Díjrendszer változás

1. Díjrendszer változás az állami tulajdonú víziközműveknél Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes Siófok, 2005. január 13.

2. Tartalomjegyzék • Kik vagyunk? • Mivel foglalkozunk? • Ki állapítja meg a díjakat? • A díjrendszer változása • A változás indoka • Érintett települések és fogyasztási helyek • A változás lényege • Lakossági alapdíjak • Lakossági változó díjak • Lakossági díjkorrekció • Közületi díjak • Számlázás az idényfogyasztóknál • Alapdíj a társasházaknál • Rászorulók támogatása

3. Kik vagyunk? A Dunántúli Regionális Vízmű Részvénytársaság az egyik legnagyobb víziközmű szolgáltató vállalat Magyarországon. A többségi tulajdonosi jogokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium gyakorolja.

4. Mivel foglalkozunk? A DRV Rt. különböző szerződések (vagyonkezelési, üzemeltetési, koncessziós szerződések) keretében a magyar állam, illetve az önkormányzatok tulajdonában lévő víziközműveket üzemelteti. Az ábrán látható állami tulajdonú regionális rendszerek működtetése mellett, kistérségi és helyi vízellátó, illetve szennyvíztisztító rendszerek üzemeltetésével biztosítjuk a zavartalan szolgáltatást a negyed-magyarországnyi ellátási területünkön.

5. Ki állapítja meg a díjakat? A január 1-től december 31-ig hatályos víz- és csatornadíjakat a közmű tulajdonosok állapítják meg. • Az állami tulajdonú víziközművek esetében: • a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. • Az önkormányzati tulajdonú víziközművek esetében: • az illetékes önkormányzat képviselő testülete (az üzemeltető adatai és javaslatai figyelembe vételével).

6. Díjrendszer változás Díjrendszer változás az állami műveknél A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó víz- és csatornaszolgáltató részvénytársaságok - így a DRV Rt. is – a szakminiszter 23/2004. (XII.16.) számú rendelete alapján az állami tulajdonúvíziközművel rendelkező települések esetében, 2005. január 1-től áttérnek a kéttényezős díjrendszer alkalmazására.

7. A változás indoka A víz- és csatornaszolgáltatás állandó költségeinek nagy része (pl. a vezetékhálózat karbantartása, a szivattyútelepek működtetése, a szennyvíztisztítók üzemeltetése, stb.) független attól, hogy a fogyasztók ténylegesen mennyi vizet használnak, illetve mennyi szennyvíz keletkezik. A hálózat működőképességét, a megfelelő színvonalú szolgáltatást az év minden napján, minden fogyasztó számára biztosítani kell – függetlenül attól, hogy ténylegesen igénybe veszik-e azt, vagy sem.

8. A díjrendszer változása a színnel jelzett 142 települést érinti Érintett települések I. A díjrendszer változása az alábbi településeket érinti az ivóvízellátás vonatkozásában: A részvénytársaság 363 település ivóvízellátását biztosítja 142 221 Állami tulajdonú víziközmű Önkormányzati tulajdonú víziközmű

9. A díjrendszer változása a színnel jelzett 50 települést érinti Érintett települések II. A díjrendszer változása az alábbi településeket érinti a csatornaszolgáltatás vonatkozásában: A részvénytársaság 146 település csatornaszolgáltatását látja el 50 96 Állami tulajdonú víziközmű Önkormányzati tulajdonú víziközmű

10. Érintett fogyasztási helyek Az állami tulajdonú művekre vonatkozó kéttényezős díjrendszer bevezetésében érintett fogyasztási helyek száma:

11. A változás lényege A változás lényege, hogy fogyasztási helyenként (lakásonként és elkülönült fogyasztási helyenként) minden fogyasztó havonta fizet állandó nagyságú rendelkezésre állási alapdíjat (állandó díjat) és a felhasznált víz után járó, köbméterenként számított változó díjat. Számla: havi fix összegű rendelkezésre állási alapdíj + m3-ként vízfogyasztási és csatornahasználati változó díj = szolgáltatásért fizetendő díj A számlán továbbra is szerepel az állami költségvetésbe befizetett vízterhelési díj.

12. Lakossági alapdíjak Az alapdíj tartalmazza - a többi közműszolgáltatáshoz hasonlóan – az adott szolgáltatás rendelkezésre állásának díját, és azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztás mértékétől függetlenül felmerülő állandó költségek egy részét (közműrendszer fenntartása, hibaelhárítás, készenléti díjak, stb.) arányosabban ossza szét a szolgáltatást folyamatosan vagy csak időszakosan igénybe vevő fogyasztók között. • 2005. évi lakossági rendelkezésre állási alapdíjak: • ivóvíz szolgáltatás: 150.- Ft/hó + 15% ÁFA • csatornaszolgáltatás: 260.- Ft/hó + 15% ÁFA

13. Lakossági változó díjak A számla másik összetevőjea változó díj, melyet az igénybevett szolgáltatás mennyisége után kell fizetni. A 23/2004. (XII.16.) sz. rendelet meghatározza a felszámítható változó díjak 2005. évi mértékét. Az állam a lakossági fogyasztóknak továbbra is díjtámogatástnyújt, melynek mértéke várhatóan csökkeni fog, de továbbra is mérsékeli a miniszteri rendeletben megállapított változó díjat. Az állami díjtámogatás ez évi mértéke még nem ismert, az erről szóló döntés meghozataláig az alapdíjon felüli változó díjat átmenetileg a 2004. évi víz- és csatornadíjakon számlázza társaságunk. A lakossági víz- és csatornahasználati változó díjak átmenetileg: - ivóvízdíj: 277.- Ft/m3 + 15% ÁFA - csatornahasználati díj: 245.- Ft/m3 + 15% ÁFA

14. Lakossági díjkorrekció A díjtámogatás mértékét a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján miniszteri rendelet fogja meghatározni 2005. január 1-jei visszamenőleges hatállyal. A lakossági díjtámogatásról szóló döntést követően, az első soron következő elszámoló számlában* alkalmazza Társaságunk a 2005. évi, állami támogatással csökkentett lakossági víz- és csatornahasználati változó díjakat, illetve - az előző évek gyakorlatával egyezően - visszamenőleg számolja el az előző és a tárgyévi díjkülönbözetet. * Állandó lakossági fogyasztóinknak Társaságunk havonta küld részszámlát és háromhavonta leolvasáson alapuló elszámoló számlát.

15. Közületi díjak A közületi fogyasztók esetében a bekötési vízmérő átmérője határozza meg az alapdíjak mértékét. A KvVM 23/2004. (XII.16.) számú miniszteri rendelete alapján a 2005. évi nettó közületi díjak:

16. Számlázás az idényfogyasztóknál A KvVM 23/2004. (XII.16.) miniszteri rendeletének 2.§ (7) pontja szerint: Az alapdíjat a szolgáltató legalább három havonként kiszámlázza a fogyasztók felé. A szolgáltatásainkat időszakosan igénybe vevő fogyasztóink esetében megváltozik tehát a számlaküldés gyakorisága. A rendeletnek megfelelően, Társaságunk 3 havonta küld számlát az idényfogyasztóknak 2005. évtől.

17. Alapdíj a társasházaknál I. Alapdíj és fogyasztás kiszámlázása társasházaknál: Példával illusztrálva: a társasházban 5 lakás van. 1. eset: a bekötési vízmérő után teljes körű (5) mellékmérősítés valósult meg. Ekkor értelemszerűen minden mellékvízmérős szerződés alapján számlázunk egy alapdíjat és az aktuális fogyasztást. A bekötési vízmérőre vonatkozó számla alapdíjat nem tartalmaz. 2. eset: csak bekötési vízmérő van a társasházban és nincs egy darab mellékmérő sem. Ekkor a bekötési vízmérőn mért fogyasztás mellett ötszörös alapdíjat számlázunk ki. A belső elszámolás a lakóközösség belső szabályzata szerint történik.

18. Alapdíj a társasházaknál II. Alapdíj és fogyasztás kiszámlázása társasházaknál: Példával illusztrálva: a társasházban 5 lakás van. 3. eset: a bekötési vízmérő mellett csak 3 szerződéses mellékmérő van (nem teljes körű mellékmérősítés). Ekkor a 3 mellékvízmérős szerződéssel rendelkező fogyasztónak az aktuális fogyasztása mellett kiszámlázunk egy-egy alapdíjat, míg a bekötési vízmérőre kétszeres alapdíjat számlázunk. A bekötési vízmérő és a 3 mellékmérő közötti különbséget, valamint a két alapdíjat a mellékmérővel nem rendelkező két fogyasztó fizeti megosztva. (Nyilván a belső elszámolás nem képezi társaságunk feladatát, mi a főmérős szerződésre számlázunk.)

19. Alacsony fogyasztás = hátrányos helyzetű szociálisan rászoruló fogyasztó Rászorulók támogatása Hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fogyasztók támogatása A szociálisan hátrányos helyzetűfogyasztók - a készülő jogszabály alapján - a települési önkormányzatoktól kaphatnak támogatást.

20. Köszönöm szíves figyelmüket! Vezetőtársaimmal várjuk kérdéseiket. Társaságunkról további információkat találnak honlapunkon: www.drv.hu