A mikro-tényezők hatása az önkéntességre a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében

1. A mikro-tényezők hatása az önkéntességre a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében Fényes Hajnalka Egyetemi élethelyzetek konferencia 2012. május 29. Debrecen DAB székház

2. Témaválasztás indoklása, adatbázis • Kevés kutatás van a felsőoktatási hallgatók önkéntes munkájáról, különösen a közép-európai térségben. Igaz vannak vizsgálatok a teljes magyar népesség körében (pl.Czike, Bartal 2005, Czike Kuti 2006, Bartal 2010, Perpék 2012), illetve a fiatalokra vonatkozóan (Szabó, Marján 2010), de nem a felsőoktatási hallgatókra. A nemzetközi szakirodalomban már többet foglalkoznak a felsőoktatási hallgatók önkéntes munkájával (pl. Handy et al. 2010), de nem érintik a közép-európai régiót, és elsősorban a fiatalok új típusú, életrajzba beírható önkéntességét vizsgálják. • Számos szerző vizsgálja a makrotényezők hatását az önkéntességre (pl. Curtis et al 2001, Inglehart 2003, Salamon, Sokolowski 2003, Voicu and Voicu 2003), és az önkéntesség intézményi hátterét (non-profit szektor, civil társadalom) (Salamon, Anheier 1992, Salamon et al. 1999). • Előadásomban azonban csak a mikrotényezők (szocio-demográfiai változók, vallás és értékek) hatását vizsgálom a fiatalok önkéntességére, ami a hazai irodalomban újszerű. • Adataim a Campus-lét (OTKA) online kutatásból származnak, mely a Debreceni Egyetem hallgatói körében folyt 2010-ben. A nemenkénti és karonkénti reprezentativitást súlyozással biztosítottuk, N=2384 fő.

3. Vizsgált változók • Vizsgálom a szocio-demográfiai változók hatását: • (1) kor (csak nappalis hallgatók), (2) nem, • (3) a diákok társadalmi háttere (a szülők iskolázottsága, a diák anyagi helyzete a tartós fogyasztási cikkekkel való rendelkezéssel mérve, az állandó lakóhely településtípusa) • Valamint vizsgálom az (4) értékek (az Ifjúság 2000-2008 kutatás értékváltozóit használva) és a (5) vallásosság (vallásos önbesorolás) hatását is. • Függő változóm az évente vagy gyakrabban illetve soha nem önkénteskedő kétértékű változó (logisztikus regresszió). • Nincs adat a hallgatók önkéntességének motivációira, ezért ezt az érték-preferenciákkal közelítettem. Fontos hangsúlyozni, hogy az értékek az önkéntesség motivációs bázisát jelenthetik, azonban nem minden esetben mutatják a tényleges motivációkat. Pl. az önkéntesek preferálhatják az altruizmust, még ha nem is ezért önkénteskednek (pl. az életrajzba beírható önkénteskedés). A 2012-es HERD kutatásban erre már lesz direkt adat. • Vizsgálom az új típusú önkéntesség egy sajátos típusát, a szabadidős önkéntes tevékenységet, amit a hallgatók egyetemista csoportokban való részvételével közelítettem (potenciális önkéntes munkák helyszíne), ezzel kapcsolódom a Campus-lét kutatás főtémájához. Ez további újszerűségét jelenti kutatásomnak.

4. Az önkéntesség elméleti háttere • Definiálása: Nem kötelező; mások (egyének, szervezet, vagy az egész társadalom) érdekében történik; nem fizetett tevékenység; általában szervezett keretek között folyik. (Voicu and Voicu 2003, Meijts et al. 2003, Wilson 2000, Chaan, Amrofell 1994, Handy et al. 2010, Dekker, Halman 2003, Bartal 2010) • A legfontosabb mikroszintű elméletek az önkéntességre (Wilson 2000): • (1) Racionális döntés és emberi tőke elmélet: A nagyobb anyagi tőke (pl. jövedelem), és a nagyobb humán tőke (pl. az iskolázottság) növeli az önkéntesség valószínűségét. A munkaerőpiaci aktivitás növelheti az önkéntességet (a nagyobb társadalmi integráltság miatt), de csökkentheti is (kevesebb szabadidő), így az inaktívok (pl. a nyugdíjasok és háztartásbeliek) is gyakran önkénteskednek. • (2) Társadalmi tőke (erős és gyenge kötések) elmélet:A nagyobb társadalmi tőke növeli az önkéntesség valószínűségét, de az önkéntesség is növeli a társadalmi tőkét. • Perpék (2012) szerint a társadalmi tőke változók hatása erősebb az önkéntességre, mint a szocio-demográfiai változóké, pl. a barátok száma, több formális és nem formális interakció, a családi kötelékek (több gyerek), a vallásosság, mint kapcsolati tőke tényező, a szervezeti tagság, a bizalom másokban. • (3) Demográfiai különbségek: a kor, a nem, az etnikum is befolyásolja az önkéntességet.

5. Elméleti háttér folyt. • (4) Kontextuális hatások: az iskola, a szomszédság, a településtípus (város vagy falu) hatása • (5) A vallásosság hatása: a vallásosság növeli az önkéntesség valószínűségét, különösen a templomba járás (a vallásos gyakorlat számít nem a hit). (Voicu and Voicu 2003) • Bartal 2008-as magyar kutatása szerint a non-profit szervezeti tagsággal rendelkező önkéntesek inkább férfiak, középkorúak (35-50), közép és felsőfokú végzettségűek, nagyobb jövedelműek, vallásosak, és falun vagy a fővárosban élnek. • (6) Az értékek közül az altruizmus, a szolidaritás, a reciprocitás, az egyenlőség, a másokon segítés preferálása növeli az önkéntesség valószínűségét. De az önkéntesség motivációi változnak, különösen a fiatalok körében (új típusú önkéntesség) (Dekker and Halman 2003) • A felsőoktatás hallgatók közül: a gazdagabbak, a nem business területen tanulók, a középiskolában „kötelező” önkéntes munkát végzők, a nem materiális értékeket vallók nagyobb valószínűséggel és nagyobb intenzitással (hosszabb ideig) önkénteskednek, egy 12 országot átfogó vizsgálat szerint (Handy et al 2010)

6. Az önkéntesség motivációi • A tradicionális motivációk altruista értékeken alapulnak (jó másokon segíteni), és fontos a szociális interakció és a közösség. Modern motivációk pl. a karrier építés, az egyéni fejlődés, a szabadidő hasznos eltöltése, a munkatapasztalat, a szakmai fejlődés, az új ismerősök, barátok szerzése. (Perpék 2012, Czike, Kuti 2006) • Motivációk típusai a fiatalok körében: • (1) inkább instrumentalista (de nem feltétlenül egoista) motivációk: szakmai fejlődés, új barátok szerzése, hasonló érdeklődésű körűekkel való találkozás, szabadidő hasznos eltöltése, sport és kulturális aktivitások, információ szerzés, készségfejlesztés és szakmai gyakorlat, könnyebb munkához jutás • (2) inkább altruista motivációk: másokon segítés, a társadalom számára hasznos tevékenység, mások vagy a saját érdekek képviselete, védelme • (3) kevert típus (Stefanescu, Osvat 2011) • Handy et al. (2010) szerint a fiatalok motivációi: (1) karrier építő (életrajzba beírható), humán tőke fejlesztő motivációk, (2) altruista, értékközpontú motivációk, (3) szociális motivációk (barátai vagy ismerősei hatására önkénteskedik) • Handy et al. (2010) szerint a karrier orientált önkéntesek számára is fontosak voltak az altruista értékek, tehát a motivációk inkább kevertek. Érdekes eredmény, hogy az önkéntes fiatalok körében (12 országban) az érték-központú, altruista motivációk domináltak és nem az új típusú, életrajzba beírható motiváció. • 2005-ös magyar adatok szerint, a fiatalok önkéntességének motivációi: közösséghez tartozás, kihívás, szakmai fejlődés, szabadidő hasznos eltöltése, barátok szerzése, tehát inkább az új típusú motivációk dominálnak. (Szabó, Marián 2010)

7. Új típusú önkéntesség • Az új típusú önkéntesség célorientált, nagyobb szabadsággal és autonómiával jár, rövid időtartamú (a fiatalokra jellemző a forgóajtós önkéntesség: Hustinx 2001), rugalmas szervezeti keretben folyik. • Tőkekonvertálás: az új típusú (életrajzba beírható) önkéntességgel a szerzett kulturális és kapcsolati tőkét később anyagi tőkévé (magasabb bérek, jobb állás) konvertálják a fiatalok. • A karrierépítő motiváció nem feltétlenül negatív, részben egy jelzés a munkáltató felé, részben pozitív emberi tulajdonságokat is megtestesíthet, pl. hogy valaki karriertudatos, vezető készségekkel rendelkezik, magabiztosabb, kritikus gondolkodású, jobb konfliktus kezelő. • Azokbanaz országokban, ahol az önkéntesség egy erős pozitív jelzés a munkáltatóknak, mikor a fiatalok állást keresnek, több fiatal lesz önkéntes. Az USA-ban ésKanadában az önkéntesség fontos jelzés a munkáltató felé és sokan ezért is önkénteskednek. (Handy et al. 2010) • Fiatalok új típusú önkéntességének típusai: (1) az életrajzba beírható önkéntesség (instrumentális motiváció), (2) a szabadidős önkéntesség (pl. sport), ha feladatot és funkciót is vállal, (3) a posztmodern önkéntesség (a részvétel a fontos, jó másokkal együtt lenni, identitást ad: pl. zöld szervezetekben, megmozdulásokban való részvétel).

8. Hipotézisek (az elméletek alapján) • Általában nem számítok nagy nemi és életkori (csak nappalis hallgatók)különbségekreaz önkéntességnél. • Feltételezem, hogy a szocio-demográfiai változók hatása gyengébb, mint az értékeké és a vallásosságé, de a minta regionális jellege miatt feltételezem azt is, hogy itt csak a jobb-módú és jobb családi hátterű diákok engedhetik meg maguknak az önkéntességet. • A vallásosság és különösen a templomba járás növelni fogja az önkéntesség valószínűségét. • Feltételezem azt is, hogy a non-materiális értékek (az anyagi javak és az élvezetes élet preferálása helyett a segítőkészség és másokon való segítés preferálása) lesznek dominánsak a magyar önkéntes diákok körében. Az értékek nem direkt módon hanem fundamentálisan, aggregált szinten hatnak az önkéntességre, a karrierépítő önkéntesek is preferálhatják a másokon való segítést, még ha önkéntességük motivációja más is. • A szabadidős önkéntességet az egyetemi csoporttagságokkal közelítem. Azt feltételezem, hogy ennek aránya még alacsony a hallgatók körében a nemzetközi adatokhoz képest, ráadásul a csoporttagság nem is jelent feltétlenül önkéntes tevékenységet. Kevés csoport van és alacsony a részvétel. • Feltételezem azt is, hogy a tradicionális önkéntesség inkább az egyetemista nőkre jellemző (segítő szolgálat, karitatív munka, önkéntes szervezeti tagság), a férfiakra pedig a szabadidős önkéntesség (sport és kultúra és az ehhez kapcsolódó önkéntesség), de a civil szervezetekben, természetvédő csoportokban, politikai szervezetekben is feltehetőleg gyakrabban vesznek részt.

11. 26% önkénteskedik évente vagy gyakrabban, 6-7% rendszeres (ami nemzetközi összevetésben alacsony), és nincsenek nemi különbségek • Ifjúság 2008 (15-29 évesek, nem csak a felsőoktatási hallgatók): csak 13% volt önkéntes, tehát e felsőoktatási hallgatók aktívabbak, az iskolázottság növeli az önkéntesség esélyét (Szabó, Marián 2010).

13. A klasszikus demográfiai változók (nem, kor) nem hatnak szignifikánsan az önkéntességre, az anyák iskolázottsága és a saját jobb anyagi helyzet viszont növeli (elmaradottabb régió, csak a jobb helyzetű diákok önkénteskednek) • A vallásosság növeli: a kereszttáblák szerint a maga módján vallásosak 28,4%-a végez önkéntes munkát (átlag feletti), de az egyháziasan vallásosak 45%-a. (A vallásos gyakorlat számít, nem a hit: lásd a külföldi szakirodalmat) • Az értékek hatása: A boldogság, az igaz barátság, a segítőkészség, másokért cselekvés preferálása növeli az önkéntesség valószínűségét. Viszont már értékek, mint az élvezetes élet preferálása, az anyagi jólét fontossága, és furcsa módon a gyöngédség és szeretetteljes ragaszkodás preferálása csökkenti az önkéntesség valószínűségét. • A családi állapot, és az hogy a diák bejárós, albérletes, saját lakásban él vagy kollégista nem mutatott szignifikáns összefüggést az önkéntességgel a kereszttáblák tanulsága szerint, így ezeket a változókat nem vontuk be a regressziós modellbe.

16. Csoporttagság és önkéntesség • A diákok általában 10% alatt vesznek részt egyetemista csoportokban, ahol potenciális önkéntes munka folyhat. A vallásos csoportokban való részvétel valamivel népszerűbb, itt pl. zenei kíséret és karvezetés, étel és ital biztosítása az ifjúsági összejöveteleken, ökumenikus szervezetek keretében a hajléktalanok segítése stb. folyhat (részletesen lásd egy kvalitatív kutatásban: Fényes, Lipcsei, Szeder 2012: Az egyetemista élethelyzetek kötetben!) • Hatos (2011) eredményei szerint az aktív csoporttagságok a magyar össznépességben 3-4% körüliek, amiből következhet, hogy az előbb bemutatott adatok felülbecslik a tényleges aktivitást. Az is közrejátszhat azonban, hogy a magasabb iskolázottság következtében is nagyobbak ezek az arányok mint az átlagnépességben. • A nemi különbségek a csoporttagságban azt mutatják, hogy a tradicionális önkéntes tevékenység (segítő szolgálat, karitatív munka, önkéntes szervezeti tagság) inkább a lányokra jellemző, a fiúknál pedig népszerű a sport és a kultúra és az ehhez kapcsolódó önkéntesség, de a civil szervezetekben, természetvédő csoportokban, politikai szervezetekben is gyakrabban vesznek részt, mint a lányok.

17. Összegzés • Célom az önkéntesség vizsgálata volt a Debreceni Egyetem hallgatói körében. Regressziós modell segítségével csak a mikroszintű tényezők (szociodemográfiai változók, értékek és vallásosság) hatását vizsgáltam a diákok önkéntes tevékenységére.Emellett a diákok új típusú, szabadidős önkéntességét is vizsgáltam, amit az egyetemista csoporttagságokkal közelítettem. • Kimutattam, hogy az értékek hatása erős az önkéntességre (bár a térségben a diákok jobb anyagi helyzete és a szülők magasabb iskolázottsága is növeli az önkéntesség valószínűségét). Az önkéntesség motivációs bázisát nem tudtam direkt vizsgálni (a HERD kutatásban lesz majd erre lehetőség), de kimutattam, hogy a nem materiális értékek és a vallásosság növeli az önkéntesség valószínűségét a fiatalok körében. Handy et al. (2010) szerint napjainkban a fiatalok körében a kevert motívumok dominálnak, és pl. az életrajzba beírható önkénteseknél is szerepet játszhatnak az altruista értékek.Jelen kutatásom alapján csak azt állapíthatom meg, hogy az önkéntesek jobban preferálják az altruista értékeket, mint a nem önkénteskedők, de nem biztos, hogy ezek motiválták őket az önkénteskedésre. • Kutatásom második felében a szabadidős önkéntességet az egyetemisták csoporttagságával közelítettem.Azt kaptam, hogy a diákok részvétele a vizsgált csoportokban igen alacsony (többségében 10% alatti), tehát a szabadidős önkéntesség még nem olyan népszerű, mint több fejlett országban. A szabadidős önkéntesség kultúrája még nem elterjedt, és viszonylag kevés potenciális csoport van.

18. További kutatási tervek • Elemzésem korlátai és a további feladatok: • (1) Korlát az adatok regionális jellege (bár eredményeim többsége összhangban van a nemzetközi tendenciákkal is, tehát egyes általános tendenciákat én is megerősítettem a felsőoktatási hallgatók önkéntességével kapcsolatban). • (2) Nincs adatom az önkéntesség motivációira (ezt csak az értékpreferenciákkal közelítettem, de később a HERD kutatás keretében már tudom majd vizsgálni) • (3) az új típusú, karrierépítő motivációjú önkéntességet nem tudtam külön vizsgálni (mivel nincs adat a motivációkra), további kutatásomban azonban megkülönböztetem majd az altruista, karrierépítő, szociális motívumokat és a kever típust Handy et al. (2010) szerint. • (4) az önkéntesség kari különbségeit nem vizsgáltam, pedig a diákok értékpreferenciái és önkéntessége különbözhet kari szinten, az egyes képzési területek önálló „világot” jelentenek. Érdekes lehet a férfias és nőies karokon folyó önkéntesség megkülönböztetése is. (Multilevel módszerek? kevés kar, kis elemszám karonként, több adat kell) • (5) Vizsgálhatom a munkaattitűdök és munkaértékek valamint az önkéntesség kapcsolatát (Bartal (2010) a teljes népességben vizsgálta)