A magyar regény története a romantika korában és a századutón

1. A magyar regény történetea romantika korábanés a századutón Jókai Mór:Az arany ember(1872)

2. Jókai Mór: Az arany ember(1872) • Háttér • a modern személyiség kibontakozásának igénye (humán expanzív modell); • A modern társadalom individualizmusának paradox szerepe a személyiség kibontakozásában • a sikerelősegítője (a siker mint egyéni teljesítmény); • a boldogság akadálya (a boldogság alapja: a társiasság) • Az arany ember alapjául szolgáló realitás-tapasztalat:a teljes kibontakozás lehetetlen

3. A romantikus személyiség felépítése és lebontása • dúsítás és hitelesítés: Timár Mihály mint rendkívüli személyiség kibontakozása (A Szent Borbála) • úrrá lesz a természet erőin (a hajó megmentése); • kijátssza a földi hatalmat (a török és osztrák hatóságok lerázása) • a személyiség kétirányú expanziós törekvése: • a self made man, aki mindent a maga hasznára fordít (indvidualitás); • önmegvalósítás a társiasságban (interperszonalitás) • cselekmény: mindkét cél nem érhető el;vagy–vagy (a romantikus személyiség kibontakozási kísérletea reális világban/az ellenvilágban → siker/boldogság)

4. Romantikus hős a reális világban • Timár mint self made man sikere • közege: az érdekvezérelt modern társadalom; • kihasznál helyzeteket és embereket (instrumentalizáció) • búzaüzlet (a katonák silány kenyeret kapnak); • telekspekuláció (Brazovics Athanáz belehal); • Sándorovics Cirill kitüntetése; • Krisztyán Tódor eltávolítása; • Timéa örökségének „kölcsönvétele” • → áttöri társadalmi korlátait (nemesi címet kap); • a rossz lelkiismeret nem akadálya a sikernek • nem lop, nem csal, mint a többiek; • a lelkiismeretét jótékonykodással nyugtatja meg

5. Timár kudarca az interperszonális viszonyokban → a boldogságkeresés kudarca • a Másik autonómiája: az instrumentalizáció akadálya • Krisztyán Tódor felismeri Timár valódi céljait(ezért nem javul meg); • Kacsuka nem használható a válás ürügyeként(párbajt vív Krisztyánnal Timár becsületéért); • a sikerrecept kudarca a boldogságkeresésben: Timéa • rossz előjel: a fehér cica-epizód; • Timár számításának hibája: szerelem helyett hála; • Timéára nincsenek hatással a drága ruhák, piperék • → a rossz lelkiismeret mint a boldogság akadálya(a titok mint a társiasság érvényesülésének gátja)

6. A siker receptje nem a boldogság receptje(individualitás → ← interperszonalitás) →a személyiség teljes önmegvalósítása meghiúsula reális világban (modernitás-kritika)

7. A Senki szigete mint ellenvilág • létrejötte:menekülés az érdekvezérelt társadalomból, az individualizmus szélsőséges következményei elől (Teréza); • működése: uralom helyett kölcsönösség (individualizmus helyett interperszonalitás,a boldogság alapja) ← a társadalmi szerepkényszerek hiánya; • korlátja: a társadalmon kívüliség mint az önmegvalósítás (siker) akadálya →

8. Vagy–vagy • Timár csak énje egyik részét választhatja; • az öngyilkosság mint a választási kényszer („mindent vagy semmit”) elvetése → mindkét alternatíva elutasítása helyett: választás a kettő közül (biedermeier)

9. Realizmus, romantika – a motiváció korlátozott szerepe • a kauzalitás, motiváció érvényesítésea cselekményben, jellemekben • a cselekményben • vagyonosodási és elszegényedési történetek (Brazovics, Bellováry, Timár); • jellemek motivált alakulása – szocializációs hatások • Timár Mihály • jellemének kibontakozása alapvonásából (furfang); • öngyilkosságának lélektani előkészítése • Krisztyán Tódor: rossz apai példa és az apa elvesztése kamaszkorban; • Athalie: rossz apai példa – a példa kiteljesedése(„negatív expanzió”); • Timéa: az iszlám kultúra mint alap → akkulturációsnehézségek, elidegenedése Timártól; • Noémi: apa nélkül nő fel (→ Timárban apát is keres)

10. a kauzalitás felfüggesztése a cselekményben,az elbeszélésben és a szereplők tudatában • a cselekményben • a véletlen mint a világ ellenállása a történések racionális magyarázatára való törekvéssel szemben – kontingencia vagy epifánia (Krisztyán Tódor „helyettesítő halála”); • az elbeszélésben • displacement – mitikus struktúrák, metaforikus elbeszélés • Midász → elátkozott kincs, Nibelungen; • Odüsszeusz – Pénelopé (Timéa), Nauszikaá (Noémi); • boldogok szigete (a Senki szigete) • a szereplők tudatában • mitikus-babonás összefüggések mint a cselekmény elemei; • a cselekmény metonimikus összefüggéseivel szembenmetaforikus magyarázatok; • példa: a Hold-motívum

11. A kauzalitás felfüggesztése nem érvénytelenítia reális következményeket • Timár nem nyeri vissza a teljes önmegvalósítás esélyét; • Timéa nem lehet boldog új házasságában

12. Realizmus, biedermeier, romantika • a tapasztalati valóság határainak tudomásulvétele; • a határátlépés igényének fenntartása → • biedermeier idill a lemondás jegyében