A kurzus programja

1. A kurzus programja

2. Az egyéni kereslet • A fogyasztás alternatív költségei • A teljes egyéni keresleti függvény • Parciális keresleti függvények • A kereslet rugalmassága • Egyéni és piaci kereslet • Extern hatások a fogyasztásban

3. 1. A fogyasztás alternatív költségei Választási lehetőség Létező alternatívák Alternatív költség: (opportunity cost) …az alternatív hasznosítás hozamlehetősége …a következő legjobb lehetőség elszalasztott hozama Ha nincs alternatíva, nincs alternatív költség! A fogyasztás költségei: • pénzbeli költségek • feláldozott jövedelmek • tranzakciós költségek • a fogyasztással járó „terhek”

4. 2. A teljes egyéni keresleti függvény a) Szükségletek és kereslet kereslet szükséglet fizetőképes szükséglet b) A teljes egyéni keresleti függvény A vizsgált jószág keresletét befolyásoló összes tényező és a jószágból egy fogyasztó által keresett mennyiség függvényszerű kapcsolata. QX = f(PX, I, PY, PZ, … Z1, Z2, …Zn)

5. 3. Parciális egyéni keresleti függvények Egyetlen magyarázó változó hatását vizsgáljuk a többi változatlansága mellett. Ár -keresleti függvény Jövedelem -keresleti függvény Keresztár -keresleti függvény PY P I QX Q Q „kiegészítő jószág” „csökkenő határhaszon” esetén „normál jószág” „helyettesítő jószág”

6. 4. A kereslet rugalmassága A kereslet rugalmasságának fogalma A kereslet árrugalmassága A kereslet jövedelemrugalmassága A kereslet keresztár-rugalmassága a) A kereslet rugalmassága: Megmutatja, hány százalékkal változik a keresett mennyiség vala-mely magyarázó változó egy százalékos változásának hatására. Q: keresett mennyiség Z: magyarázó változó Képletben:

7. b) A kereslet árrugalmassága Megmutatja, hány százalékkal változik a keresett mennyiség az ár egy százalékos változásának hatására. Képletben: Az árrugalmasság értékei EP < 0 normális árhatás EP = 0 tökéletes rugalmatlanság EP > 0 paradox árhatás

8. c) A kereslet jövedelemrugalmassága Megmutatja, hány százalékkal változik a keresett mennyiség a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása hatására. Képletben: A jövedelemrugalmasság értékei EI > 0 normál hatás EI = 0 tökéletes rugalmatlanság EI < 0 „inferior” jószág Van drágább és jobb közeli helyettesítője. EI>1: „luxusjavak” EI<1: „közszükségleti javak”

9. d) A kereslet kereszt-árrugalmassága Megmutatja, hány százalékkal változik egy jószág keresett mennyisége egy másik jószág árának egy százalékos változása hatására. QX: X jószág mennyisége PY: Y jószág ára Képletben: A keresztár-rugalmasság értékei EX,Y < 0 kiegészítő javak EX,Y = 0 semleges javak EX,Y > 0 helyettesítő javak

10. 5. Egyéni és piaci kereslet Egyéni kereslet: Egy fogyasztó által keresett mennyiség az ár függvényében Piaci kereslet: Az összes fogyasztó által keresett menynyiség az ár függvényében P D d2 d1 d3 Q A piaci keresleti függvény az egyéni keresletek horizontális aggregátuma

11. 6. Extern hatások a fogyasztásban Az externalitás fogalma, szerepe a fogyasztásban A minőségi hatás A sznobhatás A presztízshatás és a nyájhatás A Giffen-javak a) Az externalitás fogalma, szerepe a fogyasztásban Externália: (általában) Ha egy gazdasági tranzakció hatással van olyan szereplő(k)re, aki(k) a tranz-akcióban nem vett(ek) részt. Externália: (a fogyasztás során) Ha a keresletet magyarázó változók egyi-kének módosulása befolyással van más magyarázó változók alakulására.

12. b) Minőségi hatás A fogyasztó az árból következtet a termék minőségére. Kérdés: Ésszerű viselkedés-e? „kettős hasznosság” c) Sznobhatás d) Presztízshatás és nyájhatás Presztízshatás: Ha mások veszik, ő mérsékli a keresletét. Nyájhatás: Ha mások veszik, ő növeli a keresletét. e) Giffen-javak P d Alapvető fontosságú, nagy jöve-delemhányadot lekötő jószág ese-tében növekvő árra növekvő kere-sett mennyiséggel reagál a fo-gyasztó. Q