Szintetikus mosószerek Eutrofizáció

1. Szintetikus mosószerekEutrofizáció László Martin 10/C

2. Szintetikus mosószerek (detergensek) • főbb tudnivalók: • szintetikus = mesterségesen előállított • az első szintetikus mosószert 1907-ben állították elő petrolkémiai úton kőolajból (A petrolkémia a kőolajtermékek átalakítási és feldolgozási lehetőségeivel foglalkozó, a szerves kémia egyik válfaját képező tudományág.) • többségük semleges kémhatású és a kemény vízben is kifejtik hatásukat

3. Szintetikus mosószerek (detergensek) • a mosószerek nagymértékben terhelik környezetünket a bennük lévő vegyi anyagok miatt • a gyártók a nagyobb profit megszerzése érdekében nagyobb adag felhasználását írják optimálisnak, mint amennyi kellene

4. Szintetikus mosószerek (detergensek) • egyre több ember rendelkezik internet hozzáféréssel, így tájékozottabbak -> nagyrészt ebből következik, hogy napjainkban egyre többen választanak természetes alapanyagú termékeket

5. Szintetikus mosószerek (detergensek) • a szintetikus mosószerek legtöbbje mesterséges segédanyagokat tartalmaz a tiszta mosás elősegítése érdekében (vázanyagok, fehérítőszerek) • egy mosópor általában 2-4 féle felületaktív anyagot tartalmaz, melyek együttesen oldják le a koszt • a legtöbb mosópor tenzideket is tartalmaz (A tenzidek felületaktív anyagok, melyek a mosópor legfontosabb összetevői. A tenzid erősebb kapcsolatot létesít a textillel, mint a kosz, beékelődik a kettő közé és leválasztja, majd szétoszlatja a szennyeződést. )

6. Szintetikus mosószerek (detergensek) „A tenzidek biológiai lebonthatóságát laboratóriumban vizsgálják, de csak a vízben oldódókat tudják tesztelni, a lebontó mikroorganizmusok számára a természetesnél kedvezőbb körülmények között. Az a szerves anyag bontható le biológiailag, amely a mikroorganizmusok számára veszélytelen táplálék, és lebomlási termékei se rájuk, se a növényekre, se az álla­tokra nem mérgezőek. Persze, ha túl sok ilyen anyag van az élővizekben, akkor ott sok mikroorganizmus él, ezt jelzi a víz nagy "biológiai oxigénigénye". A túl sok tápanyag eutrofizációhoz vezet.”

7. Eutrofizáció • főbb tudnivalók: • ha a szennyvízbe túl sok nitrogén (vegyjele: N) és foszfor (vegyjele: P) kerül, a víz elalgásodik -> ezt hívjuk eutrofizációnak • az eutrofizálódás folyamán az állóvíz tápanyagtartalma feldúsul, így elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek (pl.: mocsári növények) • előfordul természetes és mesterséges tavakban is • vízfolyások esetén nem valószínű a kialakulása, mivel az anyagok jobban felhígulnak és elkeverednek, mint az állóvizekben

8. Eutrofizáció • létrejöhet természetes úton (esővízzel, széllel) , vagy szennyvízkibocsátás által • azok a növényi tápanyagok, melyek az algásodáshoz vezetnek főként emberi fogyasztás által jönnek létre: mezőgazdaság, háztartásokból származó szennyvíz)

9. Eutrofizáció • Következményei: • minél több a növényzet a víz felszínén, annál kevesebb fény jut be a víz mélyebb rétegeibe • ez a túlszaporodás a növények saját pusztulásához vezet (amikor ennek következtében a fitoplanktonok elpusztulnak, a baktériumok megeszik őket -> ez a folyamat felhasználja a vízben lévő oxigént -> ennek következtében kialakuló oxigénhiány a növényzet pusztulásához vezet, melynek következménye a halpusztulás)

10. Eutrofizáció • ezt a nagy mértékű pusztulást meg lehet előzni a természetvédelmi előírások betartásával, és a foszfortartalmú mosószerek használatának csökkentésével

11. Összefoglalás láthatjuk, hogy az általunk használt mosószerek, és mesterségesen előállított anyagok nagy mértékben szennyezik a környezetet bár kis mértékben, de mi is tudjuk óvni a környezetünket, ha odafigyelünk arra, mit vásárolunk Köszönöm a figyelmet!