Természettan, tekintettel a vegytanra, avagy a magyar kémiai szaknyelv születése

1. Természettan, tekintettel a vegytanra, avagy a magyar kémiai szaknyelv születése Rovó Petra, Máhr Borbála VIII. Eötvös Konferencia

2. Találós kérdések • Schirkhuber Móricz: • Természettan alaprajza, 1844 • Természettan, tekintettel a vegytanra, 1853

3. Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.”

4. Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.”

5. Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” O2+H2

6. Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” O2+H2 „A köneny minden eddig ismeretes testek közt a legkönnyebb, - innét nyerte köneny nevét…” Schirckhubert Móricz: A természettan alaprajza, 1844

7. Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” „Ha vízzel föleresztett kénsavban vas vagy horgany olvasztatik. – A víz élenye a vassal vegyül, s mint vas-éleg a kénsavban fölolvad, mellette a köneny kifejlik.” O2 + H2

8. Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” „Ha vízzel föleresztett kénsavban vas vagy horgany olvasztatik. – A víz élenye a vassal vegyül, s mint vas-éleg a kénsavban fölolvad, mellette a köneny kifejlik.” O2 + H2

9. Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” „Ha vízzel föleresztett kénsavban vas vagy horgany olvasztatik. – A víz élenye a vassal vegyül, s mint vas-éleg a kénsavban fölolvad, mellette a köneny kifejlik.” O2 + H2 H2SO4 + Fe /Zn→FeOX+ H2

10. Találós kérdések „ Köneny előállításának módja horganynak kön-halsavban való fölolvasztása által. – A horgany a halvannyal horg-halvagot képez, mellette a köneny kifejlik.”

11. Találós kérdések „ Köneny előállításának módja horganynak kön-halsavban való fölolvasztása által. – A horgany a halvannyal horg-halvagot képez, mellette a köneny kifejlik.”

12. Találós kérdések „ Köneny előállításának módja horganynak kön-halsavban való fölolvasztása által. – A horgany a halvannyal horg-halvagot képez, mellette a köneny kifejlik.” Zn + 2HCl→ZnCl2+ H2

13. Találós kérdések „A hamany a fémek legkönnyebbike, az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényéleget képzi."

14. Találós kérdések „A hamany a fémek legkönnyebbike, az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényéleget képzi."

15. Találós kérdések „A hamany a fémek legkönnyebbike, az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényéleget képzi." 4 K + O2→ 2 K2O

16. Kémia a 18-19. században • Iparosodás • Technikai fejlesztések • Kénsav-, szóda-, kokszgyártás, kémiai fehérítés klórmésszel • Orvosi kémia, gyógyvíz elemzés

17. A magyar nyelvű kémia csírái • „Még senki magyarul vizet nem bontott, • a kémia is újság nyelvünkben, innen szükségesképpen • sok új szókat kell csinálnom... „ • Nyulas Ferenc: Az Erdély országi orvosi vizek bontásáról közönségesen, 1800 • Orvoslás, 1690 • Földrajz, 1749 • Fizika, 1762 • Ásványtan, 1791 • Kémia, 1800

18. A kémiai szaknyelv forrásai • népnyelv • arany, ezüst, vas, réz, kéneső (~könösü), kén, szén • ón/ólom – plumbum/stannum • eltorzított (német) bányászkifejezések • arzén – rozsnika • borax – póris • antimon – piskolc (Spiessglanz)

19. Az első kísérletek • Nyulas Ferenc, 1800: • Szóalkotásai: sav, tégely • O2 – savalj • H2 – vízalj „…a sütős lúgsók erőszakos állapotban vannak, mert csak erővel jól bedugott edényben lehet őket ilyen állapotukban megtartani, különben a külső levegőből ismét magukra húzzák a szénsavat és megszelídülnek.” • Nyulas Ferenc: Az Erdély országi orvosi vizek bontásáról közönségesen, 1800

20. Az első kísérletek „ A magyarnak mind a’ nyelve, mind az esze alkalmatos a’ra, hogy a’ tudományokat magyarul tsepegtesse kedves magzatjainak az elméjekbe…” Kováts Mihály: Chemia avagy természettitka, 1807 • Kováts Mihály szóalkotásai: • Természettitka (kémia) • Dárdafény (piskolc) • Egérkő, maszlagértz, felségmaszlag, tserépkobalt (arzén)

21. Kémiai eszközök Szélke – fiola Botska – kád Görbetök – retorta Léhely – téka Légely – butélia Affinitás – chémiai atyafiság Molekula - paránygó Eljárások: Elegyítés – szintézis Elválasztás – analízis Remek – kísérlet Kihúzadék – extraktum Pedzőszer - reagens Kováts Mihály Dayka Gábor(?), 1820 „…miért kell a meg-vizsgálás vagy próba helyett kisirtet, a Virtus helyett Himség, a matéria helyett anyag… „

22. Schuster János • Nyelvújító próbálkozásai • fémek – nemfémek különválasztása • Fémek: -any végződést kapnak • kövany (Li), édany (Be), hamany (K), mészany (Ca) • Nemfémek: -ó, -ő • gyúló, víző (H), fojtó (N), savító (O), zöldlő (Cl), iboló (I) • Vegyületek: • tökéletes oxidok: -ag, • tökéletlen oxidok: -acs • Fojtósavas ezüstag (AgNO3)

23. Bugát – Irinyi az új szaknyelv elnyeri végleges formáját • nem tesznek különbséget fém és nemfém között • -any/-eny végződés (illeszkedés) • szikany → szikeny • Új szóalkotások: • könnyű (hidrogén): köneny • éltető (oxigén): éleny • halványzöld (klór): halvany

25. Néhány elem magyar nevének változásai

26. Vegyelemek magyar neveiről Irinyi János

27. „Oxygen savítóra fordíttatott. Az osztálytalanság savanyt ajánlott volna, savany azonban nem lehet már säurevali zavarért sem. De ezen kívül nem csak az oxygen a savító, mert valamint az éleny kénnel (S3O), vilannyal (P5O), ugy a halvany is kénnel (S3Cl), vilannyal (P5Cl) és még az érennyel (Pt2Cl) savanyú vegyeket alkot, és pedig szárazon is lakmusz veresítőket… miből az sül ki, hogy nem csak az éleny, hanem a halvany is savító, és pedig savítóbb az élenynél… Savanyúság tehát nem olly tulajdon, mellyről az oxygent elnevezni lehetne. Így van a fény s hév alkotó tulajdonával is: onnét sem nevezhetni el, mert nem övé kizárólag, ugy hogy egyedül övé az, hogy általa élünk, és ezen ultima differentia által lőn neve éleny.” Irinyi János: Vegyelemek magyar neveiről, 1842

28. Az utolsó próbálkozások • Szabadságharc bukása, magyar nemzeti törekvések háttérbe szorulása • Kiegyezés • Nendtvich Károly „azon műszavak használtattak…amelyek a magyar vegyészek egyetértése következtében elfogadtattak és használatban mentek”

29. A végső bukás • Kritikák • Kossuth: „nyelvújítási túlzás” • Szily Kálmán: új alapelvek • Nemzetközi elnevezés hiányában: magyar kifejezés • Jó magyar szavak megtartása • Általánossá vált rossz magyar szavak megtartása • Magyarossá tett idegen szavak

30. Felhasznált irodalom • Bugát Pál-Irinyi János: Természettudományi Szóhalmaz, Pest, 1844 • Irinyi János: A vegyelemek magyar neveiről, Orvosi Tár, 1842. • Mannó Alajos: Orvosgyógyszerészi vegytan, Pest, 1842. • Nendtvich Károly: Az életműtlen műipari vegytannak alapismeretei, Pest, 1844. • Schirkhuber Móric: Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajza, Pest, 1837-1849. • Szabadváry Ferenc, Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon, Budapest, 1972. • Szabadváry Ferenc: A magyar kémia művelődéstörténete

31. Köszönjük a figyelmet!