Fontosabb változások az új Ptk. Kötelmi jogi Könyvében

1. Fontosabb változások az új Ptk. Kötelmi jogi Könyvében Tőkey Balázs, tanársegéd ELTE, ÁJK, Polgári Jogi Tanszék 2014. április 1.

2. Az új Ptk. szerkezete és felépítése • Első Könyv: Bevezető rendelkezések • Második Könyv: Az ember mint jogalany • Harmadik Könyv: A jogi személy • Negyedik Könyv: Családjog • Ötödik Könyv: Dologi jog • Hatodik Könyv: Kötelmi jog • Hetedik Könyv: Öröklési jog • Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések

3. Az új Ptk. által hozott legfontosabb változások a Hatodik Könyvben • általános kötelmi jogi szabályok kiemelése • a szerződésszegéssel és a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szétválasztása • a jog- és a szerződésátruházás szabályozása • új szerződéstípusok: közvetítői szerződés, jogbérlet, egészségbiztosítás, pénzügyi lízing, faktoring, bizalmi vagyonkezelés stb. • értékpapír-szabályozás átdolgozása

4. Jognyilatkozatok formája • írásba foglalt a nyilatkozat akkor is, ha olyan formájú, hogy a tartalma, a nyilatkozó személye és a nyilatkozattétel időpontja később azonosítható • ha a nyilatkozó nem érti a nyilatkozat nyelvét: a) közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett vagy két tanú alkalmazásával készült magánokirat kell b) az egyik tanúsító személynek el kell magyaráznia az okirat tartalmát a nyilatkozó számára

5. Képviselet • vélelmezett és látszaton alapuló képviselet • érdekellentét esetén a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja • álképviselő által tett nyilatkozatot a képviselt korlátozás nélkül jóváhagyhatja • általános meghatalmazás: a) közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban b) legfeljebb öt évre szólhat

6. Elévülés, jogvesztés, tartozáselismerés • határidő csak akkor jogvesztő, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli • elévülés nyugvásakor az akadály megszűnése után biztosított igényérvényesítési idő alatt nyugvásának nincs helye, megszakítás esetén pedig az egyéves vagy három hónapos határidő számítása kezdődik újból • elévülést az írásbeli felszólítás és az engedményezés nem szakítja meg • elévülést megszakítja a követelés csődeljárásban történő bejelentése • tartozáselismerés nem csak írásban tehető

7. Teljesítési szabályok • az új Ptk. nevesíti, hogy pénztartozás átutalással is teljesíthető • pénztartozás után kamat jár: vélelem az egyenértéki kamat mellett • kamat mértékére az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat az irányadó • közjegyzői letét útján is lehet teljesíteni • harmadik személy által történő teljesítés szabályainak egységesítése: törvényi engedmény helyett megtérítési igény

8. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség • a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során • lényeges körülményekről, kivéve ha a másik fél ismeri, vagy közhiteles nyilvántartás tartalmazza • e kötelezettség megsértésével okozott károk: a) ha a szerződés létrejön, akkor azokért kontraktuális alapon felelnek b) ha a szerződés nem jön létre, akkor azokért deliktuális alapon felelnek, egyébként a szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli

9. Szerződés létrejötte • ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni • késve küldött elfogadás: létrejön a szerződés, ha erről az ajánlattevő fél késedelem nélkül tájékoztatja a másik felet • szerződés utólagos írásba foglalása • teljességi záradék (merger clause)

10. Előszerződés I. • előszerződés: a felek megállapodása, hogy később szerződést kötnek (ha ez csak az egyik felet köti, akkor az nem előszerződés) • szerződéskötési kötelezettséget hoz létre • ha megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja

11. Előszerződés II. • a szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy: a) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené; b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható; c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; d) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe

12. A szerződéskötési kötelezettség új esetei • azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik szerződés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre • szerződéskötés versenyeztetési eljárással: a) felhívást tevőt szerződéskötési kötelezettség terheli eltérő rendelkezés hiányában b) ajánlattevőt az eredményhirdetést követő 30. napig köti az ajánlata (ha ezalatt visszavonná az ajánlatát, a letett biztosítékot elveszti)

13. Általános szerződési feltételek • az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta • ha mindkét fél ÁSZF-e alkalmazandó: a) és ezek nem ellentétesek, akkor mindkettő a szerződés részévé válik b) de nem lényeges kérdésben eltérnek, akkor a szerződés létrejön, és az ÁSZF-ek annyiban válnak a szerződés részévé, amennyiben nem ellentétesek c) de lényeges kérdésben eltérnek, akkor a szerződés nem jön létre

14. Elektronikus úton történő szerződéskötés • a szabályok csak a kattintással létrejövő szerződésekre vonatkoznak • 2001. CVIII. törvény inkorporálása az új Ptk.-ba • ha nincs lehetőség az adatbeviteli hibák javítására, akkor a nyilatkozó fél a nyilatkozatot megtámadhatja • a nyilatkozó fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül

15. Érvénytelenség • új érvénytelenségi okok: pl. fiduciárius biztosíték vagy fogyasztói jogot csorbító feltétel semmissége stb. • lehetetlen szerződés: az még nem teszi lehetetlenné a szolgáltatást, ha annak tárgyával a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik • új jogkövetkezmények: érvényessé válás a felek akaratából és alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítése

16. A szerződés hatálya • ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá • új esetek a relatív hatálytalanságra: pl. elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző szerződés

17. Szerződéses pénztartozás teljesítése • a fizetési határidő főszabály szerint a fizetési felszólítás vagy számla átvételét követő 30 nap: az ettől a jogosult hátrányára eltérő, egyoldalúan kikötött, tisztességtelen feltétel megtámadható (60 napot meghaladó határidő ellenkező bizonyításig tisztességtelen) • szerződő hatóság mint kötelezett és annak nem minősülő vállalkozás közötti szerződésben 60 nap feletti határidő az ezt meghaladó részében semmis • fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró

18. Szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség • szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alól akkor mentesül a szerződésszegő fél, ha bizonyítja: a) a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és b) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa • megtérítendő károk: a) teljes kártérítés tapadó és szándékos szerződésszegéssel okozott kár esetén b) következménykárt csak, ha előre látható volt • ingyenes szerződésre kedvezőbb szabályok • non cumul

19. Fizetési késedelem vállalkozások, valamint hatóság és vállalkozás között • késedelmi kamat: alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke • 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt „kötelezően” külön meg kell fizetni a jogosult számára • vállalkozások között: a) a jogosult megtámadhatja a késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét tisztességtelenül meghatározó, egyoldalúan kikötött feltételt b) semmis a késedelmi kamat kizárása kötbér nélkül • szerződő hatóság mint kötelezett és vállalkozás között semmis a) ha a késedelmi kamat nem a fizetési határidőt követő naptól esedékes b) a késedelmi kamat mérséklése vagy kizárása kötbér nélkül

20. Hibás teljesítés • kellékszavatosság: a) nincs jogvesztő határidő, csak elévülési határidők vannak (ingatlannál öt év) b) kártérítéssel nem konkurál • termékszavatosság: gyártó helytállási kötelezettsége a fogyasztóval szemben a termék (ingó dolog) hibája esetén a forgalombahozatalt követő 2 évig (jogvesztő határidő) • jogszavatossági szabályok az általános szerződési szabályok között

21. Szerződés bíróság általi módosítása • bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható; b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe • a szerződés legkorábban az igényérvényesítés időpontjától módosítható

22. Engedményezés • a követelés átruházása (átszállnak a kamatok és a biztosítékok is) • elválik a kötelező és a rendelkező ügylet • követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad • semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése • elválik az engedményezésről való értesítés és a teljesítési utasítás

23. Tartozás átvállalása • tartozásátvállalás: a kötelezett, a jogosult és az átvállaló háromoldalú megállapodása, mely alapján az átvállaló a kötelezettséget átvállalja, és azt a jogosult kizárólag az átvállalótól követelheti • teljesítésátvállalás: az átvállaló és a kötelezett kétoldalú megállapodása, mely szerint az átvállaló köteles a tartozást teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen, de a jogosult nem követelheti a teljesítést az átvállalótól • tartozáselvállalás: a jogosult értesítése a teljesítésátvállalásról, az átvállaló és az eredeti kötelezett egyetemlegesen lesz kötelezett

24. Jog- és szerződésátruházás • jogátruházás: a) jog átruházható, kivéve, ha forgalomképtelen b) engedményezés szabályai megfelelően alkalmazandóak c) ha a jogot közhiteles nyilvántartás tartalmazza, akkor az átruházáshoz a változás bejegyzése is szükséges • szerződésátruházás: a) a belépő, a kilépő és a maradó fél megállapodása b) korlátozott lehetőség a beszámításra c) a biztosítékok főszabály szerint megszűnnek d) a szerződésátruházáshoz előzetesen is hozzá lehet járulni (a hozzájárulás csak kikötés esetén vonható vissza) e) engedményezés és tartozásátvállalás szabályai megfelelően alkalmazandóak

25. Tulajdonátruházó szerződések • tulajdonjog-fenntartás nem csak a szerződés megkötésekor köthető ki; nyilvántartásba be kell jegyezni • fogyasztói adásvétel: a) kárveszély a vevő birtokbevételével száll át b) főszabály a 30 napos teljesítési határidő • elővásárlási jog: ha dologi hatályú, akkor megsértése esetén 30 napos szubjektív és 3 éves objektív határidőn belül érvényesíthető az igény a relatív hatálytalanság miatt • opció: elvileg bármilyen időtartamra kiköthető • szállítási szerződés helyett fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele

26. Vállalkozási szerződések I. • többletmunka: a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg; a megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható • átadás-átvételi eljárás főszabály szerint 30 nap (az ettől tisztességtelenül eltérő és egyoldalúan meghatározott feltétel megtámadható vállalkozások, valamint vállalkozás és szerződő hatóság mint megrendelő között) • ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába (ingatlanra nem alkalmazható)

27. Vállalkozási szerződések II. • építési és szerelési szerződés helyett kivitelezési szerződés • kutatási szerződésnél a jogszavatosság korlátozása semmis • közszolgáltatási és fuvarozási szerződésre is a vállalkozási szerződés szabályait kell alkalmazni • a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés megszűnik, helyette: a) mezőgazdasági vállalkozási szerződés b) saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés c) a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés

28. Megbízási szerződések • a megbízott a költségek előlegezésére köteles • a megbízás a szükséges meghatalmazást magában foglalja • megszűnés általános szabályok szerint, kivéve a felmondást: a) bármelyik fél felmondhat, e jog nem korlátozható b) felmondással okozott kárt meg kell téríteni (kivéve a szankciós felmondást) c) tartós megbízás: a felmondási jog korlátozható, és meghatározott ideig a gyakorlása kizárható • bizomány: a) nem csak adásvételi szerződés megkötésére b) del credere helytállás csak kikötés esetén c) belépési jog korlátozott • közvetítői és tartós közvetítői szerződés szabályozása

29. Bizalmi vagyonkezelés • különös megbízási szerződés • a vagyonmenedzsment új formája: a vagyonkezelő tulajdont szerez a kezelt vagyon felett, a vagyont (annak hasznait) a szerződésben a vagyonrendelő által meghatározott feltételek szerint kell a kedvezményezett javára fordítania • vagyonelkülönítés és a kezelt vagyon védettsége • utasítási jog hiánya • vagyonkezelővel szembeni követelmény: kereskedelmi ésszerűség • külön jogszabály rendezi, hogy ki milyen feltételekkel lehet vagyonkezelő

30. Használati szerződések • bérlet szabályai jogok bérletére is alkalmazandóak • felmondási idő a díjfizetéshez igazodik • felmondási idő megsértése esetén a bérlet a felmondás közlését követő bérleti időszak végére felmondottnak minősül • lakásbérlet részleges szabályozása az új Ptk.-ban: a) max. 3 hónapos kaució köthető ki b) a határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére mondhatja fel (cserelakást nem kell biztosítani) • haszonbérlet csak írásban köthető

31. Letéti szerződések • letét tárgya egyértelműen csak ingó dolog lehet • ha a letét harmadik személy javára szól, a letevő a letétet csak e harmadik személy hozzájárulásával mondhatja fel • gyűjtő- és rendhagyó letét nevesítése és szabályozása • szállodai letét: az új Ptk. nem mondja ki a vendég haladéktalan bejelentési kötelezettségét

32. Forgalmazási és jogbérleti szerződés • forgalmazási szerződés: a) tárgya bármilyen szolgáltatás forgalmazása lehet b) jóhírnév megőrzése b) szállító ellenőrzési és utasítási joga • jogbérleti (franchise) szerződés (a fentieken túl): a) szellemi alkotásokhoz és védett ismerethez fűződő jogok biztosítása b) ellátási kötelezettség c) a határozatlan időre kötött szerződés az első évben 1, a második évben 2, a harmadik évtől 3 hónapos felmondási idővel szüntethető meg

33. Hitel- és számlaszerződések • bankszámla szerződés helyett fizetési számla szerződés • fizetési megbízási szerződés szabályozása • faktoring szerződés szabályozása: a) csak a biztosítéki célú faktoring b) nyilvántartásba-vételi kötelezettség • pénzügyi lízing szabályozása: a) nyilvántartásba-vételi kötelezettség b) szavatossági igények érvényesítése szabályozott • c) kárveszélyt a lízingbevevő viseli

34. Biztosítási szerződések • kár- és összegbiztosítások • egyoldalú kógencia csak akkor, ha a szerződő fél fogyasztó: a) az általános és kárbiztosítási szabályok körében a meghatározott kérdésekben b) a humán kockázatokat fedező biztosítási szabályok körében • kockázatviselés megkezdése nem függ a díjfizetéstől • együtt- és csoportos biztosítás szabályozása • egészségbiztosítás nevesítése

35. Deliktuális kártérítési felelősség I. • elválnak a kontraktuális is a deliktuális felelősség szabályai • minden károkozás jogellenes, a kivételeket az új Ptk. meghatározza • előreláthatósági klauzula bevezetése • alternatív okozatosság szabályozása

36. Deliktuális kártérítési felelősség II. • csak vagyoni hátrány lehet kár • szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis • a kár elsősorban pénzben térítendő meg • a pénzbeli kártérítés lehet egyösszegű vagy járadék • a járadékfizetési kötelezettség mértéke és időtartama módosítható • általános kártérítés: ha a kár pontos mértéke nem állapítható meg, de a kár bekövetkezése igen (ilyenkor csak egyösszegű kártérítés alkalmazható)

37. Deliktuális kártérítési felelősség III. • alkalmazott (vagy jogi személy tagja), ha e jogviszonnyal összefüggésben okoz kárt, helyette munkáltató (jogi személy) felel (szándékos károkozáskor egyetemlegesen felelnek) • egyéb szerződés jogosultja a kötelezett által 3. személynek a teljesítés körében okozott kárért addig felel, amíg a kötelezettet meg nem nevezi • termékfelelősség inkorporációja az új Ptk.-ba

38. Értékpapírjog • jogszabály által nem szabályozott értékpapírfajta is lehet értékpapír, ha rendelkezik az új Ptk. által meghatározott tartalmi elemekkel • az értékpapírban foglalt jog vagy követelés az értékpapír kibocsátásával jön létre • okirati értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó anyagi szabályok inkorporálása • dematerializált értékpapírokra vonatkozó főbb anyagi szabályok beemelése