- M é dia kutatás az interneten – KUTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ

Visitor Media Research 2010/2 Visitor Media Research 2001 – 2002 – 2003 – 2004 – 2005 – 2006 – 2007 – 2008 – 2009– 2010 - Médiakutatás az interneten – KUTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ

NRC-TNS VMR2010/2 A kutatás háttere és célja • A Visitor Media Research egy évente ismétlődő kutatássorozat folytatása, amelyet az NRC Piackutató Kft. és a TNS készít el a hazai médiavásárlók, médiatulajdonosok és vállalatok részére. • A kutatás célja hogy: • a hazai honlapok a VMR adatainak segítségével hiteles információkkal lássák el a legnagyobb online médiavásárló és médiatervező cégek munkatársait honlapjuk látogatóinak jelenlegi összetételéről és annak változásairól • a résztvevő honlapok látogatói szegmensei egymással és a hazai internetes populáció egészével is összehasonlíthatók legyenek, továbbá az évente kétszer elvégzett vizsgálat segítségével lehetővé váljon a honlap látogatók demográfiai jellemzőinek folyamatos vizsgálata, a változások nyomon követése • a hazai internetes társadalom honlap látogatási, vásárlási és reklámattitűd szokásait feltérképezve hiteles információkat adjunk a különböző piaci szereplőknek a hazai internetezőkről. Magyarország legnagyobb átfogó online kutatása! Nélkülözhetetlen adatforrás: reklámozáshoz, szolgáltatáshoz, értékesítéshez...

NRC-TNS VMR2010/2 A kutatás tartalma • A hagyományos kutatással megalapozott online kutatás során a honlapok üzemeltetői, a reklámozók és médiatervezők hiteles képet kaphatnak az internetezők: • honlap látogatási szokásairól (egyes honlapok esetében az aloldalak látogatottságáról is) • online reklám attitűdjéről (offline vs online reklámok elfogadottsága) • médiahasználati szokásairól (tévé, rádió, nyomtatott sajtó) • státuszáról (ESOMAR, illetve JFK – jövedelem, fogyasztás, képzettség – státusz) • online vásárlási szokásairól (tartós fogyasztási cikkek megléte, vásárlási szándéka) • számítástechnikai jártasságáról, internet használatáról és érdeklődési köréről • demográfiai jellemzőiről • Alapadatok: • Alapsokaság: a legalább hetente egyszer internetező14-69 évesek • Célcsoport: a vizsgált honlapokat látogató internetezők • A honlapok: a legnagyobb hazai portálok és honlapok (343 honlap) • Mintavétel: rétegzett irányított véletlen mintavétel közel 300 mintavételi ponton • Módszer: online adatfelvétel • Mintanagyság: 10 000 fő • Adatfelvétel: 2010. november 15 – december 20. • Elérés: online reklámok, e-mail reklám, NetPanel.hu access panel Hiteles kutatási adatokkal győzzük meg a hirdetőket arról, hogy hirdessenek az interneten és az Ön honlapján.

NRC-TNS VMR2010/2 Az ESOMAR társadalmi kategória • Az ESOMAR ajánlása szerint a háztartás társadalmi csoport besorolását az adott háztartás fő-keresőjének jellemzői jelölik ki. Definíció szerint a háztartás főkeresője a háztartásban élők közül az a személy, aki legnagyobb arányban járul hozzá a háztartás jövedelméhez. A társadalmi csoport képző változói az aktív főkereső esetében a befejezett legmagasabb iskolai végzettség és a foglalkozási kategória, az inaktívak esetében pedig a befejezett legmagasabb iskolai végzettség és a vagyoni helyzet. Az ESOMAR-változó képzése az ajánlás által meghatározott szabályok szerint történik. • Az ESOMAR társadalmi kategória változó felépítése • Az ESOMAR társadalmi kategóriarendszer három változó alkalmazásával épül fel, amelyből aktuálisan két-két változó jelöli ki a csoportba tartozást. • A "főkereső" jelenlegi foglalkozása, (a főkereső a háztartáson belül a legmagasabb jövedelmű személy. ) • A főkereső befejezett legmagasabb iskolai végzettsége • Ha a főkereső nem folytat aktív kereső tevékenységet, a háztartás vagyoni helyzete: tíz, az ESOMAR által kijelölt vagyontárgy, tartós fogyasztási cikk birtoklása alapján.

NRC-TNS VMR2010/2 Az ESOMAR társadalmi kategória tartalma és megoszlása „A” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője önálló vagy alkalmazott értelmiségi (felsőfokú végzettséggel) magasan képzett top menedzser; középvezető vagy más menedzser viszonylag sok (hat vagy több) beosztottal; átlagnál magasabb iskolai végzettségű vagyoni javakkal jól ellátott inaktív „B” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője magasan képzett alsó és középszintű vezető hatnál több beosztottal; középvezető; más menedzser hatnál kevesebb beosztottal, munkafelügyelő; felsőfokú végzettségű hat, vagy hatnál több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó, legalább középfokú iskolai végzettséggel és átlagos vagy átlagnál jobb vagyoni helyzetben lévő inaktív „C1” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője középfokú végzettségű középvezető, vagy más menedzser; középfokú végzettséggel rendelkező vállalkozás tulajdonosa, aki legalább hat alkalmazottal dolgozik; középfokú végzettségű mezőgazdasági vállalkozó „C2” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője irodai alkalmazott; érettségizett szakmunkás, munkafelügyelő; vállalkozás, vagy üzletrész tulajdonos öt vagy kevesebb alkalmazottal, alacsony iskolai végzettségű anyagi javakkal átlagosan ellátott inaktív, illetve középiskolai végzettségű vagyoni helyzetét tekintve átlag alatti inaktív „DE” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője szakmunkás, képzetlen munkás, alacsony iskolai végzettségű hatnál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó, mezőgazdasági termelő

VMR2010II. félévINTERNET HASZNÁLATÉS DEMOGRÁFIA

NRC-TNS VMR2010/2 VMR2010: rövid összefoglaló I. • A gyakori (hetente legalább egy alkalommal) internetező 14-69 éves hazai lakosság 68 százaléka internetezik minden nap – további 21 százaléka hetente 4-6 napon csatlakozik a világhálóra. • A penetráció növekedésével fokozatosan csökken az internetes populáció férfias, fiatalos, urbánus jellege – de természetesen még mindig e csoportok dominanciája figyelhető meg. A gyakori internetezők 52 százaléka férfi, 48 százaléka 30 év alatti, 27 százaléka Budapesten él. • A gyakori internetezők 93 százaléka internetezik otthonában. Az otthoni internet eléréssel rendelkezők már csak 2 százaléka használ betárcsázós modemes kapcsolatot. • Munkahelyén az internetezők 26 százaléka, iskolában pedig 10 százaléka szokott internetezni. Az iskolai internetezés természetesen elsősorban a középiskolás korosztályra jellemző: a 14-17 évesek 39 százaléka szokott internetezni oktatási intézményben. A nyilvános wifi használata elsősorban a felsőfokú tanulmányokat végző korosztály jellemzője, a 18-25 évesek 15 százaléka internetezik nyilvános wifi segítségével.

NRC-TNS VMR2010/2 VMR2010: rövid összefoglaló II. • Az internet használat tudatosabbá válására utal, hogy évről évre nő a levelezésen, böngészésen túlmutató tevékenységeket végzők aránya. Vásárlás előtti információgyűjtésre az internetezők 94 százaléka használta már az internetet, és 59 százalék rendszeresen keresgél különböző termékinformációkat a világhálón. • Az internetezők 27 százaléka használja (rendszeresen vagy alkalmanként) társ- és partnerkeresésre az internetet. – chatelni (webes felületen vagy MSN-en, Skype-on) 74, fórumozni 41 százalék szokott. Blogokat az internetezők 58 százaléka olvasgat, de csak 13 százalék teszi ezt rendszeresen, a saját bloggal rendelkezők aránya pedig 12 százalék. A Twittert a hazai internetezőknek már csupán 8 százaléka használja, de csak 2 százalék rendszeresen. • Minden második internetező szokott valamilyen ingyenes játékot játszani az interneten (a rendszeresen játszók aránya viszont csak 12 százalék), online szerencsejátékot 11 százalékuk játszik legalább alkalmanként. Letöltésért még kevesen fizetnek: szoftverért 13, zenéért 5, képért vagy videóért 4 százalék fizetett. A videomegosztó szájtok népszerűségének növekedésével folyamatosan nő a száma azoknak, akik már töltöttek fel valamilyen videót az internetre: jelenleg 25 százalék azok aránya, akik éltek már ezzel a lehetőséggel.

NRC-TNS VMR2010/2 VMR2010: rövid összefoglaló III. • Az internetezők 71 százaléka életében legalább egyszer rendelt valamilyen terméket, szolgáltatást az interneten keresztül – azok aránya, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel használják erre a világhálót, 48 százalék. Az internet használók 22 százaléka biztos benne, további 33 százalékuk pedig valószínűnek tartja, hogy a következő fél évben vásárol valamit az interneten keresztül. • A 14-69 éves internetezők 79 százaléka rendelkezik lakossági folyószámlával (a 18 év felettiek körében ez az arány 86 százalék) – pénzügyeit 41 százalék szokta az interneten keresztül intézni, további 6 százalék pedig tervezi, hogy fél éven belül kipróbálja az online bankolást.

NRC-TNS VMR2010/2 VMR2010: rövid összefoglaló IV. • Az internetezők kevesebb mint 2 százaléka biztos abban, hogy a következő fél évben vásárol autót, 8 százalék pedig valószínűnek tartja ezt. Az autóvásárlást tervezők több mint kétharmada használt gépkocsi vásárlását tervezi, 8 százalékuk viszont biztos abban, hogy új autót fog venni. • Az internetezők 1 százaléka tervezi fél éven belül ingatlan vásárlását, további 5 százalék valószínűnek tartja a közeljövőbeli lakásvásárlást. • Az internetezők 57 százaléka tervezi, hogy a következő fél évben üdülni megy: Belföldi üdülést 13, külföldi üdülést 9 százalék tervez, 29 százalék viszont még bizonytalan e kérdésben – a netezők 44 százaléka ugyanakkor biztos abban, hogy az év második felében nem megy üdülni. • Az internetezők 60 százaléka még sosem utazott repülőgéppel, 27 százalékuk pedig utazott már, de az utóbbi egy évben nem ült repülőre. Fapados légitársaságot 18 százalék próbált már ki. Az internetezők 5 százaléka biztos abban, hogy a következő fél évben fog repülőgéppel utazni, azok aránya pedig, akik ezt valószínűnek tartják, 9 százalék.

VMR2010/2 kozuleti.com alapadatok

NRC-TNS VMR2010/2 kozuleti.com ( n = 43 )

NRC Piackutató Kft. Tel: (06-1) 413-0569 Fax: (06-1) 413-0570 www.nrc.hu

- M é dia kutatás az interneten – KUTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ