésben lévő új európai kultúrának

38. Új jövővízió – jövőprogram • A jövő legalább ötven százalékban tőlünk és a jövővíziónktól függ • Egységes jövővíziót dolgozunk ki 2030-2050-re • A 21. század közepe a tudás- és tudat-központú globális/lokális világtársadalom (lehet) • A jövő világa szakrális (spirituális, transzcendens) világ is lesz • Az egyének tömegesen akarnak eljutni magasabb személyes és kollektív tudatállapotokba • Az új jövővízió alapja és gyakorlati modellje mindig a lokális vízió – például a magyar abai modell

39. Abai modellkísérlet 1998-2015 • Intelligens város, intelligens kistérség • Zöld folyosó, ökológiai város • Technológiai park, tudásalapú gazdaság • Tudás város (művészetiskola, felnőtt-képző egyetem, stb.) • Intelligens házak, hagyomány-központú, ökológiai és spirituális városrészek • Részvételi demokrácia, abai magisztrátus • Tudatos társadalmi tudat program • Spirituális város

40. A szentlőrinci modellkísérlet (1) ELSŐ SZAKASZ: tervezési kísérlet • Komplex tervezési módszertan elkészítése • Infokommunikációs hálózat, adatkezelés, és információs társadalom fejlesztés • Kistérségi területfejlesztési és közszolgáltatási stratégia • Kistérségi gazdálkodási, pénzügyi és forráskoordinációs stratégia • Kistérségi intézmény- és munkaszervezet fejlesztés

41. A szentlőrinci modellkísérlet (2) • Kistérségi modellkísérlet képzési programja • Kistérségi modellkísérlet operatív programja és kiemelt projektjeinek tervei • MÁSODIK SZAKASZ: fejlesztési modellkísérlet • Fenntartható keretstratégia létrehozása • Projekt prioritások: infokommunikációs hálózat, geotermikus erőmű, kistérségi civilegyetem, művészet kistérség, stb.

42. A kistérségek távlatai • Ha a fenntartható információs, innovációs társadalom régió intelligens híd a globális és lokális világ között, akkor az intelligens kistérség kreatív működési központ, • így a távlatok felismerése és a helyes stratégia nem lehet más, mint a globális kötelező és a lokális egyedi elemek lokalitást (tehát kistérséget) erősítő, életminőség átalakító-fejlesztő kombinációja • Szentlőrinc és Virovitica együttműködéséből határmenti (horvát-magyar) közös térségi-kistérségi modell új európai tervezési-fejlesztési modell lehet

43. A kistérség hosszú távú jövőképe Tudásalapú, fenntartható, innovációs és információs társadalom kistérség, avagy intelligens kistérség modellkísérlet a szentlőrinci kistérségben A cél az, hogy a szentlőrinci kistérség az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat széles körben hatékonyan használó kistérséggé váljon, amely különösen az e-közigazgatás, az e-gazdaság és az e-demokrácia, valamint az innováció erősítése segítségével felgyorsítja a - fenntartható és versenyképes - tudásalapú gazdaság s társadalom fejlődését, és a kultúra szerepének jelentős növelését

44. Zselici Édenkert modell • Helyszíne: Magyarország, Dél-Dunántúl, Zselic (Bárdudvarnok-Bánya) • Hetvenegy hektáron (két patakkal és két tóval övezett hegyháton) egyrészt jövő faluváros, másrészt tematikus turizmus park • Jövő falu/városként szakrális szerkezetű új település • Tematikus turizmus parkként az egyén fizikai, lelki, szellemi és spirituális „testének” gyógyítása (fő funkció) • Az első magyar modell a tudatfejlesztő társadalom és életminőség valóra váltására

45. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! • www.strategiakutato.hu; • www.vargacsaba.hu; • www.inco.hu; • www.metaelmelet.hu; • e-mail: vargacsaba@vargacsaba.hu