730 likes | 846 Views
Önkormányzati (köz)pénzügyek. Dr. Lóránt Zoltán Dr. Varga Sándor. Önkormányzati Akadémia. Budapest, 2009/2010. I. A helyi önkormányzatok az államháztartásban. Az államháztartás alrendszerén belül a helyi önkormányzatok szerepe. Az államadósság alakulása az év végén (Mrd Ft-ban).
E N D
Önkormányzati (köz)pénzügyek Dr. Lóránt Zoltán Dr. Varga Sándor Önkormányzati Akadémia Budapest, 2009/2010
Az államháztartás alrendszerén belül a helyi önkormányzatok szerepe
Az államadósság alakulása az év végén (Mrd Ft-ban) Forrás: PM, MÁK
II. Az önkormányzati gazdálkodás történeti visszatekintése
A községi önkormányzatok szabályozása (1870-1949) • Községek szabályozása típusonként • kisközségek, nagyközségek, • rendezett tanácsú városok (1929-től megyei városok)
A törvényhatóságok szabályozása (1870-1949) • Törvényhatóságok szabályozása típusonként • vármegyék, • törvényhatósági jogú városok
A tanácsi szabályozás (1949-1989) Kezdeti hierachia: központ-megye, megye-járás, járás-település (kiadásorientált rendszer) Új tanácstörvény 1971-ben Járási tanács megszűnt, helyette megyei tanács – testület nélküli – járási hivatala Megyei jogú városokból megyei város Tanácsok összevonása 1984-ben a járások, járási hivatalok megszűntek.
Az állam és a helyi önkormányzatok közötti (köz)feladatmegosztás. • Önkormányzati törvény • Ágazati törvények • Önkormányzati feladatok: • kötelező • nem kötelező (önként vállalt)
A feladat- és a hatáskör telepítése az egyes önkormányzattípusok között Az önkormányzatok egymással mellérendeltségi viszonyban vannak, közöttük munkamegosztás van (nagyközségi, városi, megyei jogú városi, fővárosi és kerületi, megyei önkormányzatok).
Kötelező feladatok • A települési önkormányzatok • - egészséges ivóvízellátás • - óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés • - egészségügyi és szociális alapellátás • - közvilágítás, a helyi közutak és a köztemető fenntartása • - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése • A megyei önkormányzatok • - a megye nagy részére, vagy egészére körzeti jellegű közszolgáltatások biztosítása • A megyei jogú városi önkormányzatok (megyeszékhelyek és nagyobb városok) • - mint települési önkormányzat, a területén látja el a megyei önkormányzati feladatok lehetséges részét • A fővárosi önkormányzatok • - forrásmegosztási hatáskör • - központosított feladat, pl. tömegközlekedés, katasztrófa-elhárítás, középfokú oktatás • - alapfokú ellátás mellett lehetséges a kerületi önkormányzatoknál néhány középfokú feladat • Kötelező feladatot az Ötv. mellett az ágazati törvények is meghatároznak
A helyi önkormányzati szabályozás elvi összefüggései • Két módon történhet: • teljes újraelosztás • az állam egyrészt már a jövedelem elvonás jogát is megosztja az önkormányzatokkal (helyi adók), másrészt a központi adó egy részét is a – keletkezés – helyén hagyja (ún. átengedett bevételek).
Az önkormányzati szabályozás főbb európai modelljei A helyi önkormányzati rendszerek modelljei a XX. század második felében • rajnai modell • skandináv modell • mediterrán modell A magyar modell az elaprózottság tekintetében a mediterrán modellre, széles feladatkörét tekintve a skandináv modellhez hasonlít.
Az önkormányzatok száma és átlagos lakosságszáma és GDP arányos kiadásai az EU néhány országában
Pénzügyi szabályozás • Az önkormányzati pénzügyi szabályozás definíciója. • Az éves önkormányzati költségvetési lehetőségek meghatározói. • A kiadásorientált és a forrásorientált szabályozás különbsége
A forrásorientált szabályozás • A forrásorientált szabályozás lényege, modelljei, gazdálkodás alapjai • A forrásorientált szabályozás vegyes modelljének kibontása
A helyi önkormányzatok főbb bevételeinek megoszlása (2008. évi teljesítés)
A jövedelemkülönbség-mérséklés magyar modellje Kiterjed: • lakhelyen maradó személyi jövedelemadó • iparűzési adóerőképesség A modell lényege, a szabályozás hatása
A 2008. évben lakhelyen maradó személyi jövedelemadó település- típusonként
A 2008. évi iparűzési adóerőképesség településtípusonként
A jövedelemkülönbség mérséklésének forrása településtípusonként 2005-2008. között Millió Ft
A 2008. évi jövedelemkülönbség mérséklés hatása településtípusonként
A központi költségvetési kapcsolatokból származó önkormányzati források elosztása2009-ben Megjegyzés: Az Ötv. alapján a kötelező feladathoz központi hozzájárulás kapcsolódik. Ez az oka a sok támogatási jogcímnek. Alábontásokkal a jogcímek száma a 250-et is eléri.
A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások • Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása (ÖNHIKI) • Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása • A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása
Egyéb szabályozók • Fejlesztési támogatások fajtái, jellemzői • Egyéb források (Tb. Finanszírozás, hitelműveletek) • Adósságkorlát
A saját források, kiemelten a helyi adók tagolása, jellemzői • Intézményi bevételek (térítési díjak, stb.) • A törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított kivetett helyi adók (helyi iparűzési adó, kommunális adó, építmény adó, telekadó, idegenforgalmi adó), átvett pénzeszközök • Vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából, vagy saját tevékenységből származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat • Törvényben meghatározottak szerinti illetékbevétel • Az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada • Állami vagyon értékesítéséből származó összeg külön törvényben meghatározott része (belterületi földek után, gázközmű vagyon)
A helyi adóbevételek és a gépjárműadó alakulása 2008. évben
A helyi önkormányzatok 2008. évi közgazdasági osztályozás szerinti tényleges kiadásainak megoszlása
A helyi önkormányzati GFS kiadások ágazatonkénti (funkcionális) összetétele 2008-ban
V. A helyi önkormányzat költségvetésének tervezése, gazdálkodás, zárszámadás
A helyi önkormányzatok (és költségvetési szerveik) költségvetésének tervezése • a költségvetési koncepció összeállítása • a költségvetési rendelettervezet elkészítése, egyeztetése, rendeletalkotás • az önkormányzati intézmények részletes költségvetésének elkészítése és jóváhagyása
Az önkormányzati költségvetés tervezésének két szakasza • A bevételek számbavétele • A népességszámhoz kötött támogatás • A feladatmutatókhoz kötött támogatás • Központosított támogatás • Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz • Saját bevételek • A kiadások tervezése, a szempontok • Prioritás a működési kiadások és szociális juttatások tervezésének • A pénzügyi kötelezettségek teljesíthetőségének biztosítása • A fejlesztési feladatokon belül prioritás a folyamatban lévő beruházásoknak és felújításoknak
Az operatív gazdálkodás szakaszai, jellemzői • Kötelezettségvállalás • Érvényesítés • Utalványozás • Ellenjegyzés • Finanszírozás
A gazdálkodásról történő beszámolás szakaszai, az éves zárszámadás jellemzői Az önkormányzat zárszámadása • alapja az önkormányzat és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves elemi beszámolója • felépítése (a pénzügyi teljesítés adatainak tartalma és szerkezete) a költségvetési rendelethez igazodik • a képviselő-testület a zárszámadást rendeletben fogadja el • a rendelet elfogadását segítik a csatolt-, az eredmény bemutatását szolgáló elemzések és mutatók
Az önkormányzatok tulajdonának alakulása a rendszerváltás óta • Ötv. 207.§ (2) bekezdése alapján (1990-től) a megszűnt tanácsok szerveinek, intézményeinek kezelésében lévő állami ingatlanok, pénzeszközök és értékpapírok (a kivételeket a tv. rögzíti) • belterületi földérték alapján az ÁPV Rt-től kapott vagyon • egyéb jogszabályokban biztosított vagyon • Az önkormányzat vagyona ingatlanból, ingóságból és vagyonértékű jogból áll.
Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolása • Törzsvagyon • forgalomképtelen • korlátozottan forgalomképes • Egyéb vagyon
Az önkormányzatok gazdálkodási döntései és azok hatása a vagyon alakulására Az Ötv. 91. § (1) bekezdése, valamint az Áht. 70. §-a alapján az önkormányzati vagyongazdálkodás tervszerűvé tétele érdekében is az önkormányzatok-nak gazdasági programot és annak végrehajtását elősegítő költségvetési koncepciót, költségvetési rendeletet kell készíteniük.
Az önkormányzatok vagyonkezelői joga • a képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházhatja át jogi személyekre, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, azaz a vagyonkezelőre. • A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet. • a vagyonkezelői szerződés megkötésére vonatkozó döntést csak az önkormányzat képviselő-testülete hozhatja, azt bizottságaira vagy más személyre nem ruházhatja át
A helyi önkormányzati adósságrendezés kezdeményezése, megindítása Kezdeményező lehet: • a helyi önkormányzat • a helyi önkormányzat hitelezője
Az adósságrendezési eljárás menete, a reorganizációs program, az egyezség szerepe Az adósságrendezés fő lépései: • az eljárás indítása • az eljárás • a reorganizációs program, egyezség
A helyi önkormányzatok általános és speciális együttműködésének szabályozása • Alkotmány • Ötv. • Társulási törvény • Kistérségi törvény • Áht.
A települési önkormányzatok társulásának formái • hatósági igazgatási társulás • intézményi társulás • társult képviselő-testület • Fentieken kívül a megyei önkormányzatok is társulhatnak.
Az önkormányzati társulások alapelvei a Társulási törvény alapján • önkéntesség, szabad elhatározás • az egyenjogúság tiszteletben tartása • kölcsönös előnyök • arányos teherviselés