320 likes | 556 Views
Harmadik előadás fóliái. 2007. szeptember 25. Bevezetés a pszichológiába. Fejlődéslélektan. A fejlődéspszichológia…. Tárgya: A fejlődéspszichológia fókuszában az ember testi, lelki változásai vannak, melyeken életkoruk előrehaladtával keresztülmennek – fogantatásuktól, életük végéig.
E N D
Harmadik előadás fóliái 2007. szeptember 25.
A fejlődéspszichológia… Tárgya: A fejlődéspszichológia fókuszában az ember testi, lelki változásai vannak, melyeken életkoruk előrehaladtával keresztülmennek – fogantatásuktól, életük végéig. Módszerei: • Megfigyelés • Kísérlet • Önbeszámolók (interjúk, kérdőívek) • Klinikai kikérdezés (Piaget) • Tesztek, projekciós módszerek • Produktumok vizsgálata (rajz stb.)
Waddington fejlődési modellje • Lefelé guruló golyó – élőlény • Elágazási pontok – választások • Csatorna mélysége – a dolog fontossága
A fejlődéspszichológia… Központi kérdései: 1. Fejlődés forrása Öröklött tulajdonságok vagy környezeti hatások? 2. Folyamatosság Fokozatos változások sora vagy szakaszok?
1. A fejlődés forrása - Az öröklés és a környezet viszonya Minek van döntő befolyása az emberi fejlődésre? Darwin evolúcióelmélete↔ Behavioristák az emberi fejlődés biológiai környezethangsúlyú alapja – öröklés felfogás Mai elképzelés: mindkettő fontos és egymásra hatva vezérlik a fejlődést.
2. Folyamatosság kérdése - a fejlődés szakaszossága Szakaszelméletek lényege: A fejlődésnek szabályos menete van, amely függ az éréstől, az érés és a környezet kölcsönhatásaitól. A szakasz azt jelenti, hogy: a) a viselkedés egy adott időszakon belül valamilyen uralkodó “téma” körül szerveződik. b) az adott szakaszra jellemző viselkedés minőségileg tér el a korábbi vagy a későbbi szakaszokra jellemző viselkedésmódoktól c) minden gyermek ugyanabban a sorrendben és ugyanazokon a szakaszokon megy át. A környezeti tényezők gyorsíthatják vagy lassíthatják a fejlődést, de a szakaszok sorrendje változatlan marad: a gyermek nem teljesíthet egy későbbi szakaszt, mielőtt a korábbin nem jutott túl. kritikus periódus fogalma: olyan időszakok, amikor az ember életében bizonyos sajátos történéseknek kell bekövetkezniük ahhoz, hogy a fejlődés folyamata ne károsodjon.
Életkori szakaszok (Intrauterin (méhen belüli) élet- Fogantatástól – születésig Újszülöttkor – születéstől – 6-8 hétig Csecsemőkor- 6-8 héttől – 1 éves korig Kisgyermekkor – 1-3 éves Óvodáskor- 3-6 éves Iskoláskor - 6 –14 éves Serdülőkor - 14 – 18 éves Ifjúkor - 18-24 éves Felnőttkor - 24 – 55/65 éves Öregkor - 55/65 - felett
A méhen belüli fejlődés jellegzetességeiBiológiai alapú szakaszok Csíraszakasz: (fogamzástól első 8-10 napig tart,beágyazódásig) alszakaszai: szedercsíra, hólyagcsíra, beágyazódás Embrionális szakasz: (beágyazódástól kb. 7-8. hétig tart) Ebben a szakaszban alakulnak ki a különböző szervek, elkezd a szervezet a külső ingerlésre reagálni. Magzati szakasz: (8-9. héttől a születésig tart) Az összes alapvető szövet és szerv már jelen van, a magzat növekszik, és az arányai változnak.
A méhen belüli fejlődés jellegzetességeiA magzati élet pszichológiai vonatkozásai Idegrendszeri sajátosságok Védekező- reflex 11. héttől Babinski- reflex - 14 héttől Fogó- reflex- 15- 18. héttől Csuklás - 18 héttől Szopóreflex- 22 héttől kiváltható
A méhen belüli fejlődés jellegzetességeiA magzati élet pszichológiai vonatkozásai Mozgás • Önindította aktivitások – 6. héttől A kéz érinti a fejet, végtagok hajlítgatása, forgás, stb. • Reaktív mozgások Védekezőmozgások – nagy zajra, fizikai behatásra, környezeti ingerre • Interaktív mozgások Kapcsolatteremtés a környezettel, elsősorban az anyával. Interaktív programok a baba-mama kapcsolat erősítésére. Hallás • Anyai szívhangok, emésztést kísérő hangok,anyai mozgás hangok. • Nyugodt anyai szívhang megnyugtatja őket. • Ha hozzászokik magzati életében bizonyos zajokhoz, azt később is tolerálja.
A méhen belüli fejlődés jellegzetességeiA magzati élet pszichológiai vonatkozásai Látás • Terhesség 7 hónapjára alakul ki. • Szemmozgások figyelhetők meg – REM – a magzat is álmodik. Sírás, mosoly • 21 héttől a gégébe került levegőtől síró hangokat adhat a magzat • Magzati mimika: 5 hónaptól jelenik meg. Tanulás, emlékezet • Előfordul, hogy a gyerekek fel tudják idézni a születésük élményét. • 20 hetes ikermagzatok rendszeresen „találkoztak” az őket elválasztó hártya mentén, sajátos rituálét bonyolítottak – ezt a játékot később, születés után is játszották tovább (egy függönynél). • Várandós anyák mesét, verset olvastak, zenét hallgattak – születés után is megismeri a gyermek. • A babák megtanulják édesanyjuk érzelmi állapotát is.
A születés Otto Rank: A születési trauma a későbbi neurózisok alapja. A születés 4 fázisa – Feldmár András • „Extázis bent” - magzati lét, a folyamatos jól-lét állapota, egység állapot az anyával • „No exit” – veszélyeztetettség, a tehetetlenség állapota • „Véres csata” - küzdelem az életért, a mozgásos szakasz • „Extázis kint” - lélegzetet venni, gyökeresen más helyzethez alkalmazkodni, megnyugodni és pihenni
Újszülöttkor Hallás • Összerezzennek a hangos zajra, fejüket is arra fordítják • A nagyon hasonló hangok közötti különbséget is észlelik Látás • Nem jól fejlett a látórendszer, a tárgyak életlenek. (7-8 hónapra lesz olyan, mint a felnőtté) • A tárgyak körvonalai érdekesek – vonzza őket az erős kontraszt • Bizonyos mintákat preferál másokkal szemben – görbe vonalak (az egyenes helyett), bonyolult minták a sima felületekkel szemben. • Nem maga az arc vonzza, hanem az ingerjellemző, amivel az arc rendelkezik. (görbe vonalak, erős kontraszt, élek, mozgás) Temperamentum • Különbségek az aktivitási szint, válaszkészség, ingerlékenység tekintetében • Veleszületett és gyerek-szülő kapcsolatban formálódik • Az újszülöttek úgy jönnek a világra, hogy fel vannak készülve a világ „tanulására”
Az anya-gyerek kapcsolat • Az anya-gyermek kapcsolat minta lesz a későbbi társas kapcsolatok tekintetében • Szimbiotikus kapcsolat (duálunió) • Biztonságigény kielégítése Harlow majomkísérletei: • Szőranya-drótanya • Kötődés • Megkapaszkodás
Az anya-gyerek kapcsolat Kötődés kialakulása – Bowlby Kötődés előtti szakasz (0-6. hétig) • Szoros kapcsolat, de nem keseredik el, ha idegen vigyáz rá. Kötődés keletkezésének szakasza (6. héttől - 6-8 hónapos korig) • Másképp reagál ismerősre, ismeretlenre. • 8 hónap táján az idegenektől félni kezd. A tiszta kötődési szakasz (6-8 hónaptól 18-24 hónapig) • Szeparációs szorongás időszaka – anya közelében lenni=biztonság A kölcsönös kapcsolatok szakasza (18-24 hónapos kortól ) • Nagyobb biztonsággal –távolabbra, hosszabb időt is.
Az anya-gyerek kapcsolat zavara Hospitalizáció(R. Spitz) • Az anya nélkül fejlődő csecsemők elakadnak, majd visszaesnek a fejlődésben. • Szeretetkapcsolat hiánya. • Időszakos kórházi tartózkodás alatt is megjelennek a tünetei. • Tünetek: • Anyától való elszakadás után – nyűgös, nyafog, kielégíthetetlen • 2 hónap után: keveset sír, inkább nyöszörög, súlycsökkenés • 3-5 hónap után: elutasítja a kontaktust, tovább fogy, álmatlan, letargia, szegényes mimika, közöny. • 6 hónap után: maradandó károsodások Rejtett érzelmi elhanyagolás (Bowlby) Sem az anya, sem a gyerek várakozása nem nyer kielégülést. Anyában türelmetlenség gyerekben dac. Érzelmi félreértés. („Ha nem vagy, továbbtanultam volna…”) Double bind – Kettős kötés A szülő, gyerek felé irányuló kétértelmű kommunikációja. (szóbeli – nem szóbeli ellentmond egymásnak) (A későbbi szkizofrénia kialakulásához vezethet.)
Éntudat kialakulása Éntudat – születéskor még nincsen Kialakulása két szálon – Wallon Testséma kialakulása segíti Csecsemőkori játékok – fogás 1 éves korára meg tudja mutatni orrát, fülét, pedig sosem látta Tükör kísérletek: rúzsfolt (20-24 hónapnál a saját orráról) Szociális interakciók során Újszülött kori utánzás – cirkuláris Modell utáni utánzás – 7-8 hónap Éntudat megjelenése • Az „én” szó használata – 3 éves kor körül • Dackorszak – „én” akarom
Piaget szakaszelméleteaz értelmi fejlődésről gyerekkorban Jean Piaget (1896-1980) Szenzomotoros szakasz (0-2. év) • Megkülönbözteti magát a tárgyaktól • Felismeri, hogy cselekszik, szándékos cselekvés kezdetei • Tárgyállandóság kialakulása – rendelkezik a nem látott tárgy reprezentációjával Művelet előtti szakasz (2-7. év) • Nyelvhasználat, tárgyak jelölése szavakkal vagy képekkel • Egocentrikus gondolkodás – nem képes mások nézőpontját átvenni • Egyedi vonások alapján egy dimenziós csoportosítás • Vizuális benyomások uralma Konkrét műveleti szakasz (7-12. év) • Logikai gondolkodás kialakul • Szám (6 év)-, tömeg (7-8 év)- és súlykonstancia (9-10) • Egyszerre több dimenziós osztályozás, egy dimenziós sorbarendezés Formális műveleti szakasz (12. évtől) • Elvont kijelentések-logika • Hipotézisek módszeres ellenőrzése • Lehetséges világokban is tud gondolkodni jövőről és eszmerendszerekről is képes gondolkodni
Rajzfejlődés • Spontán firkák (1-1,5 éves kortól) Mozgás öröme, jobb és bal kézzel egyaránt 2. Rajzolás mint funkcióöröm (2- 2,5 éves kor ) Tudatosan, szándékosan;Nincs jelen a valóság ábrázolásának igénye 3. Az ábrázolás szándékának megjelenése (3-4 éves kor) Aránytalanság; Juxtapozíció - (véletlenszerűen szétdobált elemek alkotnak egy egészet) 4. Képzeletszerű rajzolás (4-6 éves kor) • az intellektuális realizmus szakasza-(Piaget); • átlátszó amit rajzol= transzparencia; • nem azt rajzolja a világról, amit lát, hanem azt amit tud; • emocionálisan felnagyított részletek 5. Érzékleti realizmus (7-9 év) 6. Jelenségszerű ábrázolás (10-12év) Inkább másolás, mint képzeletből rajzolás.
A fejlődés, mint egész életen át tartó folyamatErik Erikson pszichoszociális stádiumai
Olvasnivalók a témában: Binét Ágnes, Mérei Ferenc : Gyermeklélektan, Medicina Raffai Jenő – Hidas György: Lelki köldökzsinór, Helikon, 2007. Cole, Michael; Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan, Osiris, 2003. Feldmár András: Tudatállapotok szivárványa, Könyvfakasztó, 2006.