Cégépítés Észak-Afrikában

1. CégépítésÉszak-Afrikában Szabó Helga MAGHREB, elnök

2. Cégépítés Észak-Afrikában • Észak-Afrika országai: Mauritánia, Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia • Az általunk ma vizsgálandó Észak-Afrika jelenlegi politikai, gazdasági és kulturális viszonyainak jobb megértése érdekében röviden át kell tekintenünk a régió történelmét. E nélkül nehezen lehetne megérteni ennek az egységes és mégis sokszínű csoportnak a helyzetét, a világpolitikában és a világgazdaságban betöltött szerepét. • Az arab országok közössége két nagy csoportra oszlik: Egyiptommal kezdődően Keletre a Mashreb, Nyugatra a Maghreb országai terülnek el. A mai napon mi az utóbbiakkal fogunk foglalkozni.

3. Cégépítés Észak-Afrikában Az országok az alábbiak szerint nyerték el függetlenségüket: • Mauritánia: 1960. nov. 28. Mauritánia szinte félfeudális rendszer maradt. Mivel Mauritániával gyakorlatilag nincs gazdasági kapcsolat, ezzel az országgal nem foglalkozunk. • Marokkó: 1956. márc. 2. Marokkó mindig nyugati orientációjú ország volt. A későbbiekben egyre jobban kinyílt az ország. A külföldi beruházókra vonatkozóan igen kedvező törvényeket alkottak. A kedvező adottságú tengerparti sávban virágzó öntözéses mezőgazdaságot hoztak létre, a megtermelt zöldség-gyümölcs nagy részét Nyugat-Európába, a Közel-Keletre és az Öböl-menti országokba exportálja. A külföldi termelőtőke beruházásokkal közepes fejlettségű ipart hozott létre.

4. Cégépítés Észak-Afrikában • Algéria: 1962. júl. 5. Algéria szocialista orientációt választott központi tervutasításos gazdasági rendszerrel, rendkívül kedvező gazdasági helyzetét az óriási szénhidrogén vagyon alapozta meg Ezt a vagyont éppen akkor kezdték jelentős mértékben kitermelni, amikor a világpiaci kereslet folyamatosan növekedett. • Tunézia: 1956. márc. 20. Tunézia a kezdeti központosítás után a szabad kereskedelem minta országa lett. • Líbia: 1951. dec. 24. Líbia szintén szocialista orientációt választott központi tervutasításos gazdasági rendszerrel, rendkívül kedvező gazdasági helyzetét az óriási szénhidrogén vagyon alapozta meg, melyet Líbiához hasonlóan a világpiaci kereslet növekedésekor kezdtek jelentősen kitermelni.

5. Magyar együttműködések a múltban • Líbia és különösen Algéria tervutasításos gazdasági berendezkedése szinte kínálta a lehetőséget a magyar vállalatok számára. Alig volt olyan ágazat, amelynek fejlesztésébe ne kapcsolódott volna be magyar vállalat. Építőipar, különféle tervezői tevékenység, egyetemi és szakmunkás oktatás, mezőgazdasági- és ipari létesítmények, orvosok, ápolónők, kórházi felszerelések, orvosi műszerek és lehetne még sorolni azokat a területeket, amelyek jelentős számú képviselője dolgozott a két országban.

6. Magyar együttműködések a múltban • Más üzleti módszerekkel, de a magyar vállalatok Tunéziában is megtalálták a lehetőséget az együttműködésre. Vízügyi szakemberek éveken át dolgoztak völgyzárógátak tervezésén, öntöző rendszerek kiépítésén. Szállítottunk vasúti szerelvényeket, autóbuszokat, létrehoztuk ez utóbbi javítóbázisát. Részt vettünk kőolaj-kutatásban, vízkút fúrásában. • Az „arab tavasz” események utáni új helyzetben vizsgáljuk meg az egyes országok befektetési környezetét és a magyar KKV szektor vállalatainak lehetőségeit.

7. Líbia • Területe: 1 759 540 km2 • Lakossága: 6 598 000 fő • A magyar vállalatok olyan tevékenységekben vehetnek részt, amelyek a fent említett károk azonnali enyhítését vagy mentését, közép- és hosszú távon pedig a teljes rekonstrukciót és rehabilitációt jelentik. • A magyar vállalatok megfelelő javadalmazás ellenében a károk felmérésére nemzetközileg elismert szakértőket bocsáthatnak a líbiai fél rendelkezésére. A szakértők felmérnék az épületekben, ipari és katonai létesítményekben keletkezett károkat. Különös figyelmet fordítanának a líbiai gazdaság meghatározó ágazatának, a szénhidrogénipar létesítményeinek állapotára, az azokban keletkezett károk felmérésére. Megvizsgálnák az energiaellátó rendszerek, a közutak, és azok műtárgyainak állapotát. 

8. Líbia A magyar vállalatok az alábbi területeken kapcsolódhatnának be a líbiai gazdaság és kereskedelem fejlesztésébe: • Élelmiszerszállítások • Gyógyszer, kötszer és egyéb egészségügyi eszközök szállítása • Kórházi felszerelések szállítása • Olajipari létesítmények felújítása • gázturbinák javítása és karbantartása • fáradt-olaj regenerálás, újrahasznosítás • kockázatelemzés petrolkémiai és acélgyártó üzemekben • Olajipari létesítmények, finomítók karbantartás-menedzsmentjének megszervezése • Vízkútfúrás

9. Líbia • Közutak, műtárgyak, hidak tervezése, kivitelezése, forgalomszabályozási rendszerek tervezése, kivitelezése • Energetikai létesítmények tervezése, szállítása, szerelése, üzembe helyezése és az üzemeltetés megszervezése • Megújuló energia (nap és szélenergia) létesítmények tervezése, szállítása, szerelése, üzembe helyezése • Mezőgazdasági projektek tervezése, kivitelezése • Vízgazdálkodás Öntözési rendszerek Szennyvízkezelés Szennyvíztisztítás • szennyvíz-technológiai, környezetvédelmi, vízminőség védelmi létesítmények tervezése, műszaki tanácsadás, szakértői tevékenység • Biztonságtechnikai és speciális (védelmi) eszközök szállítása • Az biztosnak látszik, hogy csak helyi céggel közösen lehet a projektekben részt venni, de a cégalapítás feltételeit majd a konszolidált helyzetben lesz érdemes vizsgálni. 

10. Marokkó • Területe, Nyugat-Szaharával együtt: 710.850 m2. • Lakossága: 32 310 000 fő • 3446 km tengerparttal rendelkezik. Gazdaság • Marokkó gazdaságát makro és mikro szinten egyaránt sikerült a kilencvenes évek elején stabilizálni. • A munkanélküliség elleni intézkedésekkel, valamint a kereskedelem élénkítésével párhuzamosan a magánszektor is fejlődésnek indult, a mezőgazdasági és az ipari-szolgáltatási szférában egyaránt. • Az új gazdaságstratégiában központi szerepet kapott a munkahelyteremtés, a vállalkozók megerősítése, a szegénység visszaszorítása, a külföldi töke és szakemberek invesztálása, a gazdaság és a kereskedelem diverzifikálása, a turizmus élénkítése. • Az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatásával jelentős oktatási-tudományos fejlesztések indultak, melynek célja Marokkó integrálása a nemzetközi kutatási-fejlesztési térbe.

11. Marokkó: Regionális központ • Közvetlen kapcsolat lehetősége több mint egymilliárd fogyasztóval, az alábbi országokkal illetve ország csoportokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások alapján: • Európai Unió (társulási megállapodás) • Egyesült Államok • Törökország • Arab államok (Egyiptom, Jordánia, Tunézia, Egyesült Arab Emírségek-az ú.n. Agadiri Egyezmény) • Modern üzletbarát környezet • Az európai fővárosoktól 2-3 órai repülőútra levő, kivételesen kedvező földrajzi elhelyezkedés • Magasan képzett, versenyképes emberi erőforrások • A nemzetközi előírásoknak megfelelő modern infrastruktúra: kikötők, repülőterek, vasúthálózat, autópályák

12. Marokkó: Regionális központ Kiemelt zónák: • Vámszabad területek • Tanger Med kikötői vámszabad terület • Tanger vámszabad terület • Nouasser Aérospace City vámszabad terület • Kenitra vámszabad terület • Az export vámszabad területre érkező vagy azt elhagyó összes áru mentes minden vámtól, illetéktől valamint az importra, a közlekedésre, a fogyasztásra, a termelésre vagy az exportra kivetett mindenfajta adótól.

13. Marokkó: Regionális központ • Az export célú vámszabad területre történő befektetéskor a befektető számos adókedvezményben részesül: • az első 5 éves tevékenység idején mentesség a társasági adó megfizetése alól • az ezt követő 20 év során 8,75% társasági adó, hatósági devizaellenőrzés nélkül • 2300 ha területen 24 integrált, megfelelő infrastruktúrával rendelkező ipari zóna áll a külföldi befektetők rendelkezésére. Ezeken egyedi vagy multiszektorális beruházásokat lehet végrehajtani megfelelő feltételekkel.

14. Marokkó: Regionális központ • Beruházás-ösztönző rendelkezések • Adó- és vámrendelkezések: • Az exportra vonatkozó forgalmiadó-mentesség az első 5 év tevékenysége idején, ezt követően pedig 17,5% adócsökkentés • A beruházási project megvalósításához szükséges berendezések, anyagok és szerszámok importja vámmentes, ha a beruházás összege meghaladja a 200 millió MAD-ot (kb. 18 millió euró) • ÁFA-mentesség ugyanezekre a berendezésekre, anyagokra és szerszámokra az első 36 hónapi tevékenység idején, ha a beruházás összege meghaladja a 200 millió MAD-ot.

15. Marokkó: Regionális központ • II. Hasszán Alap a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése céljára • Az alábbi szektorokban a II. Hasszán Alap a beruházáshoz 10%-al (de max. 18 millió euróval) járul hozzá az épületek és az új berendezések költségeihez: • Repülőgép-ipar • Autóipar • elektronikai ipar • Nanotechnológia • Biotechnológia • Mikrotechnológia • Beruházás-ösztönző Alap • Ez az Alap azoknak a vállalatoknak a beruházásához járul hozzá, amelyek megfelelnek bizonyos feltételeknek (a beruházás összege, új munkahelyek létesítése vagy egyebek), a terület beszerzési költségeihez, a külső infrastruktúra létesítési költségeihez, és a szakképzés költségeihez.

16. Marokkó gazdasága • GDP növekedési ráta: • GDP 730,5 milliárd MAD (kb. 63,5 milliárd Euro) • GDP/fő 22095 MAD (1921 Euro)4.9% (2009)5.6% (2008)2.7% (2007) • 5% átlagos növekedés (az elmúlt 5 év átlaga) • GDP – szektorok szerint:mezőgazdaság: 19.2%ipar: 31.3%szolgáltatások: 49.4% (2009) • Inflációs ráta: 1% • Átlagos inflációs ráta: 1,9% (az elmúlt 10 év átlaga) • Hivatalos pénznem: marokkói dirham, 1MAD • Hivatalos árfolyamok: 1 USD=8,1 MAD 1 Euro=11,3 MAD

17. Marokkó gazdasága • Marokkó legfontosabb kereskedelmi partnerei az Európai Unió országai, az Egyesült Államok, a MENA országok és egyre erőteljesebben az afrikai országok.  • Az EU ún. „advanced státuszt” biztosított számára, jogharmonizációja szinte teljes mértékben megtörtént. Az Egyesült Államokkal, a MENA országokkal és számos afrikai országgal szabadkereskedelmi megállapodása van, ennek alapján bonyolítják le az árucsere-forgalmat. • Jóllehet gyakorlatilag teljesen liberalizált a gazdasági élet, s ezzel együtt egyre csökken az állam közvetlen beavatkozása a folyamatokba, Marokkó nagy jelentőséget tulajdonít az államközi kapcsolatok jogi rendezettségének és a kormányközi vegyes bizottságok tartalmas működésének.

18. Marokkó cégalapítás Cégalapítás Marokkói és külföldi cégek az alábbi szabályozás keretében végezhetnek vállalkozói, beruházási és szolgáltatói tevékenységet Marokkóban: • Ipari beruházási kódex • Ingatlanokra vonatkozó beruházási kódex • Bányaipari beruházási kódex • Turisztikai beruházási kódx • Kézműipari beruházási kódex • Tengeri halászati beruházási kódex

19. Marokkó cégalapítás • Marokkóban a leggyakoribb vállalati forma a részvénytársaság (SA) és a korlátolt felelősségű társaság (SArl) • A cégalapítási feltételek és általános szabályok a jogharmonizáció miatt szinte teljesen megegyeznek az EU szabályaival. • A külföldi cég tulajdoni részesedése nincs korlátozva a vállalatban, 100% is lehet.  • A külföldi beruházókra a belföldiekkel azonos jogszabályok vonatkoznak, kivéve a korábban felsorolt adózási és egyéb kedvezményeket.  • A külföldiek beruházásait nem kell előzetesen engedélyeztetni.  • A marokkói törvények garantálják a tőke és a nyereség repatriálását. Ehhez nem szükséges külön, előzetes engedély.

20. Jogi, adózási háttér • Marokkó államformáját, jogrendjét, a külföldi országokkal és a nemzetközi szervezetekkel fenntartott jogviszonyát az Alkotmány, és az abból levezetett törvények és egyéb jogszabályok határozzák meg. • Marokkó tagja az ENSZ-nek és szakosított szervezeteinek, és egyéb nemzetközi szervezeteknek. • Hatályos megállapodások Magyarország és Marokkó között • Kereskedelmi megállapodás 1962. július 17. • Kiegészítő rendelkezések a kereskedelmi megállapodáshoz 1965. július13. • Légi-szállítási megállapodás 1969. március 21. • Műszaki-tudományos együttműködési megállapodás 1970. április 22. • Kulturális és tudományos együttműködési megállapodás1976. szeptember 30. • Műszaki-tudományos együttműködési megállapodás a nukleáris tudományok és nukleáris technológiák területén a Kossuth Egyetem és CNSETEN között 1991. május 8.

21. Jogi, adózási háttér • Megállapodás a diplomata és speciális vízumok megszüntetéséről 1993. június 26. • Megállapodás a Mezőgazdasági Minisztériumok közötti együttműködésről 1999. június 3. • Beruházásösztönző és kölcsönös beruházás-védelmi megállapodás (1991) 2000. február 3. • Közúti személy-és áruforgalmi nemzetközi megállapodás (1990) 2000. február 20. • Kereskedelmi megállapodás (1989) 2000. június 5. • Kettős adózást kizáró egyezmény (1991) 2000. augusztus 21. • A szervezett bűnözésről és a tiltott kábítószer kereskedelemről szóló nemzetközi megállapodás 2001. április 12. • Turisztikai együttműködési megállapodás 2001. február 15. • Együttműködési megállapodás az SNRT és a DUNA TV között 2008. július 16. • Gazdasági együttműködési megállapodás 2010. január 26. • Kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási protokoll 2010. április 6.

22. Aláírt, de nem ratifikált megállapodások • A mezőgazdasági karanténról és a növények védelméről szóló megállapodás 2001. nov. 3. • Állategészségügyi megállapodás 2001. november 3. • Tudományos és műszaki együttműködési megállapodás a Marokkói Tudományos és Műszaki Nemzetközi Kutatóközpont és a Magyar Köztársaság Nemzeti technológiai Kutatóközpontja között 2009 január 22.

23. Marokkó Adózás A legfontosabb fizetendő adók:  • Általános Jövedelemadó (Impôt Général sur le Revenu, IGR) • Társasági adó (Impôt sur la Société) • Iparűzési adó (Impôt des Patentes) • Hozáadott-érték adó (Taxe sur la Valeur Ajoutée) • Társadalombiztosítási illeték (Taxe sur Sécurité Sociale)

24. Marokkó Preferált ágazatok: • Energetika, megújuló energia • Turisztika • Banki és egyéb szolgáltatások • Mezőgazdaság, élelmiszertermelés • Repülőgép-ipar • Autóipar • Elektronikai ipar • Nanotechnológia • Biotechnológia • Mikrotechnológia

25. Összefoglalva • Marokkó politikailag és társadalmilag kiegyensúlyozott ország, kisebb megtorpanások ellenére gazdasága folyamatosan bővül. Technikai-technológiai színvonala közepesen fejlett, ami lehetővé teszi, hogy a magyar KKV szektor vállalatai bekapcsolódhassanak a fejlesztésekbe. • Lényegesen sikeresebben lehet Marokkóban tevékenykedni akkor, ha céget alapítunk, ebbe célszerű a helyi piacot kiválóan ismerő helyi partnert bevonni.

26. Tunézia • Területe 164.150 km2, • lakossága 10 866 500. Gazdasága • A reformok jelentős állomása volt, hogy az 1995-ben az Európai Unióval megkötött szabadkereskedelmi megállapodás 2008 januárjában életbe lépett. • A tunéziai gazdaság legfontosabb ágazatai a mezőgazdaság, halászat, bányászat, az energiatermelés, turizmus, feldolgozó-ipar. Iparvállalatainak nagy része részben vagy teljes egészében exportra dolgozik.

27. Tunézia • Összehasonlítva a többi észak-afrikai, afrikai és közel-keleti országok teljesítményével Tunézia általában kiválóan teljesít. • 2007-ben az Afrikával foglalkozó Világgazdasági Fórum Afrika legversenyképesebb országának minősítette. • GDP 107,1 milliárd TDN (2012) • GDP/fő 9900 (2012) • GDP növ. 3,6% • GDP ágazatok szerint: • mezőgazdaság 8,9% • ipar 29,6% • szolgáltatások 61,5% • Inflációs ráta : 5,9% • Hivatalos pénznem : Tunéziai dinár TND • Export : 17,87 milliárd ruházat, mezőgazdasági termékek, foszfát, gépek, elektromos eszközök • Import : 23,49% milliárd textil, élelmiszer, gépek és berendezések, kőolaj 

28. Tunézia • Legfontosabb kereskedelmi partnerei: az Európai Unió országai, különösen Franciaország, Olaszország, Spanyolország, a Közel-Kelet országai és Líbia. • Tunézia külöleges fontosságot tulajdonít a külföldiek közvetlen beruházásainak, kiegészíti a belföldiek beruházásait és jelentősen részt vesz a gazdasági célok megvalósításában. 1994-től kezdve több jelentős nemzetközi minősítő intézet befektetésre javasolt országnak tartja. Kétségtelen, hogy az « arab tavasz » eseménysorozata után kialakult átmenetileg bizonytalan helyzetben, visszafogottabbak és óvatosabbak lettek a befektetők, de Tunézia továbbra is kedvelt célország.

29. Tunézia • Létrehoztak egy olyan Ügynökséget, amely a külföldi beruházásokat kívánja elősegíteni. Ennek Párizsban, Brüsszelben, Londonban, Kölnben és Milánóban van irodája. • A külföldi befektetések a termelő beruházások kb. 19%-át, a GDP 4,8%-át, a külföldi tőkebehozatal 45%-át és az összes munkahely teremtés 24%-át képviseli. • A külföldi beruházások elsősorban az energetikai, a turizmus, az ingatlan és texitilipari ágazatokba irányulnak.

30. Tunézia Cégalapítás • Beruházásösztönzési törvény előírásai a külföldiekre és a belföldiekre egyaránt vonatkoznak. • Az ágazat szerinti illetékes minisztériumnál projektervet kell benyújtani, a letétbe helyezésről bizonylatot állítanak ki. • Ennek alapján adják meg az előzetes engedélyt. • Kül- és belföldi szabadon fektethet be. Ha nem kizárólag exportcélú beruházásról van szó, és a külföldi részesedés meghaladja az 50%-ot, akkor külön engedély kell.. • Mezőgazdasági célú beruházás esetén a külföldi befektető kizárólag bérelheti a termőföldet.

31. Tunézia A cégalapítás (Bt, Kft, Rt) az alábbiak szerint történik (egyablakos) : • Bankszámla nyitás és a tőke átutalása • Alapító okirat regisztráltatása • Adóhivatali regisztrálás – adószám • Cégbejegyzés a Cégbíróságon • Közzététel • Közzétételi igazolás bemutatása a Cégbíróságon • Könyvelő alkalmazása kötelező • Ha kizárólag exportra termel a cég, teljes ÁFA-mentességet élvez

32. Tunézia Jogi, adózási háttér Az alábbi adónemek vannak : • Társasági adó (Impôt sur la Société) • ÁFA (Tax sur Valeur Ajoutée) • Fogyasztási adó (Droit de consommation) • Személyi jövedelemadó (Impôt sur le Revenu) • Vám (Droit de douane) • Regisztációs és bélyegilleték (droit d’enregistrement et timbres) • Helyi adók (Taux locales) Preferált ágazatok: • Energetika, megújuló energia • Informatika • Turizmus • Mezőgazdaság, élelmiszeripar • Vízgazdálkodás (szennyvíztisztítás, öntözési rendszerek) • Édesvízi haltenyésztés

33. Tunézia Összefoglalva: • Tunézia hagyományos kereskedelmi partnerunk, a befektetési környezet megfelel a magyar cégeknek. Az EU-val közel áll az ún. « advanced status » tárgyalások befejezéséhez. • Egyetlen hátrány, hogy a politikai bizonytalanság miatt a befektetésekről történő döntést nagyon alapos elemző-előkészítő munkának megelőzni.

34. Algéria • Algéria Mediterrán jellegű ország, amelyik három jól elkülöníthető területre osztható. A mezőgazdasági termelésre alkalmas tengerparti sáv, az ezt lezáró hegységrendszer és a sivatag. • Területileg a világ 10. legnagyobb országa. • Területe: 2 381 741 km2, • Lakossága: 37 900 000 fő

35. Algéria Befektetési környezet • Az algériai gazdaság stabilitásának alapját a szénhidrogén termelés és az abból befolyó bevételek adják. 2011-ben algéria gazdasága 2,6%-al fejlődött, aminek motorja az építőipar, a nagyberuházások és a belső fogyasztás volt. • Legfontosabb gazdasági ágazatai : a szénhidrogén kitermelés és feldolgozás, mezőgazdaság, halászat, bányászat. • GDP 277,4 MD dollár (2012) • GDP/fő 7600 dollár (2012) • GDP növ.: 2,5% (2012) • GDP ágazatonként: • mezőgazdaság: 8,9% • ipar: 60,9% • szolgáltatások:30,2%

36. Algéria • Export : 65,91 Md dollár (2013) földgáz, kőolaj, feldolgozott kőolajtermékek • Import : 54,85 Md dollár (2013) beruházási javak, élelmiszer, fogyasztási cikkek  • Külső adósság : 3,7 Md dollár (2011) • Államháztartási hiány : a GDP 3,3%-a •  Hivatalos fizetőeszköz : algériai dinár (DZD)

37. Algéria Cégalapítás • A 2001 aug. 20-án kiadott 01-04. sz rendelet 15. cikkelye szerint minden állami tulajdonú céget privatizálhatnak, amelyben megkülönböztetés nélkül vehetnek részt belföldi és külföldi cégek. • A fenti rendelet szerint a Befektetésfejlesztési Nemzeti Ügynökségnél egyablakos módszerrel lehet a cégalapítást kezdeményezni. • A befektetők különféle előnyökben részesülnek : adózási könnyítések, egyes cégadók alóli mentesség, vámtételek csökkentése a beruházási javak importjára, éves vállalati nyereségadó és forgalmi adó mentesség, ÁFA csökkentés. ÁFA : 5% a nyersanyagokra, 15% a félkész termékekre és 30% a fogyasztási végtermékekre. • A törvény garantálja a törvény előtti egyenlőséget a nem-rezidens és az algériai befektetők között. • Garantálja a befektetett tőke és a nyereség repatriálását az állammal fennálló tartozások kiegyenlítése után.

38. Algéria Fontosabb cégformák • Betéti társaság • Korlátolt Felelősségű Társaság • Egyéni vállalkozás • Részvénytársaság • A cégben a külföldi beruházó többségi tulajdonnal rendelkezhet. • A projektet nem kell előzetesen engedélyezni, csupán a Nemzeti Ügynökségnél be kell jelenteni « Beruházási nyilatkozat ». Ezzel egyidejűleg kérelmezni kell az adókedvezményeket.  • 66 ipari zóna van az országban, megközelitően 12800 ha területen • Külföldi kereskedő kártya kérelmezési eljárás : • Jogi személyiség kereskedelmi cégjegyzésének másolata • Alapító okirat másolata • Útlevél legalizált másolata • Öt fénykép

39. Algéria Jogi, adózási háttér • Alábbi adókat kell fizetni : • Társasági adó • ÁFA • Fogyasztási adó • Személyi jövedelemadó • Vám • Szakmai tevékenységre vonatkozó adó • A magyar-algériai viszonylatban a jogi háttér felülvizsgálata folyamatban van, és valószínűleg a régóta esedékes GVB ülés során több megállapodást fognak aláírni. • A jelenleg még érvényben lévő megállapodások alapján alapíthatnak céget a magyar vállalkozások Algériában.

40. Algéria Preferált ágazatok: • energetika, szénhidrogénipar, megújuló energia • mezőgazdasági projektek, állattenyésztés, élelmiszer feldolgozás • vízgazdálkodás, szennyvíztisztítás, öntözési rendszerek • informatika és egyéb modern technológiák

41. Algéria Összefoglalva: • Algéria a térség legfontosabb gazdasága, jelentős népességgel, amit élelmiszerrel, ruházattal és fogyasztási cikekkel kell ellátni. Az ország fizetőképessége kiemelkedően jó. A beruházási törvény igen sok könnyítést tartalmaz a korábbival szemben. Gyakorlatilag csak modern technológiák transzferjét kérik. • Hátránya a nehézkesség, a bürokrácia, az állam túlnyomó szerepe a gazdaságban, aminek a szerepét az új gazdaságpolitika szerint csökkenteni kívánják.

42. Cégépítés Észak-Afrikában • Röviden áttekintettük az Észak-Afrikai térség szerepét a világgazdaágban és megpróbáltunk kedvet csinálni a magyar KKV szektor vállalatainak, hogy bátran vállalkozzanak a térségben.

43. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Szabó Helga elnök MAGHREB